Kedves Nepperűző!
Jó ideje motorozom, eddig sornégyekkel, de abból többel is volt már dolgom. Legutóbb egy GSR600-at hajtottam, viszont megelégeltem, hogy a 80-90% budapesti használat során nonstop váltogatni kellett (és szerintem a motor se szerette). Új kiszemeltjeim a Tmax 500 és az NC 700 (a Hondából az Integra és az S verzió is jöhet DCT-vel, az X kizárva). Sajnos egy korábbi írásodban kifejted, hogy a néhány éves motorok használt piaca a vakond segge alatt van, így Hondából a választék nagyjából 1,7 milliótól indul, amit kicsit sokallok még úgy is, hogy ezt 2012-től forgalmazzák. Yamahából 1,3 körül már kapni 2008-körüli példányokat (amit ugyancsak sokallok, de legalább elérhetőbb ár számomra).
Őszintén szólva nekem a Tmax is oké lenne arra, amire használnám, de a CVT-t valahogy nem tekintem egy ligának a Honda-féle DCT-vel szemben. Kérdésem: kell-e félnem a CVT-s nyűgöktől, vagy a Tmax megbízhatósága valóban pariban van az NC700 faék egyszerűségű (persze a DCT része az pont nem egy szokványos megoldás) konstrukciójával szemben? Esetleg ha van még hasonló teljesítményben és árban titkos tipp (automata váltós, városban egy Burgman 650-nél jobban használható), akkor az érdekelne.
Nagyon köszönöm a választ!
Csabi
Kedves Csabi!
A kérdést megközelíthetjük abból az irányból is, hogy CVT vagy DCT? A kettő közül a DCT a sokkal bonyolultabb és drágább szerkezet, a CVT egyszerű és olcsó cucc, hiszen nincsenek benne olyan illesztések, megmunkálások, mint amilyet egy hagyományos váltó igényel. Tehát az egyszerűtől a bonyolultig haladva a következő a sorrend: 1. CVT, 2. hagyományos váltó, 3. DCT-s váltó.
Bár a legtöbb motorkerékpárnál a motor és a váltó egy egységet képez, érdemes a kettőt megbízhatóság szempontjából külön kezelni. Ha szétválasztjuk a henger-dugó párost az erőátviteltől, akkor az NC700 és a TMax ugyanott van, egyikkel sem szokott gond lenni. Váltó/erőátvitel terén viszont már van különbség, hiszen alapból egy motorkerékpár váltója nem kopó-fogyó alkatrész, míg a robogók CVT-jének a legtöbb eleme igen.
Tehát ha felszínesen nézzük, akkor egy DCT-s vagy hagyományos váltós motornál egyedül a kuplunglamellák tekinthetők kopó alkatrésznek, és a Honda NC700 esetében azokat is körülbelül 100 ezer kilométeres futásra tervezték. A Tmax-nál a szíj, a görgők, kúptárcsa és a variátor is kopóelem, és ezeknek az állapotát érdemes vásárlás előtt felmérni, és kalkulálni a költségekkel - pl. a hajtásszíjból a gyári 50 ezer forint, és hiába van utángyártott 20 ezerért, a típust ismerő szerelők szerint nem szabad éppen ezen spórolni. Tehát nem arról van szó, hogy elromlik, hanem arról, hogy ezek olyanok, mint a fékbetét: a használat módjától függően előbb-utóbb elkopnak, és akkor cserélni kell.
A TMax fenntartási és üzemeltetési költségei drágábbak, mint az NC700 esetében, erre pedig igen egyszerű a magyarázat: a Tmax a saját műfajában az egyik legdrágább modell, prémiumtermék, míg az NC sorozatnál szempont volt az olcsóság. Például az NC750 aktuális alapára 2,4 millió, míg a Tmax 3,8 millióról indul. Tehát hiába lehet használtan Tmax-ot olcsóbban venni, többe kerül az üzemeltetése. És akkor még nem is beszéltünk a fogyasztásról.
A te helyedben feltenném magamnak a kérdést, hogy tényleg szükség van-e egy 500+ köbcentis, kéthengeres motorra vagy robogóra, nem megfelelőbb-e egy kimondottan dinamikus, 300 köbcenti körüli típus, mint például a szintén sportosan mozgó Gilera Nexus 300, vagy egy SH300, amelyről egy kolléga úgy nyilatkozott, hogy az ülésen állva nagyon jól lehet vele egykerekezni. Ezek ugyanis olcsóbbak, elég dinamikusak, a költségeik pedig szerények a Tmax-hoz képest.
A Yamaha Tmax 500-ról itt írtunk használttesztet, amiből kiderülnek a típus sajátosságai és várható költségei.
Üdv:
Nepperűző