Megjelent a tanulmány: kiderült, kialakulhat-e az autizmus a várandósság alatti betegség esetén

Az EurekAlert cikke alapján nincs egyértelműen bizonyítható kapcsolat az anya terhesség alatti betegsége és a csecsemőknél kialakuló autizmus között. A NYU Langone Health kutatóinak tanulmánya feltárta, hogy a korábban autizmussal összefüggésbe hozott körülmények közül valójában mindegyik magzati szövődmény volt. 

„Tanulmányunk azt mutatja meg, hogy nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az anyánál előforduló egyéb betegségek bármelyike autizmust okozhat” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Magdalena Janecka, a NYU Grossman School of Medicine Gyermek- és Serdülőpszichiátriai Tanszék és a Népegészségügyi Tanszékének docense.

A Nature Medicine online folyóiratban 2025. január 31-én megjelent új tanulmány 600 ezer édesanyánál összesen 1,1 millió terhesség teljes kórtörténetének elemzését vizsgálta, amit egy dániai nemzeti nyilvántartásból kértek ki.

Úgy gondoljuk, hogy a mi tanulmányunk az első, amely átfogóan vizsgálja az anya teljes kórtörténetét, ezáltal a lehetséges összefüggések széles skáláját tárja fel, több egyidejű körülményt és zavaró tényezőt figyelembe véve

– mondta a kutatást vezető Vahe Khachadourian, a NYU Grossman School of Medicine Gyermek- és Serdülőpszichiátriai Tanszékének kutatási adjunktusa.

A kutatók megvizsgálták azokat a tényezőket, amelyek korábban megzavarhatták, vagy alternatív magyarázatot adhattak az anya egyes betegségei és a gyermek autizmusa közötti kapcsolatra. Ezek közé tartozik a szociodemográfiai állapot és a várandós nő életkora is, mivel az idősebb anyáknál könnyebben fordulnak elő különféle problémák, akár a magas vérnyomás, ráadásul gyermekeiknél is nagyobb valószínűséggel alakul ki autizmus.

Genetikai kérdés?

A kutatók az autista gyerekek testvéreit is bevonták az elemzésbe. Ha egy anyánál ugyanazt a betegséget diagnosztizálták autista és nem autista gyermekek terhessége alatt is, akkor az azt sugallja, hogy a betegségen kívül más tényezők is befolyásolták az autizmus kialakulását. 

Például egyes gének, amelyek növelik annak kockázatát, hogy valaki depressziós legyen, szorosabban kapcsolódnak az autizmushoz is. Ha egy nő depresszióban szenved a terhesség alatt, gyermeke pedig autista lesz, akkor sokkal valószínűbb az, hogy anya és gyermeke közös géneket hordoz, mint az, hogy a depresszió kémiai hatásai valamilyen módon befolyásolták a magzatot a fejlődésekor.

A kutatók az apák kórtörténetét is elemezték. A férfiak betegségei és az autizmus közötti összefüggéseket nagy valószínűséggel családi tényezők okozzák, mivel az apa közvetlen hatása a magzatra a fogantatás után korlátozott. A kutatók azonban azt is megfigyelték, hogy az apák és anyák kórtörténeti diagnózisai egyaránt kapcsolódnak a gyermek autizmusához.

A családi tényezők figyelembe vétele után az egyetlen anyai diagnózis, amely statisztikailag továbbra is erősen összefügg az autizmussal, a magzattal kapcsolatos terhességi szövődmények.

A mi értelmezésünk szerint ezek a magzati diagnózisok valószínűleg nem okoznak autizmust, hanem inkább annak korai jelei. Az uralkodó hipotézis az, hogy az autizmus valójában a születés előtt kezdődik. Már azelőtt is, hogy a gyermeket autizmussal diagnosztizálnánk, folyamatosan fejlődésbeli változások zajlanak

– fogalmazott Magdalena Janecka.

A docens kifejtette, sok autista gyermek édesanyja bűntudatot érez, hiszen azt gondolja, hogy valamit rosszul csinált a várandósság alatt, ami szívszorító. „Szerintem fontos megmutatni, hogy ezeknek a dolgoknak a többsége nem okoz autizmust, ezáltal hatékonyabban tudjuk az autista gyermekeket és családjaikat támogatni” – tette hozzá.