Száz éve betiltották, ma ódákat zengenek róla

További Kultúr cikkek

143 éve, 1882. február 2-án született az ír irodalom talán legmeghatározóbb alakja, a modernista regényirodalom kolosszusa, James Joyce. Egyesek obszcénnek és éretlennek titulálták, mások művelt humanistaként hivatkoztak rá, egyvalami azonban biztos: megkerülhetetlen alakja a világirodalomnak. A jeles nap alkalmából most egy kvízzel tisztelgünk előtte. Tesztelje ön is, mennyit tud a legnagyszerűbb írről!

143 éve, 1882. február 2-án született az ír irodalom talán legmeghatározóbb alakja, James Joyce. Dublin egyik külvárosában látta meg a napvilágot, jezsuita iskolába járt mindaddig, míg a szülei már nem engedhették meg maguknak a tandíjat. Később a Belvedere College-ban és a dublini University College-ban tanult. A diploma megszerzése után Párizsba költözött, és 1904 után már csak néha tért vissza szülőhazájába.

A XX. század egyik legnagyobb hatású és leginnovatívabb írója volt: a Dublini emberek (Dubliners) című novelláskötet, valamint az Ifjúkori önarckép (A Portrait of the Artist as a Young Man), a Ulysses és a Finnegans Wake című regények szerzője. Versgyűjteményei a Kamarazene (Chamber Music) és a Pomes Penyeach.

Joyce első megjelent kötete a Kamarazene volt, amely 36 szerelmes verset tartalmazott. Költészetére Ezra Pound és T. S. Eliot is felfigyelt. Joyce bekerült Pound 1914-es nagy hatású Imagista antológiájába. Verseit olyan zeneszerzők zenésítették meg, mint Geoffrey Moyneux Palmer, Ross Lee Finney, Samuel Barber és Syd Barrett a Pink Floydból, valamint a Sonic Youth együttes. Költői sikerei ellenére Joyce inkább regényíróként híresült el, 1932-re teljesen felhagyott a versírással.

Leghíresebb műve, a Ulysses sorozatként jelent meg az Egyesült Államokban és Angliában, mielőtt Sylvia Beach, a párizsi Shakespeare & Co. könyvesbolt tulajdonosa teljes könyvként kiadta volna. A maratoni hosszúságú regény az Egyesült Államokban 1922-től 1933-ig be is volt tiltva.

AMIKOR ELŐSZÖR JELENTEK MEG NYOMTATÁSBAN, REGÉNYEI ÚJSZERŰ NYELVEZETÜKKEL, A PÁRBESZÉDEK HASZNÁLATÁVAL, JELLEGZETES, MODERNISTA FORMAVILÁGUKKAL ÉS TÁRSADALMI NYÍLTSÁGUKKAL ELLENÁLLÁST VÁLTOTTAK KI.

Élettársával és későbbi feleségével, Nora Barnacle-lel és gyermekeikkel Triesztben éltek. Az első világháború alatt Zürichben tartózkodtak, a háború után pedig ismét Párizsba költöztek, majd a náci invázió előtt Dél-Franciaországba menekültek. Joyce végül Zürichben halt meg, 1941 januárjában.

Dublinban minden róla szól

Kapcsolódó

Írország, ahol nem csak a sör ér meg egy misét

Dublinban más is van a pubokon kívül.

Tavaly meglátogattam az író-költő szülővárosát, Dublint, kiruccanásom csúcspontja pedig a James Joyce Centre irodalmi sétája volt, amelyet a Ulysses hősének, Leopold Bloomnak szenteltünk. Nyomon követtük Bloom pontos útvonalát a kötet Laisztrügónok című fejezetében, miközben idegenvezetőnk elmagyarázza a főhős különböző megfigyeléseit az életről, a városról és az epizód témájáról, vagyis az ételekről.

Megálltunk az O'Connell hídnál, a Trinity College-nél, a Bank of Irelandnél, a Grafton Streeten, a Davy Byrnes előtt – ahol máig rendelhető Bloom menüje, a gorgonzolás finomság –, végül a Nemzeti Múzeumnál zártuk a sétát. Bár életének csak a töredékét töltötte a fővárosban, mégis ő az írek – és a város – első számú írója.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM