A kutya anatómiája: ezeket minden gazdinak ismernie kell!

Az állatok anatómiája, vagyis a zootómia egy hatalmas tudományág, amit képtelenség lenne feldolgozni egyetlen cikkben. Azonban jelen írással nem is ez a célunk. Csupán szeretnénk, hogy egy átlagos kutyatartó is tisztában legyen például kedvence szerveinek elhelyezkedésével, vagy a testrészeinek elnevezésével és funkcióival. Ezek mind nagyon sokat segíthetnek egy esetleges sérülés, vagy az egyszerű, hétköznapi gondozás során.

Ígérjük, a következőkben olvashatók nem lesznek emészthetetlenek. Igyekeztünk valóban azokra a részletekre koncentrálni (és grafikákkal megtámogatni ezeket), amelyek valóban praktikusan használható tudást adhatnak. Lássuk is dióhéjban a kutya anatómiáját. Szó lesz a csontvázszerkezetről, a belső szervekről, a mozgásszervi rendszerről, az érzékszervekről és a testi rendszerekről is.

A kutya testrészei / Grafika: azenkutyam.hu

A kutya anatómiája

A mozgásszervi rendszer

A négylábúak mozgásszervi rendszere – az orrától egészen a farka végéig – körülbelül 320 csontból és ízületből, valamint 700 izomból áll.

Csontok

A különálló lapockacsontok és a rugalmas gerincoszlop lehetővé teszik számára a szabad mozgást. Az ebek sok tekintetben úgy járnak, mint a lovak, ugyanaz a 4 járásmódjuk van: lépés, ügetés, poroszkálás és vágta.

Izmok

Az izmok stabilizálják az ízületeket, és segítenek fenntartani a kutya testtartását. A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás hozzájárul az izmok fejlődéséhez és megtartásához.

Ízületek

Az ízületek kötik össze a csontokat, lehetővé téve a kutya szabad mozgását. Emellett csillapítják az erőteljes mozgások, például az ugrás és a futás okozta terhelést, így védik a csontokat és az izmokat. A kutya testében többféle ízület található: egyesek nagyobb, illetve valamivel kisebb mozgásterjedelmet tesznek lehetővé, mások feladata pedig a csontok megtámogatása, a nem kívánt mozgások elkerülése.

Érdemes külön kiemelni a mancsot

A kutya mancsa speciális struktúrákat tartalmaz, amelyek segítik a különböző felületeken való mozgást. A mancs alját vastag, ellenálló párnák borítják, amelyek az évek során megkeményednek a folyamatos igénybevétel miatt. Ezek a párnák védik a mancsot, és biztos tapadást nyújtanak számos felületen.

A karmok szintén segítenek a tapadásban futás közben, emellett ásásra is használhatók. A kutyakarmok vastag, ám törékeny szerkezetek, amelyeket egy keratin nevű fehérje alkot. A köröm belsejében egy nagy vérellátású ér fut végig, amely táplálja a kutikularészt, ahol a köröm növekszik. A vérerek elkerülése karomvágáskor nagy odafigyelést igényel, főleg sötét karmok esetében. Ennek ellenére rendszeres vágásuk kiemelten fontos, mert ha egy karom beakad valahová vagy letörik, kettétörik, az komoly vérzést és fájdalmat okozhat. Az eltört karmokat állatorvosnak meg kell mutatni, aki eltávolíthatja a sérült részt, kezelheti a sebet a vérzés megállítására és a fertőzés megelőzésére.

A kutyáknak van egy az emberi hüvelykujjhoz hasonló, csökevényes karma, amelyet farkaskaromnak nevezünk. Ezek a mellső lábak belső oldalán, a mancsoknál vagy az alsó lábszáron találhatók. A farkaskaromnak nincs valódi funkciója, viszont gyakran beakad, és ezáltal sérülékeny. Ezért ezeket is rendszeresen vágni kell, valamint azért is, hogy ne nőjenek vissza a mancsba. A farkaskarom eltávolítását gyakran elvégzik egészen fiatal kölyökkutyákon is, vagy egyéb műtéti eljárások (például ivartalanítás) során.

A belső szervek és fontosabb rendszereik

A kutyák anyagcseréje és húgyúti, valamint emésztőrendszere

Az ebek anyagcseréje gyorsabb, mint az embereké. Gyorsabban lélegeznek, szívük gyorsabban pumpálja a vért, gyorsabban érnek, és magasabb a normál testhőmérsékletük is. A fiatal kutyák még a gyerekeknél is energikusabbnak tűnnek. Azonban ez a fokozott metabolizmus rövidebb élettartammal is jár.

A gyomor-bél traktus magában foglalja a gyomrot, a vékonybelet és a vastagbelet. Ez a rendszer bontja le az ételeket hasznos tápanyagokká, felszívja a vizet, és eltávolítja a salakanyagokat. Az emésztési problémák gyakran hányás vagy hasmenés formájában jelentkeznek, amelyeket számos tényező okozhat, például vírusfertőzések, férgek, stressz vagy lenyelt csontok, botok és egyéb idegen tárgyak.

A húgyúti rendszer eltávolítja a fehérjebontás során keletkező nitrogéntartalmú salakanyagokat, és segít szabályozni a test folyadékszintjét. A vesék kiszűrik a salakanyagokat, amelyek ezután a húgyvezetékeken keresztül a húgyhólyagba jutnak. A vizelet a húgycsövön keresztül távozik a szervezetből. Hím kutyáknál a húgycső egyben az ondó továbbítására is szolgál a párzás során. A húgyúti fertőzések sokkal gyakoribbak a nőstény kutyáknál, és általában gyakori, kis mennyiségű vizeletcsepegés formájában jelentkeznek, amely véres is lehet.

Mind a húgyúti, mind az emésztési problémák gyakran járnak erőlködéssel vizelés vagy ürítés közben. Első ránézésre a kutyatartók számára nehéz lehet megállapítani a probléma forrását, ezért fontos figyelni a kutya ürítési szokásait, valamint a vizelet és a bélsár állagát és színét. Az ürülékben lévő vér bármilyen jele állatorvosi ellátást igényel. Ha a kutya ismételten, de sikertelenül próbál üríteni, az súlyos székrekedés vagy bélelzáródás jele lehet, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel. Ha a kutya hasfala feszes és fájdalmas, vagy csak kis mennyiségű véres, zselészerű székletet ürít, azonnal állatorvoshoz kell fordulni!

Hőszabályozás

A kutyák általában sokkal jobbak a hő megtartásában, mint a testük hűtésében. A szánhúzó kutyák például vastag bundájuknak köszönhetően megtartják a magas anyagcseréjük által termelt hőt, mintha egy szigetelőtakaró venné őket körül. Azonban a forró vagy párás időjárás komoly kihívást jelent a legtöbb négylábú számára.

Az ebek elsősorban lihegéssel veszítenek hőt. Ezek a gyors lélegzetvételek (a normál légzés sebességének akár tízszerese) segítik a hő elvezetését a nedvességgel teli, forró levegő ki- és beáramoltatásával. Azonban a lihegés során a levegőcsere a tüdőben minimális, emiatt a kutyáknak időnként abba kell hagyniuk a lihegést, hogy mélyebb lélegzetet vegyenek. A vízivás szintén segíti a hűtést, míg a kutyaszőrzet bizonyos mértékig szigetel a napsugarak melege ellen.

Mivel a kutyák hőleadó rendszere viszonylag gyenge, egyes nyári helyzetek veszélyesek, sőt akár életveszélyesek is lehetnek. Sajnos sok kutya hal meg évente hőgutában. Még lehúzott ablakokkal is gyorsan 66 °C fölé emelkedhet a hőmérséklet egy parkoló autóban nyáron, ami percek alatt hőgutához és halálhoz vezethet. Egyéb veszélyes helyzetek közé tartozik az, ha a kutyát árnyék nélküli helyen kikötve hagyják, vagy egy rosszul szellőző szállítóketrecbe zárják.

Bűzmirigyek

A farok tövének dörzsölése vagy a szánkázás, radírozás (a kutya húzza a fenekét a földön) általában az elzáródott bűzmirigyekkel hozható összefüggésbe, bár emésztési problémákkal is összetéveszthető. A bűzmirigyek az izomrétegben helyezkednek el az anális nyílás körül, nagyjából a 4 és 8 órai pozícióban. Ezek az illatmirigyek kellemetlen szagú váladékot termelnek, amely normál esetben a salakanyag ürítése során távozik. A váladék gyakran besűrűsödik, eltömítheti a kivezető csatornát, ami nyomást és irritációt okoz, és fertőzéshez vezethet. Sok kutya esetében szükség van arra, hogy állatorvos rendszeresen, manuálisan kiürítse a bűzmirigyeket a kellemetlenségek és fertőzések elkerülése érdekében.

A kutya bőre és szőre

A kutya bőre több rétegből áll, beleértve a külső epidermiszt, amely folyamatosan megújul, és a belső dermiszt, amely idegeket és vérereket tartalmaz. Az ebek bőre vékonyabb, és sokkal érzékenyebb, mint az embereké. Ezért a négylábúakat kizárólag kifejezetten számukra készült samponnal szabad fürdetni. Az emberek számára készült samponok és egyéb, külsőleg alkalmazható termékek irritálhatják a bőrüket, ezért kerülni kell ezek használatát.

A kutya szőrzete a bőrben található szőrtüszőkből nő. A kutyák összetett szőrtüszőkkel rendelkeznek, amelyekben egy központi (védő) szőrszál található, amelyet 3–15 másodlagos szőrszál vesz körül, és mindegyik ugyanabból a pórusból nő ki. A bőrben lévő faggyúmirigyek olajos váladékot termelnek, amely fényessé és vízlepergetővé teszik a szőrzetet. A szőrnövekedést több tényező szabályozza, beleértve a táplálkozást, a hormonokat és az évszakot. A kutyák általában egész évben, lassan és folyamatosan vedlenek, de tavasszal és ősszel a szőrhullás fokozódhat. A vedlés során a szőrzet fokozatosan cserélődik, anélkül hogy kopasz foltok alakulnának ki – ha ilyet észlelünk, az betegség jele is lehet, és állatorvosi vizsgálatot igényel.

A szőrzet fő feladatai a bőr védelme és a testhőmérséklet szabályozása. A bunda csapdába ejti a levegőt, amely egy szigetelőrétegként szolgál a hideg ellen. A védőszőrökhöz kapcsolódó apró izmok lehetővé teszik a kutya számára, hogy felborzolja a szőrét, ami javítja a levegő megtartását. A kutyák a hátukon lévő szőrt is felállíthatják (felborzolhatják), hogy fenyegetőbbnek tűnjenek veszélyhelyzetben.

A kutya állkapcsa és fogai

A kutyák, akárcsak farkas őseik, húsevők, és fogaik a hús tépésére és marcangolására specializálódtak. Kölyökkorukban 28 tejfoguk van, amelyeket 2 és 7 hónapos koruk között fokozatosan felvált 42 maradó foguk. A különböző fogtípusok különböző funkciókat látnak el a szájon belüli elhelyezkedésük szerint. Az elülső fogak, beleértve a 12 metszőfogat és a 4 nagy szemfogat, megragadásra és tépésre szolgálnak. A hátsó premoláris és moláris fogak az ételt kisebb darabokra őrlik, hogy könnyebben le lehessen nyelni. Ide kattintva a fogmosás fontosságáról olvashatsz.

A nyálmirigyek nyálat termelnek, amely megnedvesíti az ételt, és megkezdi az emésztési folyamatot. A nyelv segít az ételt a torok hátsó részébe irányítani, és fontos szerepet játszik a kis falatok felszedésében és a vízivásban is.

A kutya érzékelése

Az ebeknek is ugyanaz az 5 érzékszervük van, mint nekünk, embereknek, de nagyon eltérő mértékben tapasztalnak velük. Egyes érzékeik kevésbé fejlettek, míg mások rendkívüli módon kifinomultak.

Látás

A kutyák jobban érzékelik a mozgást és a fényt, mint az emberek. A retinájukban több pálcikasejt található, amelyek segítenek a gyenge fény gyűjtésében, így jobb az éjszakai látásuk. A tapetum lucidum nevű visszaverő réteg felerősíti a szembe jutó fényt, ezért a kutyák szeme kékes vagy zöldes fényben csillog sötétben, például egy autó fényszórójának tükröződésekor.

Négylábú barátaink nem látnak olyan élesen, mint az emberek, és kevésbé képesek a színek között különbséget tenni, mert a csapsejtjeik (amelyek a színlátásért felelősek) kisebb számban vannak jelen. Ennek ellenére nem teljesen színvakok, ahogyan azt a tévhitek állítják.

Az ebek szemének egyedi része a harmadik szemhéj. Ez egy fehéres-rózsaszínes hártya, amely az alsó és felső szemhéjak belső sarkában található. Védelmi funkciót lát el: felcsúszik, ha a szemnek védelemre van szüksége, vagy ha gyulladás lép fel.

Hallás

A kutyák hallójárata sokkal mélyebb, mint az embereké, ami jobb hangvezetést biztosít a dobhártya felé. Átlagosan négyszer jobban hallanak, mint az emberek, és magasabb frekvenciájú hangokat is érzékelnek. Emellett jobban meg tudják állapítani a hangok irányát, ami vadászatkor különösen hasznos.

A mélyebb hallójárat miatt azonban hajlamosabbak a fülproblémákra. A fülben fülzsír és nedvesség halmozódhat fel, ami gyulladáshoz és fertőzéshez vezethet. A lógó fülek vagy a fülben lévő szőrzet tovább rontja a szellőzést, ezért sok kutyának rendszeres fültisztításra van szüksége.

Szaglás és ízlelés

A kutyák szaglása rendkívül kifinomult, körülbelül egymilliószor érzékenyebb, mint az embereké. Nagyon alacsony koncentrációban is képesek szagokat érzékelni és egymástól minimálisan eltérő illatokat is megkülönböztetni. A szagmolekulák a nedves orrnyálkahártyán oldódnak fel, majd az orrban lévő szaglóhám jeleket küld a szaglóközpontba, amely a kutyák agyában 40-szer nagyobb, mint az emberekében.

Az ebek a szájpadlásukon található Jacobson-szervvel bizonyos szagokat képesek „megízlelni” is.

Bár a szaglásuk kivételes, az ízérzékelésük gyenge. A kutyáknak csak egyhatod annyi ízlelőbimbójuk van, mint az embereknek, így az ízek megkülönböztetésében nem túl jók. Számukra az illat sokkal fontosabb, mint maga az íz.