Németország: A nagyok nem csatáznak, jönnek a kicsik
2009-es eredmény részvétel: 43,3 % Összes mandátum: 99 | 2014-es várható eredmény Összes mandátum: 96 | |
Kereszténydemokrata Unió - Keresztény-Szociális Unió (Európai Néppárt) | 37,85 % / 42 mandátum (34+8) | 37,7 % / 37 mandátum |
Szociáldemokrata Párt (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 20,78% / 23 mandátum | 27 % / 27 mandátum |
Zöldek (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) | 12,13% / 14 mandátum | 10,7 % / 11 mandátum |
Szabaddemokrata Párt (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 10,97% / 12 mandátum | 3 % / 3 mandátum |
Baloldal (Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal) | 7,48% (8 mandátum) | 8,3 % (8 mandátum) |
Alternatíva Németországnak | - | 6,3 % (6 mandátum) |
Kalózpárt | 0,9% | 2,2 % (2 mandátum) |
Német Nemzetidemokrata Párt | 1,3 % (1 mandátum) | |
Szabad Szavazók Uniója | 1,7% | 1% (1 mandátum) |
Ha semmi sem változott volna a német pártok erősorrendjében az elmúlt öt évben, akkor is biztos lenne, hogy Németország sokkal több párttal fogja képviseltetni magát az EP-ben, mint 2009-ben. Idén februárban ugyanis az Alkotmánybíróság eltörölte az EP választáson a parlamenti küszöböt, így már az öt százalék alatt teljesítők is mandátumhoz juthatnak: eléggé valószínű, hogy kalózok, neonácik és az üstökösként felfutó, 2013-ban alapított euroszkeptikus Alternatíva Németországnak képviselői is Strasbourgba mehetnek. Utóbbi ráadásul ezt még a küszöb eltörlése nélkül is teljesítené, amivel az első olyan németországi párt lenne, amely nem támogatja teljes mellszélességgel az EU integrációját. Kiléptetné Németországot az Euró-övezetből is, bár ezzel együtt a párt visszautasítja, hogy kifejezetten EU-ellenes pártként tartsák számon.
A 80 milliós ország – miután a Lisszaboni Szerződés 751 főben maximálta az EP képviselők számát – az eddigi 99 után 96 képviselőt küldhet az EP-be. Magyarországról nem nagyon látszik, de a németeknél - akiknek nyilván sokkal nagyobb szükségük van az uniós aktivitásra, mint a magyaroknak - gőzerővel készülnek a választásra, az EP-mandátumokért késhegyig menő küzdelem folyik, ennek része a bejutási küszöb eltörlése is, amely nyomán egy mandátumhoz most 0,7 százalékos eredményt kell elérniük a pártoknak. (A 28 EU-tag felében egyébként nincs parlamenti küszöb, a többinél 1,8, 3, 4 és 5 százalékos határértékek vannak érvényben.)
A CDU/CSU támogatottsága az előrejelzések szerint az öt évvel korábbihoz hasonló, a szocdemek (SPD) viszont látványosan erősítenek, miközben a Bundestagból kiesett Szabad Demokraták támogatottsága a harmadára csökkent, így csak a küszöb eltörlése miatt számíthatnak mandátumra.
Bár a kancellár nem különösen aktív az EP-kampányban, Angela Merkel nélkül is intenzíven folyik a választók győzködése. A kormánypárt igyekszik minél több szavazót lefedni: a CDU erős európai ígéretekkel áll elő, míg a kistestvér CSU kritikusabb hangot üt meg: például felére csökkentené az EU Bizottság tagjainak számát – mellesleg a kisebb tagok rovására. A 12 biztosból hatot a nagy tagok – német, brit, francia, olasz, spanyol, lengyel – kapnának, a többiek pedig rotációs rendszerben osztoznának a másik hat poszton. A CSU szigorítaná a bevándorlási politikát is.
De lehet-e a nagy pártok között igazi csata a kampány alatt? Az SPD ugyanis ellentmondásos helyzetben van. A tavalyi parlamenti választáson ismét alulmaradtak a szociáldemokraták, akiknek csupán az jelentett vigaszt, hogy a szabaddemokraták kiesésével a CDU/CSU nem szerzett többséget a parlamentben. Emiatt a CDU/CSU nagykoalícióra lépett az SPD-vel, ami viszont lehetetlenné teszi, hogy a szociáldemokraták ellenzéki hangot üssenek meg az EP kampányban. A konfrontáció elkerüléséhez hozzájárulhat az is, hogy az EP elnöke, az SPD-s Martin Schulz – aki egyben az EP-ben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének vezetője is – az Európai Bizottság elnöki tisztségére is pályázik, aminek elnyeréséhez nem csak az Európai Tanács támogatása kell, de jóvá kell hagynia az EP-nek is, ami a CDU/CSU-t is magába foglaló Európai Néppárt (EPP) frakciója nélkül kevéssé valószínű.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.