Az orosz igazságügyi tárca pénteken közölte, hogy betilthatnak egy úgynevezett „Oroszellenes szeparatista mozgalmat”, amelyet „szélsőséges” szervezetnek tartanak – írja a The Kyiv Independent.
A lap szerint a tárca közölte, hogy a szervezet célja „Oroszország többnemzetiségű egységének és területi integritásának megsemmisítése”. Ugyanakkor nem tudni, hogy melyik mozgalomról van szó, mert többek közt OVD-Info orosz független portál sem talált olyan szervezetet, amelyet konkrétan „Oroszellenes szeparatista mozgalomnak” neveztek el (és olyan szervezetről sem tudnak, amire a tárca által közölt leírás illene).
Oroszországban az utóbbi években számos intézményt szélsőségesnek minősítettek vagy betiltottak, beleértve az LMTBQ-mozgalmat, vagy például a Facebookot. A The Kyiv Independent megjegyezte azt is, hogy bár az ukrajnai háború után felerősödtek azok a hangok, amelyek Oroszország feldarabolásáról beszélnek, de a tényleges oroszországi szeparatista mozgalmaknak csak nagyon kevés követője van.
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat este közölte: legalább hét darab Patriot légvédelmi rendszerre lenne még szükségük, és ennyit a nyugati szövetségeseik nélkülözni tudnának.
„Természetesen köszönetet mondok minden partnernek, aki már eddig is segített nekünk a légvédelemben” – mondta Zelenszkij. Majd nem sokkal később felszólította a nyugati partnereket is, hogy ne pazarolják az időt, és adják át a szükséges légvédelmi rendszereket mielőbb, mert ezzel jelezhetik „elszántságukat” Oroszország részére.
Ezen a ponton viszont oda is szúrt egyet a szövetségeseknek.
Az orosz terroristák látják, hogy partnereink sajnos nem rendelkeznek ugyanazzal az elszántsággal Európában a terror elleni védekezésben, mint amit a Közel-Keleten [Izrael esetében – a szerk.] mutattak. De még van lehetőség a szükséges mennyiségű és minőségű légvédelmi rendszer biztosítására. Nem szabad vesztegetni az időt – az elszántság jelét kell mutatnunk
– mondta Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda szerint.
Korábban az Associated Press (AP) hírügynökség közlése alapján mi is megírtuk, hogy Ukrajna visszavonta a frontról az amerikai Abrams M1A1 harckocsikat, mert az oroszok többet is megsemmisítettek közülük.
Szombaton az ukrán 47. gépesített különdandár cáfolta az AP hírét. Azt írták:
A harckocsik nagyszerű munkát végeznek a harctéren, és mi biztosan nem fogjuk elrejteni az ellenség elől azokat, amiktől valójában nekik kell elbújniuk. Még kevésbé hagynánk a gyalogságunkat erőteljes tűztámogatás nélkül.
Ugyanakkor hozzátették: azt nem árulhatják el, hogy pontosan hol vannak most az Abrams harckocsik.
Az AP korábban azt is állította, hogy a 31 harckocsiból öt darab már el is veszett a harctéren (ugyanezt már a The New York Times is közölte pár nappal korábban). Az ukrán hadsereg egyelőre nem erősítette meg ezeket a számokat (és valószínűleg a közeljövőben sem fogja).
Az ukrán elnök rendeletben menesztette Volodimir Malbozsenkót, a Brovari Járási Katonai Közigazgatás vezetőjét.
Malbozsenkót azzal gyanúsítják, hogy pénteken alkohol hatása alatt okozott egy autóbalesetet, amelyben négy ember megsérült, köztük egy gyermek is. A tiszviselőt őrizetbe vették, és ha elítélik, háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphat.
Úgy tudni, hogy a menesztett tisztviselő először a piros lámpán hajtott át, majd a járdára is felhajtott, ott ütötte el a járókelőket. A sérültek közül mindenkit kórházba kellett vinni, kettejüket súlyos sérülésekkel kezelik. Malbozsenkót a baleset után megszondáztatták, és ekkor mutatták ki azt, hogy alkohol befolyása alatt állt – írta a The Kyiv Independent.
Ukrajna ismét elkezdte használni a Jak–52 típusú repülőgépeket – közölték egy, az ukrán hadsereghez köthető Telegram-oldalon, ahol videót is közzétettek erről.
„Ez valóban az egyik megoldás. Már rég itt az ideje, hogy a légcsavaros repülőgépeket újra szolgálatba állítsák, mivel bizonyos feladatoknál – például drónok lelövésénél – szükség lenne rájuk. Olcsók, és nem igényelnek nagy repülőtereket” – fűzték hozzá magyarázatként a bejegyzésben.
A videók állítólag Odessza környékén készültek, és a gép egy Orlan–10-es orosz drónt semmisíthetett meg.
A Jak–52-es gépek még a 70-es években jelentek meg. A típusról a Szolnoki Repülőmúzeum honlapján azt írták, hogy ez a Jak–50-es műrepülőgép oktatóváltozata volt, és a „kétüléses, légcsavaros, alapszintű kiképző és gyakorló repülőgépet a Szovjetunióban fejlesztették ki, Vjacseszlav Kondratyev főkonstruktőr vezetésével. A prototípus 1978 -ban repült először, a sorozatgyártás 1979-ben indult meg a romániai Aerostar repülőgépgyárban”.
„Eredetileg a Szovjet Légierő és a Román Légierő részére gyártották, de később a Magyar Légierő is rendszeresítette. A 12 darab repülőgép 1994-ben érkezett Szolnokra. A katonai felhasználáson kívül a civil üzemeltetők körében is népszerű típus” – tették hozzá.
Nazar Volosin, az ukrán hadsereg egyik csoportjának szóvivője egy televíziós nyilatkozatban közölte, hogy az orosz katonák megpróbálják bekeríteni a Donyecki területen lévő Csasziv Jar városát.
A The Kyiv Independent szerint a szóvivő azt mondta, hogy két falun, Bohdanivkán és Ivanszkén keresztül próbálják meg bekeríteni a várost az oroszok.
A támadás folyamatban van. Az ellenség megpróbálja Csasziv Jart hadműveleti bekerítésbe vonni, de az elmúlt hét napban nem járt sikerrel
– mondta a szóvivő, aki pár nappal korábban azt is elárulta, hogy 20-25 ezer orosz katona vehet részt ezekben a műveletekben.
Az oroszok az utóbbi hetekben fokozták a nyomást Csasziv Jar térségében. A települést azért akarják elfoglalni, mert kulcsfontosságúnak tartják ahhoz, hogy további ukrán városok (Kosztantyinivka, Kramatorszk, Szlovjanszk) felé vonulhassanak előre, és végső soron az egész donyecki régiót birtokukba vehessék.
A kijevi önkormányzat közölte, hogy pénteken azonnali hatállyal ki kellett üríteni két kórházat (köztük egy gyermekkórházat is), mivel orosz légitámadás veszélyének voltak kitéve.
Vitalij Klicsko polgármester közzé is tett egy videót a közösségi oldalán, amelyen a kórházak kiürítése volt látható.
A két kórház a főváros északi részén lévő Obolon városrészben található. Az önkormányzat hivatkozási alapként egy videót idézett, amely a közösségi médiában terjedt, és amelyből úgy tűnt, hogy „ténylegesen támadást jelentettek be ezen egészségügyi létesítmények ellen”. A közigazgatás szerint a videóban hamisan azt állítják, hogy a kórházakban katonai személyzet található.
Az önkormányzat közleményében valószínűleg arra a videóra utaltak, amelyben Ivan Tertel belorusz biztonsági főnök beszélt egy április 25-i politikai rendezvényen. A tisztviselő felszólalásában „a kijevi kórházakban bujkáló terroristákra” hivatkozott, majd konkrétan megnevezte azt a két kórházat, amelyet utóbb ki kellett üríteni.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) „az Oroszország kezére játszó pszichológiai műveletek megnyilvánulásának” nevezte Tertel állításait – számolt be a The Kyiv Independent.
Az orosz erők ismét előrenyomultak Avgyijivkától északra, és kiszorították Szemenivka településről az ukrán erőket – közölte az orosz Rybar Telegram-csatorna, amely térképen is megmutatta mindezt.
❗️🇷🇺🇺🇦 Avdiivka direction: Russian troops continue to develop success north of Avdiivka.
— Rybar Force (@rybar_force) April 26, 2024
In Semenivka, the Russian Armed Forces managed to squeeze the enemy out of the village. pic.twitter.com/6xRdJYjFZJ
Nem sokkal később egy újabb bejegyzésben azt írták, hogy Szemenivka mellett Berdicsi, valamint Novkalinove településénél is előrenyomultak az orosz csapatok.
❗️🇷🇺🇺🇦 Avdiivka direction: In addition to successes in Semenivka and Berdychi, Russian forces are also advancing in the Novokalynove area. pic.twitter.com/U4hRiHIuCL
— Rybar Force (@rybar_force) April 26, 2024
Legalább egy (nem hivatalos) megerősítés a másik oldalról is érkezett ezekkel az előrenyomulásokkal kapcsolatban: az ukrán Deep State szintén feltüntette egy térképen az oroszok előrenyomulását az utóbbi napokból, beleértve az említetteket is.
😔 The distance of the occupiers' advance from Avdiivka in recent weeks, according to DeepState.
— MAKS 23 🇺🇦👀 (@Maks_NAFO_FELLA) April 27, 2024
❗Russians occupied Semenivka, Solovyove, and also advanced in Novokalynove, Ivanivske, and Kyslivka. pic.twitter.com/BOKNQqbYZ7
A fenti esetek nem egyedülállóak, ugyanis már a hét elején is volt egy olyan orosz előrenyomulás, amely Ukrajna támogatóit is meglepte. Egyesek utóbb azt mondták az esetről, hogy bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”.
Az Egyesült Államok hírszerzői állást foglaltak azzal kapcsolatban, hogy mennyiben tekinthető felelősnek az orosz elnök Alekszej Navalnij ellenzéki politikus halála miatt. A részletekről itt írtunk.
Szlovák aktivisták 12 nap alatt 4 millió dollárt gyűjtöttek össze az Ukrajnának szánt cseh lőszer-kezdeményezésre, miután a szlovák kormány megtagadta a részvételt.
A szlovák állampolgárok április 16-án indították el a „Lőszert Ukrajnának” elnevezésű kampányukat, hogy további pénzeszközöket gyűjtsenek a cseh vezetésű kezdeményezéshez, amely több tüzérségi lőszert vásárol Ukrajnának.
Az ukrán erők kritikus lőszerhiánnyal küzdenek, Oroszország jelenleg mintegy 10:1 arányban áll győzelemre a lőszerek számát tekintve – közölte Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke április 16-án. Azóta több ország, köztük Belgium, Hollandia, Németország, Svédország, Kanada, Lengyelország, Franciaország, Dánia és Szlovénia is hozzájárult a kezdeményezéshez, amely akár 1,5 millió lőszert is szállíthat Kijevnek.
Juraj Blanar szlovák külügyminiszter március végén azt mondta, hogy Szlovákia nem fog fegyvert küldeni Ukrajnának, mivel „a konfliktusnak nincs katonai megoldása”. Blanar március elején Törökországban, az antalyai diplomáciai fórumon találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
A szlovákiai adománygyűjtés szervezői közölték, nem fogadják el, hogy kormányuk nem csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyet 60 000 szlovák támogat.
„Szlovákiában sokan szégyellik a kormány Oroszország-központúságát. Ez az oka annak, hogy az emberek hozzájárulnak” – mondta Zuzana Izsakova, a gyűjtés egyik szervezője, akit a The Kyiv Independent idézett.
Bár a cseh külügyminiszter nem volt hajlandó határidőt mondani a lövedékek leszállítására, Tomas Pojar cseh nemzetbiztonsági tanácsadó korábban azt mondta, hogy az első tételeket már júniusban elküldhetik Ukrajnába.
Oroszország az egyik legnagyobb fenyegetés Európa számára – mondta Csehország külügyminisztere, Jan Lipavsky, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott Budapesten.
Szerintem köztudott tény, hogy Csehország az orosz imperializmusban látja a legnagyobb fenyegetést és kockázatot Európára nézve. Csehország mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Európának az az érdeke, hogy Ukrajna megvédje magát, megvédje magát az orosz agresszióval szemben, és visszaszerezze minden területét
– mondta.
Lipavsky szerint jelenleg senki sem tesz többet Európa biztonságáért, mint az ukránok.
Naivitás azt gondolni, hogy ha Oroszország nyer Ukrajnában, akkor a tankjai megállnak a határainkon – jegyezte meg a miniszter.
Hozzátette azt is, hogy a második világháború után Moszkva a befolyási övezetébe sorolta Közép-Európát. A külügyminiszter szerint a Nyugat, az Európai Unió és a NATO egyik legfontosabb feladata annak megakadályozása, hogy Moszkva ismét megpróbálja „elrabolni” Európát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton egy gazdasági témájú tanácskozáson közölte: az orosz gazdaság több mint három százalékkal növekedhet az év végéig.
„A gazdaság jelenlegi, valós állapota lehetővé teszi számunkra, hogy javítsuk a gazdaság fejlődésére vonatkozó előrejelzéseket. Sok szakértő már most azt mondja, hogy az idei év végére az orosz GDP több mint három százalékkal nőhet” – mondta az államfő a RIA Novosztyi szerint, majd azt is megjegyezte, hogy
januárban és februárban éves szinten hatszázalékos GDP-növekedést könyvelhettek el.
Az orosz elnök korábban, egy csütörtöki eseményen arról is beszélt, hogy tavaly 3,6 százalékkal nőtt az orosz GDP. Most azt is megjegyezte, hogy az ipari termelés februárban 8,5 százalékkal nőtt, ami jóval magasabb volt, mint a januári 4,6 százalékos növekedés. A feldolgozóiparnál is hasonló jelenséget tapasztaltak: ott januárban 7,5 százalék, februárban pedig 13,5 százalék volt a növekedés. „Eközben az infláció fokozatosan lassul” – mondta Putyin.
Arról már korábban is lehetett hallani, hogy még idén is nőhet az orosz gazdaság, de eddig a fentinél kisebb mértékű növekedést prognosztizáltak. A Putyin által közölt adatokat megerősíteni látszik az is, hogy a napokban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is módosította az Oroszország gazdasági növekedésére vonatkozó adatait.
A nemzetközi intézet legfrissebb előrejelzésében azt írta:
az orosz gazdaság 3,2 százalékkal növekedhet a 2024-es évben.
Az IMF azt is megjegyezte, hogy a gazdasági növekedéshez elsősorban a katonai beruházások járulnak hozzá. A Kreml nagyjából 10,8 milliárd rubelt (ez kb. 43,2 milliárd forint) szán katonai költségekre a 2024-es évben.
Ugyanakkor az adatokat árnyalhatja az, hogy – mint a Financial Times is írta egy korábbi cikkében – az orosz gazdaságot most a hadiipari beruházások húzzák magukkal, és más területeken (pl. az autóiparban) jelentős visszaesés tapasztalható, illetve más problémák is sorjáznak, amelyek az orosz gazdaság sebezhetőségét jelzik.
Tévedés tehát Oroszország GDP-növekedéséből arra következtetni, hogy a szankciók kudarcot vallottak. Az erőforrások átcsoportosítása a háborúba álcázza a rendes gazdaság alulteljesítését
– írta a lap, hozzátéve: e nélkül az átcsoportosítás nélkül „a szankciók által okozott GDP-visszaesés sokkal nagyobb lett volna. Emellett a szankciók nem voltak átfogóak: az inváziót követően közel egy éven át Oroszország szankciók nélkül is értékesített olajat és gázt olyan árakon, amelyeket saját maga hajtott fel”.
Ukrajna és Oroszország nem tárgyal a háború megszüntetéséről, miután Kijev hivatalosan megtagadta az egyeztetéseket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A Sky News cikke szerint a szóvivő felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022-ben „lehetetlennek” nyilvánította a Vlagyimir Putyin orosz vezetővel folytatott tárgyalások lehetőségét.
Peszkov szerint ennek ellenére amegbeszélések lehetősége továbbra is nyitva áll Zelenszkij előtt.Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnának jobb légvédelemre és több fegyverre lenne szüksége ahhoz, hogy megfelelően védekezhessen – írja a Sky News.
„A terrornak mindig veszítenie kell, és bárki, aki segít felállni az orosz terrorral szemben, az élet igazi védelmezője” – jelentette ki az ukrán elnök.
Az amerikai védelmi minisztérium közzétette a fegyverek listáját, amelyeket a 6 milliárd dolláros katonai segélycsomag keretében Ukrajna számára rendelnek majd az amerikai védelmi ipartól. A Pentagon jelezte, hogy az Egyesült Államok további 6 milliárd dollár értékben rendel majd lőszert Patriot légvédelmi rendszerekhez, NASAMS és HIMARS rendszerekhez, 155 milliméteres és 152 milliméteres tüzérségi lőszereket, bontási lőszereket és precíziós légi lőszereket Ukrajna számára.
A listán szerepelnek a nyugati légvédelmi indítóberendezések, rakéták és radarok Ukrajna légvédelmi rendszereivel való integrálására szolgáló berendezések, drónelhárító berendezések, radarállomások, tüzérség elleni radarok, Switchblade drónok és a drónok ukrán gyártását támogató alkatrészek és egyéb eszközök is.
Andrij Topcsij, a Telegraf nevű lap egykori újságírója meghalt a Robotin melletti csatában – írja az Ukrajinszka Pravda.
A 38 éves férfi április 20-án harci küldetést teljesített a Zaporizzsja régió Robotini kerületében.
Topcsijt április 27-én temetik Kijevben.
Руслана Новик:
— Сергій Погребецький (@pogrebeckij) April 26, 2024
Страшна звістка обпікає болем наші серця…
У бою за незалежність України під Авдіївкою загинув наш однокласник, наш друг, Говорков Богдан Миколайович.
Жодними словами не вгамувати пекучий біль втрати. Світлий спомин про Богданчика залишиться в наших серцях.
Богдан pic.twitter.com/qSSfkC0fFh
Szombat délutáni orosz tüzérségi támadás után tűz ütött ki egy infrastrukturális létesítményben a Dnyipropetrovszki területen – jelentette Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója.
Az ellenség eltalált egy infrastrukturális létesítményt a Dnyipropetrovszki területen. Tűz ütött ki
– írta a Telegram-csatornáján.
ДніпроОВА - росіяни ударили по інфраструктурному об'єкту у Дніпровському районі. pic.twitter.com/4ORXDRQNKt
— Олег (@UA__oleg) April 27, 2024
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 465 054 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1124 ellenséges katona halt meg – ismertette a The Kyiv Independent az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentését.
A beszámoló szerint
és egy tengeralattjárót is megsemmisítettek az ukrán védők.
Elemzők szerint az Egyesült Államok legújabb segélycsomagja nem biztos, hogy elegendő Ukrajnának ahhoz, hogy visszaszerezze teljes területét – írja az Unian.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) kutatói friss elemzésükben arról írnak, hogy amerikai tisztviselők újrakezdték a megbeszéléseket a „határ befagyasztásáról”, és hogy az amerikai segélycsomag nem biztos, hogy elég lesz Ukrajna minden területének visszaszerzéséhez. De mindent összevetve úgy látják, még korai a háború lehetséges kimeneteleiről szóló vita.
Az Egyesült Államok katonai segélyei úton vannak Ukrajnába, de csak több hét múlva érik el a frontvonal egységeit. Emellett az elemzők megjegyezték, hogy továbbra is tisztázatlan az orosz hadsereg nyárra tervezett offenzíváinak mértéke, amelyeket júniusra datálnak.
Az Ukrán Fegyveres Erőknek most az a feladatuk, hogy megakadályozzák az oroszok jelentős hadműveleti előrelépéseit.
Az Egyesült Államok 6 milliárd dollár értékű új katonai felszerelés ukrajnai szállítása mellett kötelezte el magát pénteken.
A védelmi minisztérium bejelentése szerint az ukrán hadsereg számára új megrendelés formájában jutnak majd el az eszközök, amelyeket közbeszerzésként az amerikai hadiipar szereplői és egyéb partnerek gyártanak le.
A Pentagon segítségnyújtásról szóló közleménye hangsúlyozza, hogy a pénteken bejelentett biztonsági csomag az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) részeként jut majd el Ukrajnába.
The United States announced a $6 billion weapons package for Ukraine, its most extensive military aid package for Kyiv’s forces to date.
— The Hill (@thehill) April 26, 2024
The aid tranche will be contracted through the Ukraine Security Assistance Initiative. https://t.co/lbAvWYmUzl
A részletezett lista szerint különböző légvédelmi eszközök, köztük
Az amerikai kormány szerdán már bejelentett egy azonnali, 1 milliárd dolláros katonai szállítmányt Ukrajna számára, amit az amerikai hadsereg készleteiből hívnak le. Az Egyesült Államok fegyverszállításainak újraindítását az tette lehetővé, hogy az amerikai Kongresszus elfogadta az új, 60,8 milliárd dollárról szóló ukrajnai támogatási keretet, majd szerdán Joe Biden elnök aláírásával törvényerőre is emelkedett.
Oroszország három ukrán térségben támadott energetikai létesítményeket szombaton, legalább egy ember megsérült – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter bejelentése alapján az MTI.
Az energiaügyi miniszter azt mondta, az orosz csapások a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk régiót, valamint Lviv és Ivano-Frankivszk nyugati térségeit célozták.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója Telegram csatornáján közölte, hogy Dnyipróban és Krivij Rihben megsérült több energetikai infrastrukturális létesítmény és több helyről tüzet is jelentettek, Krivij Rihben pedig jelenleg fennakadások vannak a vízellátásban.
Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem 13 orosz rakétát lelőtt hajnalban.
A DTEK, Ukrajna legnagyobb magánenergia-vállalata azt közölte, hogy négy hőerőművét érte támadás, több berendezésben komoly károk keletkeztek, a támadás következményeinek felszámolása jelenleg is tart.
A cég szerint a hajnali támadásnak voltak áldozatai is, de erről más részleteket nem közölt.
Ukrajna hőtermelésének mintegy 80 százalékát és vízenergia-kapacitásának 35 százalékát veszítette el az orosz invázió kezdete óta.
Az elmúlt hetek enyhe tavaszi időjárása ellenére az országban villamosenergia-hiány alakult ki, a kormánynak több térségben ütemezett áramszünetet kellett bevezetnie, és külföldről kellett importálnia áramot.
„Ukrajna tovább harcolhat Oroszország ellen – de a kívánt »győzelem« lehet, hogy elérhetetlen” – ezzel a címmel közölt cikket a CNBC pénteken.
Ebben kifejtették, hogy Kijev most kapott egy újabb, 61 milliárd dolláros támogatást, ami rövid távon sokat segíthet,
hosszú távra tekintve azonban egyre több elemző kérdőjelezi meg, hogy mit is jelenthet az a „győzelem”, amelyet Ukrajna el akar érni.
„Bár az Egyesült Államok megújított katonai támogatásával valószínűleg el fogják kerülni az esetleges katonai vereséget 2024-ben, az elmúlt hónapok világosan megmutatták, milyen veszélyeket rejt Kijev (túlzott) függősége az amerikai katonai segélyektől” – idézte a lap Andrius Tursát, a Teneo tanácsadócég közép- és kelet-európai ügyekben járatos szakértőjét. Hozzátette:
Kijev és szövetségesei között sincs közös elképzelés arról, hogy mit jelent az ukrán »győzelem«, és milyen lépésekre és forrásokra lenne szükség ennek eléréséhez.
„Hivatalosan Kijev továbbra is azt tűzi ki célul, hogy felszabadítsa a 2014 óta megszállt összes területet, de kevesen tartják ezt reálisnak rövid és középtávon” – mondta Tursa, aki azt is megjegyezte, hogy szerinte az idei év későbbi felében napirendre kerülhetnek egyéb rendezési elképzelések is, miután „folyamatosan nő az ukrán népességben azok aránya, akik hajlandóak lennének megfontolni a területi engedményeket is az ellenségeskedés beszüntetése, a béke fejében”.
A CNBC szerint több másik elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy „őszinte” párbeszédre van szükség azzal kapcsolatban, hogy mit is jelenthet a győzelem, és hogy milyen engedményeket lehet tenni egy békéért, fegyverszünetért cserébe.
Szeretném látni a megszállt területek felszabadítását, de ez nagyon nehéz, legalábbis ebben a pillanatban. Tehát erről beszélnünk kell a partnereinkkel, és meg kell lennie ennek az egységnek a partnereinkkel
– mondta Olekszandr Musijenko kijevi katonai szakértő, a Katonai és Jogi Tanulmányok Központjának vezetője.
Megjegyezte azt is, hogy az újabb amerikai támogatás után az ukrán vezetésnek nincs szándékában a háború olyan lezárásáról tárgyalni, amely nem egy győzelemmel történik, de őszinteségre van szükség mind az ukrán néppel, mind a nyugatiakkal szemben. Szerinte elképzelhető, hogy a következő hónapokban délen, a herszoni és zaporizzsjai régiókban sikerült kifárasztani és visszaszorítani az oroszokat, és ha így lesz, akkor mindkét fél nyitott lehet egy fegyverszünetre. Szerinte ez esetben erőegyensúly jönne létre a felek közt, ami egy törékeny, de tartós fegyverszünethez vezethetne.
Az ukránoknak nem lesz annyi erejük, hogy a nemzetközi határ szerint felszabadítsák a régi területeket, az oroszoknak pedig nem lesz annyi erejük, hogy újabb területeket foglaljanak el
– mondta, hozzátéve: Ukrajna soha nem fogja a megszállt területeket Oroszországhoz tartozónak elismerni, de a tűzszünet időt adna az országnak, amely így megőrizhetné a függetlenségét, szuverenitását is. És idővel szerinte bekövetkezhetne egy Kelet- és Nyugat-Németország példájához hasonló újraegyesülés, ezt ki tudnák várni, és szerinte ez az a forgatókönyv, amire reálisan számíthatnak.
Az éjjel pilóta nélküli repülőgépek támadták meg az oroszországi Krasznodari területet. A körzet kormányzójának, Veniamin Kondratievnek a Telegram csatornáján közzétett bejegyzés szerint a Szlavjanszki ECO olajfinomítóban tűz ütött ki a dróntámadás következtében – írja az RBK Ukraine.
Kondratiev megjegyezte, hogy több mint 10 drónt hatástalanítottak a Szlovjanszki, Sziverszkij és Kuscsevszkij körzetekben.
Megkísérelték megtámadni az olajfinomítót és az infrastrukturális objektumokat. A helyszíni jelentések szerint személyi sérülés vagy súlyos kár nem keletkezett. A katasztrófavédelem jelenleg is a tűz megfékezésén dolgozik
– írta.
Orosz források szerint hajnali 5 óra körül számoltak be Szlavjanszk-na-Kuban külvárosában robbanásokról, valamint fényes villanásokról.
Belgium április 26-án, pénteken német kezdeményezés keretében pénzügyi támogatást jelentett be Ukrajna légvédelmének megerősítésére. A belga védelmi minisztérium rakétákat szállít Ukrajnának különböző légvédelmi rendszerekhez, és ehhez 200 millió eurót különít el – írja az RBK Ukraine.
Soha nem fogjuk feladni az ellenséges támadások beszüntetésére, valamint a politikai és diplomáciai párbeszédhez való visszatérésre irányuló kísérleteinket
– tette hozzá a védelmi miniszter, Ludivine Dedonder.
🇧🇪 confirms its commitment to🇺🇦 with the delivery of F16s, in coordination with our allies, while preserving our security and the operationality of our air fleet. We continue to strengthen the defense capacity of Ukraine to defend its territory and population. pic.twitter.com/ZEoaoLmtrP
— Ludivine Dedonder (@DedonderLudivin) April 26, 2024
Belgium 2024-ben F-16–os vadászgépeket is átad Ukrajnának. A vadászrepülőgépek biztosítását a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételből finanszírozzák, nem a belga adófizetőkből.
Mindezt a német kormány új kezdeményezése nyomán biztosítják Ukrajna légvédelmének további felszerelésére.
Oroszországnak és Európának az ukrajnai háború után új alapokon kell felépítenie kapcsolatait, amelyek már nem lesznek olyanok, mint korábban – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
„Így vagy úgy, de a kapcsolatokat ki kell építenünk. Előbb vagy utóbb a különleges hadművelet véget fog érni, számunkra sikerrel” – nyilatkozott a szóvivő. Elmondta, hogy Oroszország mint olyan ország, amely senkire sem jelent fenyegetést Európában, elvárja, hogy Európában se jelentsen senki sem fenyegetést rá nézve.
Úgyis meg kell majd állapodnunk abban, hogyan fogunk élni. Nyilvánvaló, hogy ezek a kapcsolatok új módozatairól szóló megállapodások lesznek. Nem lehet majd úgy felépíteni a kapcsolatokat, mint korábban. Először is nagy tapasztalatot szereztünk abból, hogyan viszonyulnak hozzánk az európaiak. És ezt a tapasztalatot mindig szem előtt fogjuk tartani a kapcsolatok építésénél, de földrajzilag úgysem fogunk eltávolodni egymástól, így mindenképpen új alapokra kell majd építenünk a kapcsolatokat
– tette hozzá a Kreml szóvivője.
Dmitrij Peszkov az Európai Parlament oroszgyűlölő álláspontja megnyilvánulásának minősítette azt határozatot, amelyben a testület csütörtökön közölte, hogy nem ismeri el az oroszországi elnökválasztás eredményét. „Ezek aligha olyan kijelentések, amelyeket készek vagyunk meghallgatni” – mondta Peszkov.
A szóvivő „ragyogó ötletnek” nevezte, hogy Moszkvában a Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) létrehozott katonai emlékközpontban kiállítják az ukrajnai háborúban zsákmányolt, külföldi gyártmányú fegyvereket – írja az MTI. Úgy vélekedett, hogy a május 1-jén megnyíló, egy hónapig tartó szemle nagy érdeklődésre tart számot a moszkvaiak és az orosz főváros vendégei körében. A Poklonnaja Gorán 12 országnak a frontról elvontatott több mint harminc harci járműve lesz megtekinthető, köztük a német Leopard-2-es harckocsi és az amerikai Bradley gyalogsági harcjármű is.
Az orosz hadsereg egy nap alatt több mint 500 csapást mért Zaporizzsja térségében, 11 településen tűz ütött ki, több lakóépület is rombadőlt – közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Állami Adminisztráció vezetője szombat reggel.
Pénteken az oroszok 536-szor csaptak le Zaporizzsja régióra, továbbá légicsapást intéztek Robotine ellen
– íidézi az ukrán Interfax Fedorovot.
A vezérkar arról számolt be, hogy 219 különböző módosítású pilóta nélküli repülőgéppel (UAV-val) támadtak az Orosz Föderáció katonái.
Mintegy tizenegy ház lerombolásról érkezett jelentés. Civilek azonban nem sérültek meg.
Az orosz igazságügyi tárca pénteken közölte, hogy betilthatnak egy úgynevezett „Oroszellenes szeparatista mozgalmat”, amelyet „szélsőséges” szervezetnek tartanak – írja a The Kyiv Independent.
A lap szerint a tárca közölte, hogy a szervezet célja „Oroszország többnemzetiségű egységének és területi integritásának megsemmisítése”. Ugyanakkor nem tudni, hogy melyik mozgalomról van szó, mert többek közt OVD-Info orosz független portál sem talált olyan szervezetet, amelyet konkrétan „Oroszellenes szeparatista mozgalomnak” neveztek el (és olyan szervezetről sem tudnak, amire a tárca által közölt leírás illene).
Oroszországban az utóbbi években számos intézményt szélsőségesnek minősítettek vagy betiltottak, beleértve az LMTBQ-mozgalmat, vagy például a Facebookot. A The Kyiv Independent megjegyezte azt is, hogy bár az ukrajnai háború után felerősödtek azok a hangok, amelyek Oroszország feldarabolásáról beszélnek, de a tényleges oroszországi szeparatista mozgalmaknak csak nagyon kevés követője van.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 6467 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6213 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 70 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy rendeletben kirúgta Olekszandr Jakovecet, az ukrán hadsereg úgynevezett Támogató Erőinek parancsnokát – írja a The Kyiv Independent.
A lap szerint Jakovecet még március 4-én nevezték ki ebbe a tisztségbe, korábban egy adminisztratív tisztséget töltött be a Támogató Erőknél. A lépést ugyanakkor megmagyarázhatja az, hogy Zelenstzkij egy másik rendeletben
A védelmi minisztériumhoz tartozó Különleges Közlekedési Szolgálatvezetőjévé nevezte ki Jakovecet.
Ennek a hivatalnak az élén 2022 márciusa Bohdan Bondar állt, akit most Zelenszkij menesztett.
Az ukrán Radio Szvoboda a katonai hírszerzésnél (HUR) lévő forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a HUR szakemberei „nagyszabású kibertámadást” hajtottak végre az Egységes Oroszország orosz kormánypárt erőforrásai ellen.
A portál szerint a pénteki támadás a párt szerverei és honlapjai ellen, valamint az ER.RU és más domainek ellen irányult. Mint írták, az Egységes Oroszország az esettel kapcsolatban azt közölte, hogy „a kritikusan fontos digitális infrastruktúra munkáját támogatják”, de az ukrán hírszerzés azt állítja, hogy a párt néhány oldala elérhetetlenné vált a támadás miatt.
Az orosz kormánypárt még péntek reggel jelentette be, hogy nagyszabású DDoS-támadás érte az összes elektronikus szolgáltatásukat. Az akció a pénteken elindítani tervezett „Győzelem diktátum” nevű kampányukhoz kötötték.
A 21. ramsteini találkozót követően Lloyd Austin, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere megerősítette, hogy az Egyesült Államok 6 milliárd dollárt különít el Ukrajna katonai segélyezésére az Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) mechanizmusán belül. Az USAI program keretében az Egyesült Államok kormánya amerikai védelmi cégekkel köt szerződéseket új fegyverzet gyártásáról Ukrajna számára, ahelyett, hogy tárolóiból szállítana fegyvereket.
Az amerikai védelmi minisztérium közzétette azon fegyverek listáját, amelyeket a 6 milliárd dolláros katonai segélycsomag keretében Ukrajna számára rendelnek majd az amerikai védelmi ipartól.
A Pentagon jelezte, hogy az Egyesült Államok további 6 milliárd dollár értékben rendel majd lőszert Patriot légvédelmi rendszerekhez, NASAMS és HIMARS rendszerekhez, 155 mm-es és 152 mm-es tüzérségi lőszereket, bontási lőszereket és precíziós légi lőszereket Ukrajna számára.
A listán szerepelnek a nyugati légvédelmi indítóberendezések, rakéták és radarok Ukrajna légvédelmi rendszereivel való integrálására szolgáló berendezések, drónelhárító berendezések, radarállomások, tüzérség elleni radarok, Switchblade drónok és a drónok ukrán gyártását támogató alkatrészek és egyéb eszközök is.
Az Egyesült Államok pilóta nélküli légi rendszerek, fegyverek és felszerelések vontatására szolgáló taktikai járművek, kézi lőfegyverek és további kézi lőfegyverek lőszereinek megrendelését is tervezi. Emellett kiegészítő tételek átadása, valamint képzési, karbantartási és fenntartói tevékenységek támogatása is terítéken van.