Megőrizték-e a kondások a disznókat?

Kezdjük gyorsan az ÁSZ-vizsgálat megállapításával: a 15 egykori akadémiai kutatóintézetből

• 5 volt 2016 és 2018 között szinte teljesen kóser,
• 10-nél pedig mindenféle hiányosságokat, szabálytalanságokat talált az ÁSZ.

Ám mielőtt a részletesebb elemzésbe belemennénk, talán az a legizgalmasabb, hogy milyen politikai mellékzöngék övezték ezt az egész kérdést, illetve az átfogó vizsgálatot.

Vannak ugyanis olyan kérdések Magyarországban, amelyekben kettős valóságészlelés alakul ki.

1. Amikor a kritikus, vagy a munkájukat függetlenül végző médiatermékek körül fogy a levegő, a kormánypártiak közül biztosan sokan úgy gondolják, hogy ezek piaci folyamatok, vagyis pusztán gazdasági okokból szűnt meg a magántulajdonban álló Népszabadság, a kormánynak vajh mi köze lett volna ehhez? Miközben az ellenzékiek, a kormánnyal kritikusok, a függetlenek joggal vannak arról meg győződve, hogy különösen a későbbi médiafolyamatok (megyei napilapok, központi alapítvány) figyelembe vételével a hatalom szántotta be a napilapot.
2. Amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elmeszeli a nem-kormányoldali médiatermékek (például Central - RTL) fúzióját, miközben a kormánypárti vásárlások, mint kés a vajban csúsznak át, akkor is megoszlanak majd a szavazók. Minden kettősség ellenére lesz olyan, aki szerint csak végezte a dolgát egy független intézmény, míg mások úgy vélik majd, hogy a GVH is arra példa, amikor egy független intézmény képtelen megtartani a függetlenségét, és a hatalom eszközeként lép fel, kettős mércével mér.
3. Most is egy ilyen történetről lesz szó. Az Országgyűlésnek felelős Állami Számvevőszék már sokszor tűnt fel a hatalom ökleként, a legerősebb eset alighanem az volt, amikor az ellenzéki pártokat sorra marasztalta el, a működésüket veszélyeztető módon, ám a kormánypártokkal mindig kesztyűs kézzel bánt. Most is felmerülhet a kérdés, hogy vajon valóban függetlenül dolgozott akkor, amikor tavaly úgy döntött, hogy az éppen az MTA-tól elvont kutatóintézeteket vizsgálja végig. És a célja valóban csak a megújuló hálózat közpénzügyi helyzetének javítása volt? Vagy esetleg, amolyan politikai szívességet is tett a kormányzatnak? Ha ugyanis utólag kimondható, hogy „rendetlenség” volt az intézeteknél, máris van egy erős és visszamenőleges érv arra, hogy miért is kellett a kormányhoz közelebb vonni a hazai tudományos élet fontos intézményeit.

Amikor már a kérdés is vitatott

Megőrizték-e a vagyonukat az akadémiai kutatóintézetek? Ezzel a kérdéssel hívott össze sajtótájékoztatót február 21-re az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Ez azért fontos, mert az eseményen úgy tűnt, hogy az ÁSZ-nak van a kérdésre válasza, amikor azt mondja, hogy „nem”, vagyis a kutatóintézetek többsége nem őrizte meg a vagyont, mert nem volt megfelelően szabályozva a szervezeti és működési szabályzat, a leltározás és a vezetők feladatai.

Egy egyszerű hasonlattal, legyen az a kérdésünk, hogy megőrizték-e a kondások a disznócsordát?

• Ha a disznók eltűntek, akkor nyilvánvalóan nem.
• Ha a disznók mind megvannak, ráadásul a kondások között gyönyörűen be volt osztva, hogy mikor melyikük őrzi a csordát, ráadásul a kerítés is makulátlan, akkor a válasz nyilvánvalóan igen.
• De mi van akkor, ha szerencsére az összes disznó megvan, pedig a kerítés több helyen kiszakadt, a kondások esetlegesen osztották be az ügyeletet, sőt az egyikük, munka közben megivott egy demizson bort, és tök részegen horkolt egyszer a sertések között?

A józan ész szerint a válasz vélhetően az, hogy a kondások megőrizték a disznókat, hiszen megvannak, de amúgy nem biztosítottak ehhez megfelelő rendszert. Az ÁSZ valami olyasmit mond, hogy a válasz az, hogy a kondások nem őrizték meg a disznókat, mert azok eltűnhettek volna, de azt, hogy valóban el is tűntek, az intézmény nem tudhatja, mert nem dolga disznókat számolgatni. Ő csak a beosztásokat és a kerítést ellenőrizhette.

Vagyis konkrét esetünkben, az ÁSZ magát a vagyon alakulását nem tudta vizsgálni, de a szabályszerűség, a megfelelőség hiánya miatt nem volt megfelelő a vagyonőrzési folyamat.

A megállapítások

Ennyi háttér után, igazán rátérhetünk magára a vizsgálatokra. Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára szerint

2020-ban a kutatás-fejlesztésre szánt összeg Magyarországon meghaladhatja a 800 milliárd forintot, ezért a magyar versenyképesség és bérnövekedés meghatározó jellemzője a hatékony innováció.

Vagyis lényeges, hogy az erre felkent kutatóintézetek jól működjenek, mert a jövőnkről beszélünk, 4,5 millió ember magyar jövőjéről. Ez így teljesen meggyőzően hangzik, de azért még mindig ne engedjük el teljesen a politikát!

Amikor is ugyanis a „megőrizték-e a vagyonukat?” című eldöntendő kérdésnek a megválaszolásával foglalatoskodik az ÁSZ, fontos visszaemlékeznünk a hazai tudományos élet nagy visszhangot kiváltó tavalyi átalakítására.

A korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által irányított kutatóintézeteket tavaly megtalálta a kormány, és azokat némi üzengetés, majd egy átvilágításszerűség után 2019. szeptember 1-től az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnevezésű új szervezet titkárságához pakolta át. Az átszervezés heves ellenállást váltott ki az érintett kutatók többségéből, akik a tudományos élet leuralásaként értelmezték a törekvést.

Az ÁSZ a 2016-2018-as időszakot, vagyis az MTA-s éra értékelését végezte el.

A „megőrizték-e a vagyonukat a kutatóintézetek?” kérdés, megdöbbentő módon rögtön felvet egy csomó elemzési lehetőséget. Például azt, hogy volt-e egyáltalán nekik?

Ebben mintha az ÁSZ is bizonytalankodna, mert a korábbi vizsgálatok során (négy kutatóintézetet világított át első körben a számvevőszék, erről később) maga is három esetben úgy értékelt, hogy deklarálta, nem a kutatóintézeteké volt a vagyon, hanem az akadémiáé.

Közvagyon - magánvagyon

A vagyonokhoz sokféle előtagot lehet biggyeszteni, ebben sajnos nem vagyunk szakértők, de fel tudunk vetni pár értelmezési vitát.

Az MTA vagyona köztestületi vagyon, ez ugyan nem a törvény szerint meghatározott állami, önkormányzati, vagy nemzeti vagyon, amely összefoglaló nevén talán „közvagyon”, de nem is a magánszemélyeknél, vagy a magánszféra cégeinél fellelhető klasszikus magánvagyon.

Biztosan vannak a különleges állatfajták, olyan vagyonok, amelyeket nehezebb besorolni, például az egyházak, vagy az MTA vagyonelemei.

Az Index kérdésére, miszerint a kutatóintézetek vagyona kinek a vagyona, az ÁSZ vezetői ugyan pontos definíciót nem adtak, de abban biztosak, hogy vizsgálhatóak voltak a kutatóintézetek vagyongazdálkodási rendszerei, mert ezek az intézetek, részben közpénzből, közfeladatokat láttak el, és korábban is rendszeresen vizsgálatok fókuszába kerültek.

A vizsgálat indokai

Az ÁSZ deklarálta tehát, hogy érdemes az Állami Számvevőszék eszközeivel is megnézni, hogy a kutatóintézetek vagyongazdálkodása nem veszélyezteti-e a magyar gazdaság szárnyalásából fakadó béremelkedést.

Említettük, hogy első körben az ÁSZ négy kutatóintézet ellenőrzését fejezte be, de már akkor jelezte azt is, hogy a további tizenegy kutatóintézet és kutatóközpont ellenőrzése is folyamatban, van.

Az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet a 2016-2018 közötti időszakban alapvetően szabályszerűen gazdálkodott, így a négy kutatóintézet vezetője részére az ÁSZ nem fogalmazott meg javaslatot.

Mint megtudtuk az ÁSZ munkatársaitól, első körben azért a jól gazdálkodó intézetektől hallottunk, mert ezeket a vizsgálatokat könnyebb volt lezárni. A további 11 kutatóintézet vizsgálatát február 21-én zárta le az ÁSZ. Azt minden ÁSZ-os vezető hangsúlyozta, hogy nem a szakmai munkát ellenőrizte, hanem a vagyongazdálkodás szabályosságát, megfelelőségét.

Részletek

A részletesebb megállapításokról Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta, hogy 2018 végén a 15 kutatóintézetben 4200 alkalmazott dolgozott, az intézetek összesen 87 milliárd forint vagyonnal rendelkeztek és 2016 és 2018 között az intézetek 47 milliárd forint költségvetési forrást kaptak.

Ami a szabályosság fő elemeit illeti,

• 3 intézetnél nem volt egyáltalán lényeges szabálytalanság;
• 2-nél volt ugyan, de az időszak végére már minden rendben volt;
• 10 olyan intézet akadt, ahol nem volt biztosított a vagyonmegőrzés.

A tipikus hibák a következők voltak: szmsz hiánya, számviteli hiányosságok, a gazdálkodási jogkörök pontos meghatározásának hiánya, a leltározással kapcsolatos hiányok.

Vizsgálatcunami

Az ÁSZ publikálta a megállapításait, és bár erről részleteket nem tudtunk meg, vélhetően különböző hatóságokhoz is tett bejelentéseket. Az akadémiai és kutatóintézeti világ tapasztalatunk szerint ezt nem igazán érti, szerintük ha nem politikai célú dömpingvizsgálat zajlott most,

• akkor a feltárt hiányosságok a korábbi évek vizsgálataiban miért nem merültek fel?
• Miképpen lehetséges, hogy az MTA értékelése az évenkénti parlamenti zárszámadásban, 2016 és 2018 tekintetében soha nem volt problémás?
• E logika alapján a feltárt hiányosságoknak elsősorban presztízs és morális célja lehet.

A megfogalmazott észrevételek mindenesetre már az új kutatóhálózati szervezetnek jelent pluszmunkát, hiszen a következő 30 napban intézkedési tervet kell megfogalmazni.

A kutatók attól félnek, hogy az ÁSZ-jelentés fő célja, hogy utólag is alátámassza a kutatóintézet leválasztásának jogosságát, ahogy azt is hallottuk, hogy sokan tartanak dömpingszerű további vizsgálatoktól (NAV).

Az akadémiaiak azt gondolják, hogy nem csak megőrizték a vagyonukat, de 2016 és 2018 között gyarapították. Az ÁSZ-logika szerint ez nem kizárt, de ha nem gyarapították olyan mértékben, ahogy tehették volna, az ugyanúgy felvetheti a vagyongazdálkodási hiányosságok felelőtlenségét. Ezekben a kérdésekben már aligha lesz konszenzus.

Az MTA köztestületi vagyona, mint egy tudós közösség vagyona, korábban a jogalkotó szándéka szerint jobban elkülönült, hangsúlyozva ezzel is a tudományos kutatások függetlenségét, autonómiáját.

ám sokszor hangsúlyozott véleménye szerint, ahol a keretrendszer nem megfelelő, ott a vagyonmegőrzés feltételei nem biztosítottak. A jövőben a kutatóintézetek új irányítással, több közpénzben részesülhetnek, hogy ez a szorosabb gyeplő jobb gazdálkodáshoz, illetve jobb szakmai eredményekhez vezet, azt majd meglátjuk. Igaz, ahogy az ÁSZ vizsgálata, úgy ez a cikk sem érintett szakmai és tudományos kérdéseket.

Borítókép: Az Akadémiai Dolgozók Fórumának demonstrációja Fotó: Index Fotós: Pavel Bogolepov