Néha az is elég az olimpiai aranyhoz, ha állva maradsz

rovidpalyas gyorskori
2018.01.27. 16:04

Milyen lenne, ha a nyári olimpián néznénk a futballtornát, és közben kispályás fociban is rendeznének bajnokságot, vagy mondjuk Hosszú Katinka előbb nyerne két aranyat 50 méteres medencében, aztán 25-ösben is úszna az érmekért. Hülye ötletnek tűnik mindkettő, de a téli olimpián már megcsinálták, hogy egy sportágat és annak kispályás verzióját is megrendezik. Mondjuk évtizedekig tartott, mire eddig eljutottak.

A gyorskorcsolya és a rövidpályás gyorskorcsolya lényegében ugyanaz a sportág, mindkettőben jégen mennek körbe-körbe, de azért mégsem ugyanúgy. Nincs is igazán átjárás profi szinten a két sportág között, még ha akadtak is kivételek korábban.

A befagyott csatornákon például hollandok száz kilométereket is tudnak korcsolyázni, de nem lenne túl nézőbarát, ha a sportág csak ilyen maratonokból állna. A korcsolyában is számítanak a szurkolók meg a könnyen mérhetőség, így az oválpálya lett a megoldás. Az atlétikát lemásolva 400 méteresre ívekre méretezték a gyorskorcsolyát. De ekkora jégfelületet a természetben sem egyszerű találni, és legalább ilyen nehéz csinálni is. Kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy ha már valahová csináltak műjeget hoki vagy műkorcsolya miatt, akkor azt a pályát gyorskorcsolyára is használják. A sportág története szerint az USA-ban és Kanadában már 1905-ben rendeztek rövidpályás gyorskorcsolyaversenyeket, ami aztán meg is maradt a hokipályányi, 20x60 méteres befoglaló felületnél. 

És ha már a méreteknél járunk. A magyar nyelv gonosz tréfája, hogy a rövidpályás gyorskorcsolya – rövid pálya ide vagy oda – rohadt hosszú név. Az angol nyelvterületen bevett short track jóval stílszerűbb. Sok más nemzet is ezt használja, még az oroszok is, mert az ő türelmük is véges. Ki akarná ezt akár egyszer is leírni vagy kimondani: Скоростной бег на коньках на короткой дорожке? 

A rövid pályán nem lehet ugyanúgy korcsolyázni, mint a nagyon, a kurta egyenesekre és szűk fordulókra más technikát kellett kifejleszteni, jóval kisebbeket lehet csak lépni és gyorsabb lábmunkára van szükség, és a kéznek is mindig kéznél kell lennie a kanyarvételnél.

GettyImages-509767150 (1)
Fotó: Dean Mouhtaropoulos / Getty Images Hungary

A gyorskorcsolyára többször is hatott a kistestvére. A short trackben a kezdetektől fogva tömegrajtos versenyek voltak, míg a gyorskorcsolyában igazából egyéni időfutamokat rendeznek. Az 1932-es Lake Placid-i olimpián viszont az utóbbinál is kipróbálták az egy bolyban indítást. Hosszú időre aztán eltűnt ez a formátum, de Phjongcshangban megint rendeznek tömegrajtos versenyeket. 

A short track alapvetően a gyorsaságról és ügyességről szól, és éppen a test test elleni küzdelem teszi izgalmasabbá – persze csak finoman – a rivalizálást. Kell némi hokis keménység és gladiátorszellem, de a sportág egyik esszenciáját mégis a szerencsejáték jellege adja. Sosem lehet tudni, hogy ki marad állva. A versenyen ez is fontos szempont, nem elég gyorsnak lenni. Egy kis figyelemkihagyás, némi lökdösődés, és máris a felfújt gumifalba csapódik a szerencsétlen versenyző. A nevető harmadik, negyedik vagy ötödik meg simán besétál a célba. Ez utóbbi tankönyvi példáját nyilván egy olimpiai döntőnek kellett adnia. 2002-ben Salt Lake Cityben a végig hátul utazó ausztrál Steven Bradbury kapott így ajándékba egy aranyat. Hiába, taktikázni is kell tudni.

A pályán lévő kavarodás és balesetek mellett van egy még kiszámíthatatlanabb elem: a zsűri. Az óvások és ellenóvások miatt gyakran nem is az nyeri a versenyt, aki elsőként csúszott át a célvonalon. Egy mezei szurkolónak észrevehetetlen akadályozás, és már szórják is ki a korcsolyázókat. Van is ebből sok vita, és a futamok után percekig tartó videózások sem adnak sokszor megnyugtató választ a döntések helyességére. 

A rövidpályás gyorskorcsolya (hát nem leírtam még egyszer, semmi kontrolcé kontrolvé) már több mint százéves, de elég sokat várt arra, hogy olimpiai sportág legyen. Csak 1967-ben ismerték el egyáltalán hivatalos sportágnak, majd az első vb-jükre is 1976-ig vártak.

Az 1988-as calgaryi olimpián bemutató sportágként szerepelt a short track, és a látványos futamoknak köszönhetően az akkori NOB-elnök, Juan Antonio Samaranch rá is harapott a sportágra, így 1992-ben már olimpiai érmekért ment a küzdelem Albertville-ben. Akkor még csak négy számban, de a sportág fejlődött, 2006 óta már nyolc aranyérmet osztanak ki. A férfiak és nők is három-három távon, 500, 1000 és 1500 méteren versenyeznek, a váltóknak pedig 5000 és 3000 méter a távjuk. 

Ha van sportág, amelyben a dél-koreaiak előre kiosztanának maguknak néhány aranyat a hazai rendezésű olimpián, akkor az a short track. Hiába észak-amerikai találmány a sportág, az olimpiákon Dél-Koreának megy legjobban. Az eddig hét short trackes olimpából négyszer ők nyerték a sportági éremtáblázatot, és 2006-ban az a bravúr is összejött nekik, hogy a nyolcból hat számot megnyertek. Négy évvel ezelőtt az oroszok voltak a legjobbak Szocsiban, de mindhárom aranyukban benne volt a megsértődött és ezért országot váltó koreai Viktor An. Hat olimpiai aranyával egyébként ő a sportág legeredményesebb versenyzője. Phjongcshangban viszont nem indulhat, mert az oroszokra szabott doppingszabálynak ő sem felelt meg, még ha nem is doppingolt. 

A short track másik ikonja, a kanadai Charles Hamelin viszont megszerezheti negyedik aranyát. Hamelinnek idén is jól megy, a világkupában is nyert 1500 méteren. A hollandok közül pedig Sjinkie Knegtre lesz leginkább érdemes figyelni, ő is ott van a legtöbb döntőben. De két kínai, Vu Ta-csing és Han Tien-jü is esélyes arra, hogy Szocsi ezüstjei és bronzai után aranyat nyerjenek a férfiaknál. A nőknél is uralja a mezőnyt Korea, Csoj Mindzsung bármelyik számban képes nyerni, a kanadai Kim Boutin és az olasz Arianna Fontana lehetnek a nagy riválisai.

Az elmúlt bő évtizedben a rövidpályás gyorskorcsolya igazi magyar sportággá vált, (hó és hegyek nélkül logikus döntés is ezzel foglalkozni), a téli olimpiai sikereink csak ehhez kötődnek. 2006-ban Huszár Erika negyedik, Knoch Viktor ötödik lett 1500 méteren, majd négy év múlva is sikerült a sportágnak pontot szereznie. A női váltó ötödik, Huszár hatodik helyet szerzett, aztán Szocsiban is összejött egy hatodik hely a női csapatnak.

Liu Shaolin Sándor (b2) és testvére Liu Shaoang (b) a drezdai rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságra készülő magyar válogatott tagjai a csapat edzésén a fővárosi Gyakorló Jégcsarnokban 2018. január 10-én.
Liu Shaolin Sándor (b2) és testvére Liu Shaoang (b) a drezdai rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságra készülő magyar válogatott tagjai a csapat edzésén a fővárosi Gyakorló Jégcsarnokban 2018. január 10-én.
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Az azóta eltelt négy évben egyre inkább dominálnak a magyarok. 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is voltak világbajnoki érmeseink, két éve pedig meglett az első világbajnokunk is, Liu Shaolin Sándor 500 méteren győzött Szöulban, öccse, Liu Shaoang a harmadik lett, 1500 méteren meg szerzett egy ezüstöt. Neki már minden távról van vb-érme, tavaly 1000 méteren második lett, a váltóval bronzérmet hozott. Phjongcshangban is a Liu testvérektől várható leginkább érem, és az arany is benne van a pakliban, de pokoli nehéz lesz megszerezniük Koreában a koreaiak előtt.