A vörösiszap-per: az Alkotmánybíróság elutasította az elsőrendű vádlott panaszát

2022.06.17. 18:29
2010. október 4-én öntötte el a vörösiszap Kolontárt és környékét, tíz ember halálát okozva. A példátlan ipari katasztrófa után tizenöt vádlott állt a bíróság elé, de első fokon valamennyiüket felmentették. A Győri Ítélőtábla ezzel szemben tíz személyt talált bűnösnek, és hármukra letöltendő börtönbüntetést szabott ki. A Kúria tavaly novemberben hatályában fenntartotta az ítélőtábla ítéletét. A büntetőper 2022. június 13-án az Alkotmánybíróságon zárult le: az alkotmánybírák ugyanis elutasították az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának alkotmányjogi panaszát, akit az ítélőtábla korábban négyévi szabadságvesztésre ítélt.

Hazánk eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája 2010. október 4-én 12 óra után kezdődött, amikor átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának X-es kazettája, és a kizúduló iszap és lúgos víz elegye több száz méteres sávban mintegy 30-35 km/h sebességgel haladva elérte Kolontárt, majd percek múlva a kastélyparkon át Devecsert is. Az áradat két méter magas hullámokban söpört át a kisváros mélyebben fekvő utcáin.

Az iszapáradat miatt tíz kolontári lakos életét vesztette, 286-an pedig egészségügyi ellátásra szorultak. Orbán Viktor miniszterelnök még 2010. október 5-én azt nyilatkozta, hogy emberi mulasztás történhetett, amelyet kivizsgálnak:

Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége.

Felmentő ítélet első fokon

A vörösiszap-ügyben tizenöt személy ellen emelt vádat az ügyészség halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A vádlottak között volt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal Zrt.) cégvezetője, a műszaki szolgáltatási igazgatója, a labor- és környezetvédelmi vezetője és a hidrátgyártás üzemvezetője is. A vádirat szerint a katasztrófát a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása idézte elő, és az, hogy a hatóságokat és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, valamint elmulasztották a segítségnyújtást is.

A büntetőper kezdetén az ügyészség letöltendő szabadságvesztést kért a vádlottakra, majd a vád időközben változott. Az ügyész néhány szabályszegést már nem rótt fel a vádlottaknak, viszont olyan kötelezettségek megszegését hozta fel, amelyek nem szerepeltek az eredeti vádban, és a gátszakadás fő okára nézve is módosította a vádat.

A Veszprémi Törvényszék összesen 152 tárgyalási napot tartott, amelyeken meghallgatta a vádlottakat, 178 tanút, 24 szakértőt, négy tárgyalási napon helyszíni szemlét tartott.

A per elsőrendű vádlottja, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatója az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát. Mint fogalmazott:

vannak olyan tragédiák, amelyek akkor is bekövetkeznek, ha mindenki szabályosan végzi a dolgát.

A Veszprémi Törvényszék első fokon, 2016. január 28-án hozott ítéletében bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette. A törvényszék álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. Az ítélet indoklása szerint a vádlottak terhére rótt mulasztásokat vizsgálva a bíróság megállapította, hogy vagy nem történt mulasztás, vagy történt, de nem állt ok-okozati összefüggésben a katasztrófával.

Szabó Györgyi tanácsvezető bíró arra is kitért, hogy a cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – hangsúlyozta a bírónő. 2013 februárjában a Mal Zrt. jogerősen kártérítési pert vesztett, ezért elrendelték a cég felszámolását, majd megalakult az állami tulajdonú Mal Zrt., amelynek egyedüli részvényese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett.

Felülbírálatra alkalmatlan

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a törvényszék ítéletét. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, az ítélete alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség. Az ítélőtábla egy hónappal később azt is közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, mert 

a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte, nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék 2018. február 4-én tíz vádlott bűnösségét mondta ki. Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját két év hat hónap,a másodrendű vádlottat, D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmad rendű megrovást kapott. Öt vádlottat pedig minden vádpont alól felmentettek. Az ügyész 13 vádlott terhére fellebbezést jelentett be, a bűnösség és minősítés megállapítása, valamint súlyosbítás miatt, így az ügy a Győri Ítélőtáblára került.

Letöltendő börtönbüntetések

A Győri Ítélőtábla 2019. december 13-án meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. Hét vádlott esetében a kiszabott büntetést súlyosbította, három vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki:

  • az elsőrendű vádlott vezérigazgató büntetését négy év börtönre,
  • a másodrendű vádlott műszaki szolgáltatási igazgató büntetését három év börtönre,
  • a harmad-, a hatod és a nyolcadrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztés büntetését a négy év próbaidőre felfüggesztett két év fogházra változtatták;
  • a negyedrendű vádlott diszpécser büntetését három év próbaidőre felfüggesztett másfél év fogházra,
  • az ötödrendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető büntetését, aki a vörösiszap kazetták üzemeltetésének felelőse is volt, két és fél év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosbította.

Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban, hogy a vörösiszap kazetta oldalfalának kitöréséért nem a vádlottak a felelősek, mivel azt tervezési és kivitelezési hiba okozta.

A több ember életét követelő közveszély bekövetkezésével azonban több olyan kötelezettségszegés részben okozati összefüggésben állt, amelyet a vádlottak tanúsítottak. Elmulasztották egyebek közt a monitoringrendszer kialakítását, amely előre jelezte volna az altalajban zajló hátrányos folyamatokat. Nem ellenőrizték azt sem, hogy az iszapömlést megelőzően miért emelkedett a kazetta oldalfala melletti csurgalékvizet elvezető szivattyúk üzemideje. A vörösiszap kazetta oldalfala kitörésekor pedig több mint fél órán át elmulasztották értesíteni a hatóságokat.

34784055 058bbf57f4553c80f42c9fb05866ecaa wm
Fotó: MTI

A Kúria 2020. november 27-én az ítélőtábla ítéletét hatályában fenntartotta.

Elutasított alkotmányjogi panasz

A büntetőügy elsőrendű vádlottja, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatója képviseletében idén februárban Kadlót Erzsébet ügyvéd fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság 2. számú öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Szívós Mária) június 13-án hozott határozatában

elutasította az ügyben hozott ítéletek Alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

Az indítványozó panaszában előadta, hogy az elkövetés és az elbírálás közötti időben lépett hatályba az Alaptörvény, az új büntető törvénykönyv és az új büntetőeljárási törvény, valamint a vád tárgyává tett kerettényállásokat kitöltő ágazati anyagi jogi szabályok is jelentősen megváltoztak. Szerinte az eljárási jogszabályok változását figyelmen kívül hagyó bírói döntések miatt az eljárás nem volt tisztességes, iletve a Kúria jogértelmezése a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközött, és megsértette a hatékony jogorvoslathoz való jogot is.

Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott, hogy a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen az indítványozók szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a támadott végzésében kitért az indítványozó által felsorakoztatott érvekre.

Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja, hogy a bírói döntés indokolásában megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem, hogy bíróságok jogértelmezése helyesen illeszkedik-e jogági dogmatika elfogadott szabályaihoz. A jogszabályok önálló, a konkrét tényállásra vonatkoztatott értelmezése a rendes bíróságok feladata.

Ahogy annak megítélése sem alkotmányossági, hanem a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó szakjogi kérdés – olvasható a határozatban –, hogy a régi vagy a hatályos Btk. kedvezőbbek-e az indítványozóra nézve, így annak felülbírálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.

Epilógus

A tíz halálos áldozat és a számtalan egészségügyi károsodás mellett az ipari katasztrófa Kolontáron 47, Devecseren 268, Somlóvásárhelyen 21 lakóingatlant is sújtott.

Összesen 307 házat kellett lebontani.

Az iszap több mint ezer hektár mezőgazdasági területet árasztott el. A katasztrófában 731 személy károsult. A kárenyhítést támogatási szerződések megkötésével oldották meg: száztizen új építésű ingatlant választottak, százhuszonegyen használt ingatlant vásároltak, és ugyanennyien pénzbeli megváltást kértek. 2011. október 4-ére Devecserben elkészült az elöntött városrész helyén a város-rehabilitációt is szolgáló Emlékpark, Kolontáron pedig a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak Nemzeti Emlékhelye.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport