Ha nem nyerik meg a vébét, mást is veszíthetnek
További Világbajnokság 2014, Brazília cikkek
Közel három hete tart Brazíliában a focivébé, ami a kormány durva túlköltekezése, a közpénzek felhasználásával elégedetlen csoportok tüntetései és a favellákat erőszakkal felszámoló rendőri brutalitás ellenére eddig leginkább a fociról szólt.
Pedig tavaly a Konföderációs Kupa idején országszerte egymillióan tüntettek a vébé ellen, a demonstrálók arra kérték a turistákat, hogy ne jöjjenek Brazíliába, ezzel bojkottálják a rendezvényt, és úgy tűnt, a haragos népet nem lehet lekenyerezni olcsóbb buszjeggyel sem. (A tavalyi események gyújtópontja a tömegközlekedés drágítása volt, amiből végül engedett a kormány.)
A vébé alatt és előtt azonban az egymillió ember töredéke sem vonult utcára, a legnagyobb megmozdulásokon is csak néhány ezren vettek részt. Igaz, demonstráltak rendőrök, tanárok, szegények, szexuális kisebbségek, és a vébé alatt sem telik el úgy nap, hogy ne tüntetnének valahol.
Bár látszólag csökkent a társadalmi elégedetlenség, a brazil lakosság több mint fele azt gondolja, hogy a vébé árt az országnak, míg amikor kiderült, hogy megnyerték a rendezés jogát, még az embereket háromnegyede úgy vélte, jól járnak majd a rendezéssel.
A vébé elutasítottságával párhuzamosan a kormány és az elnök, Dilma Rousseff népszerűsége is meredeken csökken, míg a szociáldemokrata ellenzéki párté nő, és már nincsenek olyan messze egymástól, hogy októberben ne fordulhasson elő a pár éve még elképzelhetetlennek tartott kormányváltás. De mindez a vébé miatt történt?
- Nem.
Bár tény, hogy nem szerencsés akkor megrendezni minden idők legdrágább focitornáját, amikor az ország gazdasága egyébként is olyan nehéz helyzetben van, mint az utóbbi tíz évben soha.
Többet költenek iskolákra, mint stadionokra
A brazil vébére 11-12 milliárd dollárt költött eddig a kormány, és még nincs kész minden stadionon kívüli infrastruktúra, a végösszeg nagyjából 15 milliárd dollár lesz. Ennyiből hozták ki az ezt megelőző három vébét összesen. Egyértelmű tehát, hogy a 90 százalékban brazil közpénzből finanszírozott vébén nem megfelelően használták fel az adófizetők pénzét. Nem hiába lett a tüntetések üzenete, hogy a stadionokra költött pénzt iskolákra és kórházakra is lehetett, sőt kellett volna költeni.
A teljes képhez viszont hozzátartozik, hogy a Forbes szerint 2010 óta 360 milliárd dollárt költött a kormány oktatásra és egészségügyre, tehát alsó hangon is harmincszor annyit, mint amennyibe a vébé került. Ráadásul a parlament 2012-ben fogadta el azt a nemzeti oktatási programot, amely szerint 2020-ig a GDP 10 százalékát költik oktatásra, tehát erős csúsztatás azzal vádolni őket, hogy iskolák helyett stadionokat építene.
GDP-arányosan a brazil 10 százalék a legnagyobb ráfordítás a területre: még az oktatásra kiemelkedően sokat költő skandináv országokban is átlagosan csak 7 százalékot áldoznak rá. Igaz, ott közel sincsenek akkora problémák az iskolák körül, már ha vannak egyáltalán. Brazíliában okkal lehetnek elégedetlenek az oktatással, a PISA-teszten rendre a sereghajtók között végeznek a brazil diákok – igaz, kompetenciánként (szövegértés, matematika, tudomány) majdnem kétszer olyan jól teljesítenek, mint a 2000-es évek elején, de még ezzel együtt is a sereghajtók között voltak 2012-ben.
A foci megy, az infrastruktúra marad
A brazil kormány érvelése szerint a vébébe ölt milliárdok nem vesznek kárba, hanem az ország hasznára válnak. Ezzel könnyen lehet vitatkozni, ugyanis két stadiont (Brazíliaváros, Manaus) bőven nem fognak kihasználni a torna után, ugyanis ezekben a városokban nincsen elsőosztályú csapat. Persze, ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy később legyen.
A stadionok azonban csak a vébére fordított pénz harmadát teszik ki, a többi közlekedési hálózatokra, szállodákra, parkolókra és egyéb, nem elsősorban a helyieknek szóló beruházásokra mentek el. Azokon a helyeken, ahol úgy rendeztek nagy világversenyt, hogy nem volt meglévő infrastruktúra, a rendezvény után szellemépületek maradtak, és karbantartás nélkül egy-két évtized alatt minden szétrohadt. Erre a legjobb példa Athén, ahol a fejlesztések 80 százaléka gyakorlatilag használaton kívüli, és a játékoktól várt gazdasági fellendülés is elmaradt.
A kormány azzal is érvel, hogy a vébé eddig 700 ezer új munkahelyet teremtett, ha minden elkészül, akkor összesen egymilliót fog, és a GDP-re is jó hatással lesz. Szakértők szerint a torna 0,4 százalékot tesz hozzá az ide GDP-növekedéshez, ami bár kevésnek tűnik, az erre az évre előrejelzett egy százalékhoz képest jelentős tényező lehet.
Két elnököt is buktathat a vébé
Az egyikük Sepp Blatter FIFA-elnök, akinek a renoméját alaposan megtépázta a katari vébérendezés körüli botrány, azaz hogy kiderült, magas rangú tisztviselőket kentek meg a katari sejkek a rendezés jogáért. Már emiatt is sokat úgy vélik, nem lenne szerencsés, ha elindulna az ötödik elnökségéért, de még akár túl is élheti a katari botrányt.
Azt viszont már valószínűleg nem, ha valamilyen nagy botrány lesz a brazil vébé körül. Nem hiába szólította fel a Konföderációs Kupa után a kormányt és személyesen Rousseffet, hogy intézkedjenek, mert vébét mégsem lehet úgy rendezni, ha közben milliók tüntetnek az országban.
Úgy tűnik, a brazil kormány eleget tett Blatter kérésének, a biztosítást nem bízzák a véletlenre. A rendőrségen kívül kívül rohamosztagok és félkatonai szervezetek is vigyáznak arra, nehogy valami olyan történjen, ami beárnyékolja a tornát. Jogvédők szerint azonban nagyon átestek a ló túloldalára, és lassan gondolatrendőrséghez hasonló módon olyanokat is letartóztatnak, akik nem csináltak semmit, de azt feltételezik róluk, hogy fognak. Legutóbb 40 argentin focidrukkert vettek őrizetbe, és küldtek haza, mielőtt bonhatták volna a rendet.
Blatteren kívül Rousseff elnök és kormánya is elbukhat. Nekik elsősorban nem a balhékat kell elkerülniük, hanem hogy ne más nyerje meg a vébét, mint a házigazdák. Persze, Brazíliának mindig minden tornán az aranyérem a cél és az elfogadható eredmény, de most a körülmények miatt sokkal nagyobb a tét.
Hajszál híján bóvli
A választások októberben lesznek, addig viszont még van három hónap, tehát egy esetleges vereséget is kiheverhetnek addigra a választók, és az sem biztos, hogy az egész ország felháborodna azon, hogy minek korrumpáltak el annyi közpénzt, ha nem győzelem lesz a vége.
De nem a vébé a kormány legnagyobb problémája, hanem a gazdaság helyzete. A 2010-ben még 7,5 százalékos GDP-növekedés 2013-ra 2,3 százalékra apadt, idén épp hogy elérheti az egy százalékot, és a 2015-ös kilátások sem jobbak. Nemrég pedig a S&P BBB mínuszra rontotta Brazília kockázati besorolását, ami csak eggyel van a bóvli fokozat felett. Tehát a lassú gazdasági növekedésen túl nem ajánlják az országot a befektetőknek, ami leginkább a kormány gazdaságpolitikájának szól. A választásokig lévő három hónapban pedig tovább romolhatnak a kilátások, főleg, ha egy esetleges vesztes vébé miatt ismét elszaporodnak a kormányellenes tömegtüntetések.