18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Egy pompás pompeji bordélyház felfedi titkait a Vezúv lábánál

GettyImages-1246127262
2023.02.05. 18:18
Húsz évig tartó rekonstrukciós munkálatok után újra megnyitották a pompeji Vettii-házat, ami egykor bordélyként működött. Arianna Spinosa, a pompeji helyreállítási munkákért felelős építész szerint Pompeji ikonikus háza, ami két egykori rabszolgáé volt, nemcsak a rendkívüli freskók, hanem az elrendezése és berendezése miatt is különleges.

A hírhedt épületet a Vezúv 79-es kitörése vulkáni hamu alá temette, de most végre visszanyerte régi formáját, és a nagyközönség is megnézheti egzotikus és erotikus freskóit, csodás kőoszlopait és szökőkútját. Az 1894 és 1896 között feltárt házat 2002-ben zárták be helyreállítási munkák miatt. 

Rabszolgakarrier

A ház különlegessége egyrészt az, hogy fennmaradt a tulajdonosok neve: két egykori rabszolgáé, Aulus Vettius Restitutusé és Aulus Vettius Conviváé volt, akikről sokáig úgy gondolták a történészek, hogy testvérek, de a vizsgálatok inkább azt támasztják alá, hogy a nyomorúságos rabszolgalét alatt barátkoztak össze (uruk Aulus Vettius lehetett), majd szabadulásuk után kitűnő üzleti érzékkel borkereskedőnek álltak, és ebből gazdagodtak meg. Vagyonuk további gyarapítására emelték a díszes Vetti-házat, ami bordélyként funkcionált.

A pompeji falfestés utolsó fázisát láthatjuk a freskókon, hihetetlen részletgazdag ábrázolás, az ember mindig újabb és újabb részleteket fedezhet fel

– mondta a régészeti látogatóközpont igazgatója, Gabriel Zuchtriegel. Az egykori rabszolgák a kultúrán, a görög mitológiai tárgyú festményeken keresztül próbálták megmutatni új státuszukat, karrierjüket, aminek során a társadalom legaljáról kapaszkodtak a csúcs közelébe. Ez egyébként nem volt szokatlan, és a római társadalmi mobilitást bizonyítja.  

A legmegdöbbentőbb freskó a bejáratnál található, és Priapust, a termékenység és a bőség istenét ábrázolja egy gigantikus pénisszel, amint egy mérlegen egyensúlyoz egy pénzzel teli (gazdagságot szimbolizáló) táska mellett. A benti díszítések egyik szép eleme az a feltehetően étkezőhelyiség falán húzódó fríz, ami parfümkészítő és borárusító Ámorokat ábrázol. 

A konyha melletti, rabszolgák lakrészéhez tartozó, erotikus festményekkel díszített helyiséget használhatták bordélyként, ezt támasztja alá, hogy a bejárati csarnok bal falán található egy felirat, ami egy Eutychis nevű nőre utal, egy kellemes modorú görög nőre, akit két rézpénzért ajánlottak fel.

Római szexuális élet

A Vettii-ház kapcsán érdemes utánanézni kicsit a római kori szexuális életnek is. Az intim viszonyt nem a nem, hanem a társadalmi pozíció határozta meg, és a hatalom dominálta, a hatalom pedig a férfiasságról szólt. Egy felnőtt szabad férfi bárkivel létesíthetett szexuális kapcsolatot, aki alacsonyabb társadalmi státuszú volt (nők, rabszolgák, bármilyen nemű szexmunkások).

A római kori szexualitás a mainál sokkal nyíltabb volt, szinte mindenhol találkozhattak vele az emberek, ezt láthatjuk a fennmaradt épületeken, művészeti alkotásokon. A kortárs kultúra szinte nem is tud mit kezdeni ezzel az explicit intimitással: amikor először fedeztek fel szexuális témájú leleteket, a régészek obszcén tartalmuk miatt „titkos múzeumokban” rejtették el őket a nagyközönség elől.

Priapus gigafalloszos freskója megint nehéz helyzetbe hozta az értelmezőket, hírportálokat, úgy magyarázták az isten túlméretezett hímtagját, mint

a ház tulajdonosai által felhalmozott vagyon metaforáját.

Még az is lehet, hogy van benne igazság, de figyelmen kívül hagyja a fallikus képalkotás összetettebb szerepét a római kultúrában. Priapus képei nemcsak azonosulási forrásként, hanem vágytárgyként is funkcionáltak a római férfiak számára.

Egy olyan kultúrában, ahol a szex nem volt tiltott, elhallgatott dolog, hanem a hatalom, a gazdagság és a kultúra szimbóluma, erotikus ábrázolások nem csak bordélyházakban voltak, hanem mindenütt. Ezt nehéz a mai, tabukkal és elfojtásokkal átszőtt társadalmunkban értelmezni. 

(Borítókép: A pompeji Vettii-ház 2023. január 10-én. Fotó:  Marco Cantile / LightRocket / Getty Images)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport