Kövéren is szép az élet

“A Life egy dologra nagyon megtanított minket: mindig azt mondták, a film olcsó, használd, kattints, kattints, kattints!” – emlékezett vissza a magazinnál töltött éveire Martha Holmes, aki öt éven keresztül volt a Life fotósa, és szabadúszóként még három évtizeden keresztül dolgozott nekik.

 

Először a Louisville Courier-Journalnál, illetve a  Louisville Timesnál fotózott, majd amíg férfi kollégái a második világháborúban szolgáltak, ő közben teljes munkaidős munkatárssá lépett elő. A háború után költözött Washingtonba, innen dolgozott a Life-nak, de végül továbbállt New Yorkba, 83 évesen itt is halt meg.

Pályájának leghíresebb portréit Jackson Pollockról, Humphrey Bogartról és Lauren Bacall színésznőről készítette. Mindegy volt, hogy sportolókat, állatokat, színészeket vagy épp az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságot fotózta, képei olyan jellegzetesek és egyediek, hogy rögtön fel lehet ismerni őket.

 

Hatvan évvel ezelőtt, 1954 márciusában a Life például az Egyesül Államok egyik máig legfőbb egészségügyi problémájával, az elhízással foglalkozott. “Mintegy ötmillió amerikai tekinthető orvosi értelemben elhízottnak, azaz nyomnak legalább húsz százalékkal többet az ideális testsúlyuknál, és ennek eredményeként a halandósági arányuk is a másfélszeres. További húsz millió amerikait soroltak túlsúlyosnak (tíz százalékkal az átlagérték felett), akik így kiemelkedően hajlamosak a cukorbajra, az epekőre, a sérvre, a vese- és hólyagmegbetegedésekre, valamint a terhességi és a sebészeti beavatkozások során fellépő komplikációkra” – kezdte cikkét akkor a magazin, ismertetve a világháború után jólétből fakadó amerikai viszonyokat.

 

A Life 1954-es cikke egyetlen nőre, a falánksággal küzdő Dorothy Bradley-re fókuszált, aki 1940-ben, amikor befejezte a középiskolát, 93 kilót nyomott, az elhízás a kamaszkorra jellemző érzelmi viharokkal együtt jelent meg az életében. Martha Holmes végigkövette Bradley fogyási kísérleteit, a sikereket és kudarcokat. Először majdnem 30 kilónyi súlyfölöslegtől szabadult meg, ám rövidesen mindet vissza is hízta, tovább is hízott, mint ahonnan nekivágott a fogyókúrának. A fotós ott volt vele amikor strandolt, amikor ruhát próbált, amikor tornázott, amikor a beléptetőkapun próbálta átpréselni magát. A happy end sem maradt el: a súlyát megtartva főnővérként helyezkedett el Kentucky egyik kórházában, egy tengerészbálon egy fess fiatalemberrel kapták lencsevégre.

 

Holmes maga 1952-ben ment férjhez az NBC munkatársaként dolgozó Arthur Waxmanhez, aki színházvezetéssel is foglalkozott és az Actors Studio vezérigazgatója is volt. Egy forgatáson ismerkedtek meg, az esküvőjüket pedig a legendás Alfred Eisenstaedt  örökítette meg. Házasságkötésük az egyik legtöbbet fényképezett esküvő volt.