Meg is szavazták a lakástakarékok kinyírását

125 igen, 49 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül az Országgyűlés kedden már el is fogadta a lakás-takarékpénztárak (ltp) állami támogatásának megvonásáról szóló javaslatot, amelyet a fideszes Bánki Erik előző nap nyújtott be, és amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak. A törvénymódosítás így már csak az aláírásra és a kihirdetésre vár, egy napra rá pedig – leghamarabb akár már szerdán – hatályba is lép az új szabály, amely szerint az állam mostantól nem támogatja az egyik legnépszerűbb lakáscélú megtakarítási formát. (A már megkötött szerződések persze még kifuthatnak, de az új szerződések mellé már nem jár állami pénz.)

A javaslat mellett a parlamenti vitán a fideszes Manninger Jenő és Bánki Erik szólalt fel, a kormánypárti politikusok nagy része meg sem érkezett a vita érdemi részére. A KDNP egyáltalán nem szólalt fel. Mivel azonban az ellenzék kihasználta a rendelkezésre álló időt, a kormánypártiak, akik csak a szavazásra estek volna be, még hosszan hallgathatták az ellenzéki politikusokat.

Manninger egyrészt az elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc év családpolitikai intézkedéseit ostorozta, másrészt elismételte a törvényjavaslat indoklását. Eszerint a lakástakarékok nem mutatnak olyan eredményeket a lakáspiacon, mint kezdetben, emellett a szolgáltatók „extraprofitra" tesznek szert. A kormány ezért ennek a támogatását megvonja, és inkább új és hatékonyabb elemeket vezet be.

Korábban elhangzottak a lakástakarék ellen olyan kormányzati érvek is, hogy abból sokszor „szaunák és medencék épülnek", új lakások nem annyira. Érdemes helyette inkább a kormány újabb, államilag támogatott megoldásait népszerűsíteni, például a csokot és a nokot.

A csok nem váltja ki

Képesek önök tükörbe nézni? Képesek ekkorát rúgni magyar fiatalok tízezreibe? Önök is tudják, mi is tudjuk, hogy hazudnak!

– kezdte az ellenzékiek közül a felszólalását a jobbikos Z. Kárpát Dániel. A politikus felhívta a figyelmet, hogy az ltp-nek egyáltalán nem az volt az eredeti célja, hogy minél több új lakás legyen. Hanem abból nagyrészt felújításokat végeztek, használt lakásokat vettek, hitelt törlesztettek, de emellett persze új lakások is épültek.

Bármit is állít a kormány, a csok nem képes kiváltani az ltp-t. „A csok jelen formájában a nagyobb városban lakó, és 10-20 milliós tőkével rendelkezők számára jó. Nincs is ezzel semmi baj, csak nem arra szolgál, mint amire eddig az ltp" – mondta.

Nem csak a fiatalokat érinti

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP politikusa szerint nem csak a fiatalokat érinti ez az ügy, hanem minden korosztályt, például a nyugdíjasokat. Ez volt az egyetlen olyan megtakarítási forma, amin keresztül bárki összegyűjthetett felújításra, a rossz minőségű lakásokat korszerűsíteni lehetett. „Ez a javaslat nem szól másról, mint hogy Rogán Antal előtt megtisztítsák a piacot. Jó érzésű ember ezt nem fogadhatja el" – mondta, utalva a Rogánhoz közeli nok-rendszerre.

Arról lehetne vitatkozni, hogy a 30 százalékos állami láb sok-e, vagy sem. Arról is lehet vitatkozni, hogy az ltp-s cégek módszerei rendben vannak-e, vagy sem. De ha vannak is működési gondok, az nem jelenti azt, hogy sóval kell behinteni a helyét is. A szocialista Varga László szerint a kormány éveken keresztül felléphetett volna, ha bármilyen problémát tapasztalt az ltp-vel kapcsolatban, erre legalább nyolc évük volt. Ha problémájuk volt a rendszerrel, azt korrigálni kellett volna.

Miért baj, ha felújításra ment?

A magyarok nagyrészt felújításokra fordították ezeket a forrásokat. De mi a baj ezzel? Amikor szinte semmi esélyük nincs energiahatékonysági pályázatokon szerepelni? Sokszor azért, hogy a rezsijüket csökkentsék, vetette fel Varga. Szerinte nagyon méltatlan az a magyarázat, hogy ebből a pénzből szinte csak medencéket és szaunákat építettek.

Magyar családokat fosztanak most ki a vagyonukból – mondta.

A DK-s Arató Gergely szerint ezt a megtakarítást át akarják irányítani a Fidesznek kedves zsebekbe. Az ltp arra volt jó, hogy a kisebb pénzű emberek is tudjanak takarékoskodni.

Az önök családjai, barátai és üzletfelei már megoldották a lakhatási gondjaikat, a többiek meg oldják meg, ahogy tudják? Az, hogy mi lesz az átlagpolgárokkal, arra fütyülnek.

A Párbeszéd-frakcióban ülő független Mellár Tamás javasolta, hogy ha ez a pénz nagyon hiányzik a kormánynak a költségvetésből, akkor esetleg csökkentsék például az állami propagandára költött 60 milliárd forintot. A gazdasági bizottság valójában pedig egyáltalán nem is tárgyalta meg hétfőn ezt a javaslatot, az időkeretbe nem is fért bele, és egyébként is közvetlenül az ülés előtt kapták meg, szakmai vitára nem volt lehetőség.

Bősz Anett független képviselő szerint kérdés, mit vár ezzel a lépéssel a kormány. Sokakat átterelnének a csokba, de a harmadik gyerek csak úgy tud megszületni, ha megszületett már előtte kettő. Ha a fiatalok elindulni sem tudnak, ha nem támogatja őket a fészekrakásban a kormány, akkor nem szülnek majd három gyereket. Az LMP-s Ungár Péter arra kérte a Fideszt, hogy definiálja már végre az extraprofit fogalmát. Mi különbözteti meg ezt a sima profittól? Szerinte nagy szükség lenne arra, hogy ezt meghatározza már valaki, akkor nem kellene erre a kérdésre újra meg újra visszatérni.

Bánkit fárasztotta a vita

A javaslatot benyújtó fideszes Bánki Erik a vita végén röviden felszólalt. Szerinte annyi hülyeséget hordtak össze ebben a vitában, hogy fárasztó volt hallgatni is. Az ellenzék csak a bankok érdekeit védi a magyarok érdekeivel szemben. Ahogy elmondta:

Inkább arról kellene beszélni, hogy a lakástakarékos cégek miért nem tudtak úgy működni, hogy állami támogatás nélkül is életképesek legyenek. Bánki szerint ez az állami pénz továbbra is lakáscélra megy, így az embereknek semmilyen káruk vagy veszteségük nem származik ebből a javaslatból. Egyetlen egy dolog történik: az extraprofit nem a hitelintézetekhez vándorol majd, hanem az emberekhez, mondta Bánki Erik.

Borítókép: Soós Lajos / MTI.