Interjú: Peter Hickman

Nem túl kockázatos a katolikus Írországban a 666-os rajtszámmal versenyezni?

Annyira nem vészes, de sokan utálják, ez tény. Mások viszont értik a poént, és díjazzák ezt az Iron Maiden-es dolgot.

Ki vagy valójában?

Semmi különös, egy főállású motorversenyző, aki rendkívül nyugodt a hétköznapokban. Az a munkám, hogy gyorsan menjek, más dolgom szerencsére nincs. Versenyzőcsaládból származom, az apám is ment még a hetvenes években, itt a szigeten is. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes elején pedig ő is részese volt annak a csapatnak, amikor a Norton másodvirágzását élte.

Elég jó versenyzőnek számítottál már a brit Superbike bajnokságban is, amikor eljöttél a TT-re 2014-ben. Mi vezetett oda, hogy ekkora kockázatot vállalj, és itt motorozz? Egy nemrég megjelent portré szerint az anyagi biztonság megteremtése is nagy szerepet játszott.

Ez így van, azokban az években egy lakóautóban éltem, hogy versenyezhessek, és próbáltam minél több időt eltölteni a pályák paddockjaiban, hogy csökkentsem az otthoni rezsiköltséget. Mert a víz és villany így például ingyen volt. Szerencsére mindig nagyon vendégszeretők voltak a pályatulajdonosok. A karrierem is eléggé akadozott a brit bajnokságban, vártam a nagy áttörésre, de nem kaptam komolyabb lehetőségeket, ezért úgy éreztem, szükségem van valami újra, hogy más szemszögből is lássam kicsit a dolgokat. Ki akartam próbálni valami újat, addig ismeretlen dolgokat. És természetesen anyagilag sem volt rossz. Ugyanakkor nagyon fontos volt az is, hogy az első évben ne kockáztassak túl sokat, biztonságosan legyek gyors.

Azért ez kicsit ellentmondásosan hangzik, főleg úgy, hogy te voltál abban az évben a leggyorsabb újonc valami szédületes idővel.

Igen, de még így is bőven a komfortzónámon belül maradtam. Talán a brit Superbike-nak volt köszönhető mindez.

Pedig általában az a mondás járja, hogy aki gyors itt, nem feltétlenül megy jól a zárt pályás sprintversenyeken.

Igen, de nálam minden fordítva történt. Én eleve ott mentem, teljesen más stílusban kellett motoroznom, ezért mindössze annyi volt dolgom, hogy lépjek hátra kettőt, legyek sokkal nyugodtabb, relaxáljak futam előtt, a többi meg jött magától. A sebességem, a ritmusom, minden magától értetődő volt. Egyébként ha visszagondolsz, a zárt pályáról érkezett versenyzők mindig is jók voltak a szigeten, nézd meg Steve Platert, Josh Brookes-t, vagy korai éveiben akár McGuinness-t. Ezért jött át a brit bajnokságba Dean Harrison is, mert pontosan tudta, hogy sokat gyorsulhat a szigeten, ha év közben indul a rövidpályás versenyeken.

Néhány évvel ezelőtt egy sokat tapasztalt és sikeres versenyző azt mondta nekem, itt nem mehetsz száz százalékkal, csak kilencvennel.

Ez nem igaz, minden versenyző száz százalékon motorozik. Inkább arról van szó, hogy az edzés hetében fel kell építened magad arra a szintre, hogy hiba nélkül végig tudj motorozni egy versenytávot száz százalékon. Mert hibázni itt ugye nem lehet.

Hogy lehet megbarátkozni a kockázattal?

Az egész élet egy nagy kockázat. De még mindig állítom, hogy itt továbbra is két lépés hátrányban motorozunk a brit bajnoksághoz képest, ahol minden kanyarban a határokat feszegetjük. Ha úgy tetszik, mást jelent itt száz százalékon versenyezni, mint ott.

Miközben egy csomószor nyilatkoztad már korábban, hogy a kanyarokat sokszor itt is úgy veszed, mintha egy zárt pályás versenyen mennél. Hogy lehet háromszázzal erőcsúsztatással fordulni, miközben tudod, hogy nincs bukótér?

Ez volt talán a legnehezebb és a legtrükkösebb, megtalálni azt az egyensúlyt, amilyen körülmények között ezt még itt, a Man-szigeten is meg tudom csinálni. És hogy ne legyek álszerény, biztos kell hozzá valami adottság is.

Mikor érezted, hogy megérkeztél egy következő szintre, ahol a sebességed alapján már futamot is lehet nyerni?

Már az elején tudtam, hogy gyors vagyok, azt is, hogy még jobb lehetek, és egy konstans fejlődéssel az áttörés is meglehet. A második évemben a nyolcadik leggyorsabb voltam a Superstock kategóriában, egy évvel később pedig a negyedik. Ez volt az év, 2016, amikor éreztem, hogy képes vagyok felvenni a küzdelmet az élmezőnnyel, és megvan hozzá a tempóm.

Hogy válik valaki üldözőből üldözötté?

Idő, tanulás, és folyamatos fejlődés. Egyszóval rendesen meg kell csinálni a házifeladatot. Ez alatt azt értem, hogy nemcsak kívülről kell fújni a pályát, közben meg is kell érteni a logikáját, rengeteget kell tanulni idősebb versenyzőktől, és tengernyi időt kell eltölteni onboard videókat nézve, hogy összeálljon a kép.

Hogy áll össze a tökéletes kör? A szakemberek szerint 2018-ban, a Senior futamon nagyon közel voltál ehhez.

Nem tudom mit hívunk tökéletes körnek, mert sajnos messze voltam tőle. Igaz, hogy csak apróságokon múlott, de néhány hibát én is vétettem. És ha jól emlékszem, kilenc versenyzőt kellett megelőznöm, mert elég nagy volt a forgalom a pályán. Sokkal gyorsabb is lehettem volna. Szóval a tökéletes kör még várat magára, mindig apróságokon múlik minden.

Érezted valaha az elmúlt években, a karriered során, hogy ez most sok volt, hogy nem a te kezedben volt a sorsod?

Szerencsére nem, soha nem éreztem ilyet. Mindig a saját komfortzónámon belül maradtam.

Beszélsz magadban verseny közben, esetleg a motorhoz szoktál szólni?

Nem, soha nem szoktam csinálni ilyeneket. Inkább megnyugszom, és próbálok mindvégig annyira nyugodt maradni, amennyire csak lehet.

A rajongók jelenlétéből tapasztalsz valamit?

Igen, mindig, simán lehet látni és hallani őket, amint kiabálnak, integetnek, hullámoznak. Ez fantasztikus érzés.

Előfordult már, hogy láttad magad kívülről esetleg menet közben?

Testen kívüli élmény, mint a magashegyi mászóknál? Nem, nem, szerencsére ilyen még nem volt, de ki tudja, mikor jön el annak is az ideje.

Milyen hosszútávú terveid vannak? Meddig szeretnéd folytatni?

Nem tudom még, ilyesmin nem szoktam gondolkodni. Fiatal vagyok, egyelőre évről-évre tervezek, úgy gondolom, van még időm bőven.

Mennyire nehéz egy ilyen vadonatúj modellel menni, miközben az előző motor már közel tökéletes volt.

Nem okoz különösebb gondot, ez egy jó motor. Persze, voltak problémáink a hűtéssel és hasonló apróságok, de ezeket meg kell oldani, és hiszem, hogy jobb lesz, mint az előző volt. Nem vágyom vissza a régi motorra, klassz lett az új gép.