Döbbenet a színházi szakmában, lenullázták a valódi teljesítményt

Cikkünk frissült. 

Jól tükrözi a színházak egy részének lelkiállapotát, amit Venyige Sándor, a Veres 1 Színház igazgatója írt ki a Facebook-oldalára: 

2023. június 5. – a nap, amikor a független magyar előadó-művészetet berúgták a tömegsírba.

Mondatok a kommentekből: „Erre nincsenek szavak, vagyis vannak, de azt inkább nem írom le, mert a végén tiltani fognak.” „Nem akarom leírni, hogy milyen szavak jöttek a számra, miután elolvastam a listát. Sárba döngölték az igazi művészetet és a tenni akarást.” „Süllyedünk egyre. Jajjj...”

A színházak soha nem tapasztaltak ugyanis ilyen mértékű aránytalanságot és káoszt, mint az előadó-művészeti szervezetek 2023. évi – több hónapos csúszással megszületett – támogatási listáját böngészve. Pedig Csák János kulturális és innovációs miniszter átláthatóságot ígért a finanszírozásban.

Jól haladunk, hogy átlátható, következetes és kiszámítható rendszer jöjjön létre, amiben mindenki el tudja magát helyezni

– mondta az Indexnek adott interjújában, ahol a teljesítmény fontosságáról is beszélt.

A támogatásokról ugyanakkor sok minden elmondható, csak az nem, hogy átlátható, következetes és kiszámítható. Először is most először nem lehet tudni, hogy ki az az – információnk szerint – 25 ember, aki a pályázatokat elbírálta (korábban öt ember végezte ezt a munkát, és lehetett tudni, hogy kik). Másrészt – a még Fekete Péter kulturális államtitkársága alatt is működő pontozásos rendszer helyett – teljesen átláthatatlan módon dőlt el, hogy ki miért kapott több tízmillió vagy éppen nulla forintot. Néhány árulkodó jel azért akad.

A szimfonikus zenekarok jól jártak

Ha jobban megnézzük a döntési listákat, három dolog lehet szembetűnő: egyrészt az, hogy a zeneművészeti szervezetek jól lobbiztak, százmilliós nagyságrendű támogatás landolt egy-egy szimfonikus zenekar számláján – talán nem függetlenül attól, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács élén egy karmester áll Vashegyi György személyében. Az Óbudai Danubia Zenekar például 363,7 millió, a Szent István Filharmonikusok 525,3 millió, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar 760,5 millió forintot kapott.

Örülhettek például azok az állami, illetve önkormányzati fenntartású teátrumok, amelyek egyébként is százmilliós költségvetési támogatásban részesülnek, hogy – a tao-pénzeket kiváltani hivatott – úgynevezett többlettámogatásból is csurrant-cseppent nekik néhány tízmillió – ez a második furcsaság.

A Csiky Gergely Színház (Kaposvár) például 73 milliót, a Békéscsabai Jókai Színház 83 milliót, a Budapesti Operettszínház 87 millió forintot kapott. A százmilliósok klubjában a debreceni Csokonai Színház 105 millió, a budapesti József Attila Színház 109 millió, a Szolnoki Szigligeti Színház 100 millió, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház és a Veszprémi Petőfi Színház pedig egyaránt 115 millió forintot kapott, és a sort még folytathatnánk. A legtöbbet a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ kapta: 150 millió forintot.

A támogatottak támogatása

Már ebből is látható, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság vonzáskörébe tartozó színházak jártak jól, igaz, két budapesti művészszínház, a Katona és a Radnóti is jól lobbizhatott: az előbbi kapott 23, az utóbbi 48 milliót. (Az Örkény és a Vígszínház például nem startolt rá erre a pénzre.)

Azok az előadó-művészeti szervezetek azonban, amelyeknek alapvető szükségük lenne erre a támogatásra, hiszen más forrásuk nincs, javarészt pénz nélkül maradtak, a pályázatuk hiába felelt meg az elvárt követelményeknek: honlapot üzemeltetnek, amelyből világosan látszik, hány előadásuk van műsoron, milyen kiemelkedő művészeket foglalkoztatnak, hány kortárs magyar drámát mutattak be.

Nulla forintot kapott a Dollár Papa Gyermekei, a Manna Produkció, a MU Színház, a Nézőművészeti Kft., Pintér Béla és Társulata, a Soharóza, a TÁP Színház, a Városi Színház Művészeti Kft. (Rózsavölgyi Szalon), a Veres 1 Színház és a Zikkurat Színpadi Ügynökség is. Minimális, 2 millió forint jutott a Hatszín Teátrumnak és a K2 Színháznak, 2,5 millió a Káva Kulturális Műhelynek, 1,5 millió a Stúdió „K”-nak.

Hosszú ú-val

Ennél is érdekesebb megnézni, hogy mely szervezeteknek utalták a legnagyobb összegeket – és ez a harmadik érdekesség, amire felfigyelhetünk.

A Magyar Teátrumi Társaság Közhasznú Egyesület 46,5 millió forintja nem tűnik olyan soknak, ám már az is furcsa, hogy egy érdekvédelmi ernyőszervezet, amely nem hoz létre előadásokat, egyáltalán pályázik az előadó-művészeti szervezeteknek járó támogatásra. A Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. azonban már 110 millió forintot kapott: az Igazságügyi Minisztérium cégjegyzéke szerint a kft-t a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület hozta létre (ugyanarra az V. kerületi címre is van mindkettő bejegyezve), ami egyébként békéscsabai és szarvasi fiókteleppel is rendelkezik.

(a nevüket sok helyütt hosszú ú-val írják: kultúrális), amely a céginformációk szerint Pápán lett bejegyezve, az alapítvány kuratóriumának elnöke Pataki András. Az alapítvány leírásában azt találjuk, hogy a tevékenységük „értékápoló és értékteremtő kultúrális (sic!) tevékenység kezdeményezése és támogatás érdekében alternatív színházi produkciók létrehozása és működtetése, az iskolai neveléshez szorosan kapcsolodó (sic!) művészeti, oktatási, nevelési feladatok” támogatása. Az alapítványról nem találtunk honlapot, az általa létrehozott Forrás Színház az oldalán operettgálát, mesekoncertet és zenés tanjátékot kínál. A Forrás Színház művészeti vezetője Pataki András.

Pendelyesek

Az „Új Színházért” Alapítvány 39 millió forintot kapott: a céginformációk szerint az alapítványt Magyarpolányban jegyezték be, a magyarpolányi önkormányzat képviselő-testülete pedig a 2019. június 11-i ülésén nem másnak adományozott díszpolgári címet, mint Pataki Andrásnak, mert elévülhetetlen érdemei vannak az új Magyarpolányi Passió és a Magyarpolányi Pajtaszínház életre hívásában.

Egy Mediakult Nonprofit Közhasznú Kft. nevű szervezet 98 millió forinthoz jutott. A cégjegyzék szerint egyik képviselője Horváth-Bakos Ildikó, a másik Horváth Tamás. Horváth-Bakos Ildikó tavalyi soproni sajtóhírek szerint egy első és egy ötödik helyezéssel tért haza az Európa-bajnokságról két csodaszép újfundlandi kutyusával, Ninával és Francival. Horváth Tamás zenész pedig a soproni színészbál feltámasztójaként került 2016-ban a helyi sajtó látókörébe: a bál fővédnöke Pataki András, a Soproni Petőfi Színház akkori igazgatója volt, aki Horváth Tamással közösen jegyzi a Bőköz Fesztivált is (fesztiváligazgató Pataki András, a hetedik fesztivál fővédnöke Csák János kulturális és innovációs miniszter volt). A Mediakult Nonprofit Közhasznú Kft.-ről és annak tevékenységéről sem találtunk honlapot.

Az említett Bőköz Fesztivál művészeti vezetője az a Sipos Ferenc, aki a Soproni Pendelyes Kulturális Egyesület elnöke: az egyesületet a táncos gyermekek szülei hozták létre azzal a céllal, hogy anyagi, erkölcsi hátteret biztosítsanak a tánccsoport hagyományőrző tevékenységének. A pendelyesek a mostani döntési lista szerint 82 millió forintot kapnak. De a Magyar Versmondók Egyesületének is jutott 43 millió – elnöke Lutter Imre, a szakmai alelnök Pataki András.

Pataki András, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, 2023 februárjában távozott a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkári posztjáról, ám úgy tűnik, nem került messzebb a tűztől, sőt információink szerint egyenesen a Soproni Petőfi Színház egykori igazgatója (ott művészeti vezető most Eperjes Károly) koordinálta a jelenlegi támogatások elosztását. Úgy tudjuk egyébként, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszer színházi kérdésekben szívesen fordul Eperjes Károlyhoz, aki hamarosan akár visszatérhet a fővárosba – talán a Pesti Magyar Színház hamarosan megüresedő igazgatói székébe.

Közérdekű adatok

A döntések előtt értetlenül álló színházi szakemberek részéről jogos az igény, hogy megtudják, hogyan zajlott a döntési folyamat. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi törvény szerint „közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata”, tehát a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak lehetővé kell tenni, hogy a nyilvánosság megismerje, ki az a 25 ember, aki a pályázatok elbírálásában közreműködött, ami után a tárcavezető döntött és aláírásával szentesítette a döntési listákat.

A törvény értelmében a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Kérdéseinket, hogy kik és milyen szempontok szerint bírálták el a pályázatokat, elküldtük az illetékes tárcának. Amennyiben válaszuk megérkezik, közzétesszük.

A tárcától 2023. június 8-án a következő választ kaptuk:

„A kultúrafinanszírozás hatékonyságára törekedve, a döntések meghozatalakor a magas szintű szakmaiságot szem előtt tartva, az aktuális kihívásokhoz alkalmazkodva, illetve a klebelsbergi hagyományt alapul véve, mindig a magyar kultúra minőségét tartjuk szem előtt.

Mivel az előadó-művészeti egyedi igény-bejelentési rendszer felhívása 2023-ban a vészhelyzeti rendelet miatt csak március közepén jelenhetett meg, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a szakmai kuratóriumok mindent megtettek azért, hogy a döntési folyamat minél gyorsabban és gördülékenyebben végbe menjen és a nyertesek mihamarabb értesülhessenek a döntésekről. A tematikus egyedi támogatási rendszer gyorsabb, gördülékenyebb eljárást tesz lehetővé, mint a pályázati út.

A döntések meghozatalát szakmai kuratóriumok segítették. A beérkezett egyedi kérelmeket objektív szempontok alapján komplex pontozási rendszerben értékelte kategóriánként a 10 fős szakmai kuratórium. Az értékelési szempontok megismerhetőek, a pályázati kiírásban is szerepelnek. A kuratóriumok tagjait a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere nevében eljárva a kultúráért felelős államtitkár kérte fel szakmai javaslattételre. A kurátorok egymástól függetlenül, anonim véleményezték és pontozták a kérelmeket. A kurátorok kérelmenként 0-100 pontot adhattak, így egy kérelem összesen 1000 pontot érhetett el. Összesen 1353 érvényes kérelem érkezett be. Az ismert szakmai szempontok alapján a benyújtott kérelmek közel 60%-a nem érte el az 50%-ot jelentő 500 pontot.

A kérelmek nagy számára való tekintettel minisztériumi forrásátcsoportosításból az eredetileg 4 milliárd forintos keretösszeget tavasz folyamán a 6 milliárd forintra sikerült felemelnie a minisztériumnak. Az elhibázott brüsszeli szankciók okozta költségvetési nehézségek a kulturális ágazat összes szereplőjét érintik. Magyarország kormánya mindent megtesz, hogy a magyar emberek számára megőrizzük a biztonságot, a munkahelyeket, a megélhetést és egy normális élet feltételeit. Most az első, hogy az ország biztonságát, a magyar családokat, a munkahelyeket, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a nyugdíjasokat megvédjük. Bízunk abban, hogy mielőbb béke lesz, és pénzügyileg is abban a helyzetben leszünk, hogy újra nagy lépéseket tehetünk.”

(Borítókép: Csákányi Eszter és a szerző játszik Pintér Béla Bárkibármikor című színdarabjának próbáján az Átrium Film-Színházban 2014. október 7-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)