Mit lehet tenni, ha fojtogat a rezsidémon?

2022.10.27. 12:11

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Családi kis- és középvállalkozások ezrei szembesültek-szembesülnek ezekben a hetekben a korábbiak sokszorosára rúgó gáz- és villanyköltségekkel. Az idén elszabadult piaci energiaárak szinte lehetetlen helyzet elé állítják a kisebb cégeket, amelyek jelenleg egyébként sincsenek elkényeztetve az állami támogatások terén. Ezek a jellemzően tíz–húsz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások gyakorlatilag teljesen magukra maradtak a mostani nehéz gazdasági helyzetben. Pedig egy óriásvállalattal összevetve ők különösen sérülékenyek gazdaságilag, hiszen nincsenek akkora tartalékaik, átcsoportosítási lehetőségeik, mint a több száz, több ezer embernek munkát adó társaiknak. Ezek a kkv-k – legyen szó például családi panziókról, kisebb műhelyekről – eddig is viszonylag alacsony árréssel dolgoztak, amit viszont a rezsi emelkedése most teljesen elvisz, veszteséges működésbe sodorva őket.

Nem lenne okos kimaradni a fellendülésből 

Ebben a helyzetben legalább három lehetőség áll a kis- és középvállalkozások előtt: lehúzzák a rolót – átmenetileg vagy véglegesen –, árat emelnek vagy beruháznak. Ha a baj még nem óriási, az üzlet bezárása mindenképpen kerülendő, hiszen előbb vagy utóbb – remélhetőleg előbb – vége lesz a mostani krízisnek, és nem lenne okos az akkori fellendülésből kimaradni. Persze az átmeneti zárva tartás is szóba jöhet, de köztudott, hogy a szünetelő üzleti tevékenységnek is vannak költségei, különösen akkor, ha a munkaerőt nem akarják teljesen szélnek ereszteni.

Egy másik lehetőséghez, az áremelés eszközéhez érzékelhetően már most is sok társaság nyúlt, pedig az energiakiadásokat tekintve igazán kemény téli hónapok még csak most következnek. A közgazdaságtanból azonban tudjuk, hogy a fogyasztói ár nem emelhető a végtelenségig a kereslet csökkenése nélkül. Az árak növelése egy idő után visszaveti a fogyasztást, különösen a nem létszükségletnek számító termékek és szolgáltatások területén. Magyarul az árak nem emelhetők az egekbe, mert ez a megoldás bizonyos szint fölött nem hoz további eredményt.

Továbbra is nyitva áll a kapu a kkv-k előtt 

De mit tehetnek akkor a családi kkv-k vezetői? Dönthetnek úgy, hogy a működésüket is fenntartják, a piacukat is megőrzik, vagyis a túlélést választják, és a fentebbi lépések helyett inkább megpróbálják lefaragni az áramköltségeiket, és beruháznak. Ezekben a napokban tucatszám érkeznek a hírek a napelemek piacáról, s nem véletlenül. Háztartások ezrei döntöttek ugyanis úgy az elmúlt szűk fél évben, hogy ezzel az alternatív megoldással próbálják meg távol tartani maguktól a rezsidémont. Bár az utóbbi néhány hét információi – a betáplálás megszüntetéséről és a második körös lakossági napelempályázat elhalasztásáról – sokakat minden bizonnyal érzékenyen érintettek, fontos kiemelni: a kis- és középvállalkozások előtt továbbra is nyitott az a lehetőség, hogy igen kedvező pályázati feltételekkel és finanszírozási konstrukcióval építtessenek ki napelemrendszert.

Hosszú távon kétségkívül ez a legracionálisabb elhatározás a részükről, mert persze ad absurdum előfordulhat, hogy holnap véget ér a háború, és az energiaárak tartós csökkenésnek indulnak, de ez egyrészt ebben a pillanatban nem tűnik valószínűnek, másrészt a villamosenergia-hálózattól való függetlenedés, az arról való végleges leválás a versenyképesség szempontjából mindenképpen a legtudatosabb befektetés. Hiszen onnantól fogva nincs kitéve az üzlet egy esetleges újabb világpolitikai-világgazdasági felfordulásnak, amire, valljuk be, bőven van esély.

Környezeti előnyök 

Mindemellett érdemes szem előtt tartani, hogy a mostani piaci árak mellett a beruházás megtérülési ideje a korábbi töredékére, a vállalkozás energiaigényétől függően néhány évre csökkent. És akkor a környezeti előnyökről még nem is beszéltünk, ráadásul az adatok szintén azt mutatják: az energetikában a napelemé a jövő. Magyarország napelemes kapacitása már most 3,3 gigawatt, ami több mint a másfélszerese a paksi atomerőműének. S még ha az előbb említett pályázati és műszaki okokból a lakosság körében valamelyest vissza is esik a beruházási kedv, a vállalkozások előtt nyitva lévő lehetőségek ellensúlyozhatják ezt, és hozzájárulhatnak, hogy az ország már a tervezett 2030-as időpont előtt elérje a 6 gigawatt napelemes kapacitást.

A szerző energiapiaci szakértő, a Vertigo Group alapító ügyvezetője.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.