Szakértő: M. Richárd indulatvezérelt, egoista, öntörvényű és alkalmatlan a vezetésre

DSC 7119
2019.09.19. 14:33
Csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódott a Dózsa György úti baleset tárgyalása, ahol előkerült egy mobillal készített videó is. A felvételt M. Richárd a baleset pillanatában készítette. Két éve a kecskeméti maffiaper volt vádlottja egy Mercedesszel csapódott bele egy balra kanyarodó Citroënbe a Dózsa György úton. A balesetben egy 23 és egy 37 éves férfi meghalt, többen pedig súlyosan megsérültek. Az ügyészség mindkét sofőrt halált okozó közúti baleset gondatlan okozásával vádolja. A Mercedes sofőrjének viszont egy korábbi ügye miatt is felelnie kell. 2015-ben a körúton ugyanis egy társával rátámadtak egy biciklisre. M. Richárdot így garázdaság és könnyű testi sértés bűntettével is vádolják. A pszichológus szakértő szerint a férfi személyiségéből fakadóan alkalmatlan a vezetésre.

Közlekedési dugóba keveredett és negyedórát késett csütörtöki tárgyalásáról M. Richárd, a Dózsa György úti baleset egyik vádlottja, akit – ahogy eddig is – fotósok és újságírók vártak a tárgyalóterem előtt, de arcát ezúttal sem vállalta.

A bíróság a csütörtöki tárgyalást igazságügyi pszichológus szakértő meghallgatásával folytatta, aki több tesztet is végzett M. Richárddal. A szakértő a férfi vezetési képességeit vizsgálta és hat személyiségtesztet is készített, melyekből egyértelműen kiderült, hogy a férfi nem elmebeteg.

Szocializációja során kialakult személyiségszerkezete viszont alkalmatlanná tette a vezetésre, és a baleset napján is alkalmatlan volt arra.

Gellér Csilla igazságügyi szakértő szerint a férfi személyisége „impulzív, indulatvezérelt, egoista, öntörvényű, laza szabálytartása és magas rizikóvállalása miatt pedig a büntetéseknek nincs visszatartó erejük”. A védő erre azt kérdezte a szakértőtől, hogy

aki 25 éve vezet, és soha semmilyen probléma nem volt vele, arról hogyan állapítható meg hirtelen, hogy alkalmatlan a vezetésre?

A szakértő hamar lecsapta a magas labdát, hiszen M. Richárdnak a baleset idején sem volt jogosítványa, és ugyanebben az eljárásban tárgyalják azt az ügyét is, amiben társával egy biciklist vertek meg, mert az rácsapott a BMW-jükre.

Most mire gondol? A hármas programot csak megkapta, mert összegyűltek a büntetőpontjai, utána csak volt azzal a biciklissel kapcsolatos incidense. Attól ő még így vezet! 

– utalt a szakértő arra, hogy M. Richárd a baleset előtt is szerette az erejét fitogtatni az utakon.

Magát videózta a baleset pillanatában

A baleset az ügyészség szerint a következőképpen zajlott: M. Richárd jogosítvány nélkül, a megengedett 50 km/h-t jelentősen túllépve haladt a XIII. kerületi Dózsa György úton a Kassák Lajos utcai kereszteződés irányába. M. Richárd erről korábban azt mondta: 

Elképzelhető, hogy az 50-et minimálisan túlléptem, de tényleg csak minimálisan léphettem túl.

A vádiratban ehhez képest az szerepelt, hogy a Mercedes közel 130 km/órás sebességgel csapódott bele a kanyaradó Citroënbe. 

A Vágány utca felől érkező Citroën – amelynek vezetője a harmadrendű vádlott – a lámpa zöld jelzése után a Dózsa György útról egy lendületes gyorsítással akart bekanyarodni balra, a Kassák Lajos utcába. A kanyar szabályos ívét viszont levágta, hogy mielőbb be tudja fejezni a manővert, és így ne akadályozza a szembejövőket. A nagy sebességgel közeledő Mercedest azonban nem vette észre, így az nagy erővel csapódott neki a kanyarodó Citroënnek.

M. Richárd balesete

Csütörtökön először vetítették le azt a felvételt, amit M. Richárd a baleset előtti másodpercekben a mobiljával készített. Bár a férfi védője szerette volna, ha a videót a bíróság a nyilvánosság kizárásával nézi meg, az indítványt elutasították. A néhány másodperces felvételen egyébként az látszik, hogy M. Richárd először igazgatja a telefont, majd nem sokkal később a képernyő elsötétül. Azt a műszaki szakértő állapíthatja meg, hogy a sofőr a mobilt a kezében tartotta-e, vagy az a műszerfalon volt. M. Richárd minden esetre a tárgyaláson azt állította, hogy

A KÉSZÜLÉK EGY POHÁRTARTÓBA VOLT BEÁLLÍTVA.

Mint mondta, ezt a felvételt azért nem adták be bizonyítékként, mert olyan tartalmú, amely nem tartozik másra, nem tartozik a sajtóra.

Mivel ez nem titok többé, elmondom, mi történt. Ezt az autót én meglepetésként vettem az akkori páromnak. A felvételt neki szerettem volna elküldeni, hogy jelezzem, hogy egy autót kap tőlem ajándékba. 

A szakértő adhat választ arra is, hogy M. Richárd be volt-e kötve a baleset pillanatában és az azt megelőző időben, a felvételből ez ugyanis nem derül ki egyértelműen.

Motorbőgés, csattanás és sikolyok

A bíróság több szemtanút is meghallgatott, akik látták vagy hallották a balesetet. Többek között azt a férfit is, aki ahhoz a fiatalemberhez ment oda segíteni, aki kiesett a Citroën hátsó üléséről. A tanú egy felbőgő motorhangot, majd rögtön egy csattanást hallott, ezután a buszmegállóba rohant segíteni.

Egy másik férfi, aki a baleset előtt éppen az erkélyén tartózkodott, szintén arról beszélt, hogy a felbőgő motorhangra kapta fel a fejét, „de aztán nem azt látta, amire számított”. Egy csattanást hallott, és látta a Citroënt a buszmegállóba csapódni. Azonnal hívta a mentőket, akik azt kérték tőle, menjen azonnal a helyszínre. Egy nő pedig arról beszélt, hogy éppen az egyik irodaház előtt dohányzott, amikor motorzajt és csattanást hallott. Ő is látta, ahogy a Citroën a járdára pördül fel, majd odarohant segíteni: egy nőnek vizet hozott, 

egy férfival pedig megnéztük, hogy a kocsikban ülőkkel mi a helyzet. Az autó és a kerítés közé szorult fiatalember annyira felismerhetetlenül koszos volt, hogy először azt hittük, hogy hajléktalan. Őt már hiába kérdeztük, semmire nem válaszolt.

„Az életed nem ér annyit, mint amennyit a fényezés a kocsin!”

A csütörtöki tárgyalás második felében azt a biciklist is meghallgatták, akit M. Richárd és ismerőse még 2015 nyarán vert meg a kiskörúton. M. Richárdék a Rákóczi út felől a Károly körúton haladtak egy német rendszámú BMW-vel. Menet közben viszont úgy előzték meg a kerékpárost, hogy majdnem elsodorták a férfit. A biciklis, hogy jelezze a veszélyt, bal tenyerével rácsapott az autó bal hátsó oldalára. A sofőr ezután kitért balra, majd hirtelen jobbra, a kerékpársávra húzta a kormányt, és befékezett a biciklis előtt. Miután a kerékpáros meglátta, hogy „milyen emberek szállnak ki az autóból, ledobta a biciklijét, és fellépett a járdára”.

Két kigyúrt, kopasz, tetovált atlétás férfi szállt ki a kocsiból, és ordibálva, kurvaanyázva jöttek felém. A sofőr combon ütött, eközben mondta, hogy a ′kocsi fényezése többet ér, mint az életed, hülye gyerek!′ Folyamatosan próbáltam kommunikálni velük, hogy nem akartam kárt okozni.

A helyzet valószínűleg azért nem durvult tovább, mert két nő szaladt ki a közeli cukrászdából, akik csitították a két férfit. M. Richárdék végül elhajtottak, a biciklis pedig feljelentést tett.

M. Richárd védője ma azt kérdezte a kerékpárostól, hogy nem lehet-e, hogy M. Richárdék „csak tájékozódni akartak? Nem lehetséges, hogy meg akarták nézni, nem okoztak-e balesetet, és ezért szálltak ki az autóból?”. A biciklis szerint ez viszont elég életszerűtlen, hiszen a történtek után a két férfi nem azt kérdezte tőle, hogy nem esett-e baja, hanem az anyját szidták, és elkezdték ütni.

M. Richárd ezen a ponton kért szót a bírótól.

Azt mondom és azt állítom, hogy a közlekedésben nem vettelek észre, és nem azért szálltunk ki, hogy retorziót vegyünk. Elsősorban azért szálltunk ki, hogy megnézzük, mi történt az autóval és elsősorban veled. Ami ezután történt, azért bocsánatot kérek.

A bírónő megkérdezte a sértettet, hogy elfogadja-e a bocsánatkérést. A fiatalember azt mondta, hogy csak azt tudja elfogadni, hogy M. Richárd ennyi idő után megbánta, amit csinált, a bocsánatkérést viszont nem.

Satufék helyett gázpedál

M. Richárd a baleset után a rendőröknek még azt mondta, hogy közvetlenül az ütközés előtt satuféket nyomott, ezt végül átgondolta, és a múltkori tárgyaláson már határozottan állította, hogy

a baleset előtt gyorsított, hogy így kerülje el az ütközést, ezért is kezdett kitérni a másik autó elől a külső sáv felé.

M. Richárd azt mondta, az egy korai nyilatkozata volt a rendőröknek, de miután nyugodtan végiggondolta a dolgot, egyértelműen emlékszik, hogy gázt adott, hogy elkerülje a balesetet, ezért is tartott kifelé a külső sávba autójával a baleset pillanatában. Ezért lehetett magas a sebessége, maximum 100 km/óra. Szerinte egyébként indifferens a sebessége is, hiszen ha a Citroën szabályosan kanyarodik, nem levágva az ívet, áthajtva a záróvonalon, akkor elkerülhető lett volna a baleset.

Az már az előző tárgyaláson kiderült, hogy a Mercedes sebessége a baleset pillanatában 115 és 140 km/óra között lehetett. A szakértő szerint egyébként 125 km/óra körüli sebességgel ütközött az autó, és ő nem tartja reálisnak egyébként, hogy egy ilyen helyzetben M. Richárd gyorsított volna. Féknyomokat nem találtak a Mercedestől, de az ABS-rendszer miatt ez egyáltalán nem meglepő. A szakértő szerint elméletileg kizárni nem lehet a gyorsítás tényét, de nem életszerű, és a sebességet nagyban már nem befolyásolhatta.

A műszaki szakértő szerint, ha a Mercedes a megengedett  60-70 km/órás sebességgel halad, egy vészfékezéssel elkerülhette volna a balesetet. Az álló helyzetből 30-35 km/órára gyorsító kanyarodó Citroën pedig 9-10 km/órás sebesség mellett kerülhette volna el a brutális ütközést. 

Még jobb esélyeik lettek volna, ha  a Mercedes mindössze 50 km/órával halad. Akkor ugyanis fékezés nélkül kerülhették volna el a baleset. Ha pedig a Citroën sofőrje az intenzív gyorsulást befejezi, és visszakormányozza az autót, akkor gond nélkül kerülhette volna ki a Mercedest. Kérdés, hogy elvárható-e ilyen távolságnál egy ilyen sebességgel érkező autó ilyen gyors észlelése, ám hozzátette, hogy ha a Citroën szabályosan hajtja végre a kanyarodást, akkor 2 másodperccel később lépi át a felezővonalat, így elkerülhető lett volna a baleset.

Az ügyészség és a védelem is több kiegészítő kérdést is feltett a műszaki szakértőnek, aki ezekre a kérdésekre a december 3-i tárgyaláson ad majd választ.

(Borítókép: M. Richárt a Fővárosi Törvényszéken 2019. szeptember 19-én, a Dózsa György úti baleset tárgyalásán. Fotó: Bődey János / Index)