Az Operaház spórol, de két különleges koncertre azért sor kerül
További Kultúr cikkek
-
Szürreális élmény érte a Blahalouisianát Szentpéterváron - Lassan kifutnak az időből az Operaházban: közeleg egy fontos dátum
- Rekordkísérletre készülnek a boltok, ez az akció minden embert érint
- Sötét világ érkezik, senki sem tudja, ki a csendestárs – új évadra készül a Thália Színház
- Ezen a tanyán talált menedékre az angol művész
A Magyar Állami Operaház minden év szeptemberében különleges koncerttel ünnepli meg zenekara születésnapját: bár a rezsiköltségek megnövekedése miatt az intézmény is takarékoskodni kényszerül, az ünneplés idén sem marad el, amikor az együttes fennállásának 185. évfordulójáról emlékeznek meg. A zenekar elődjét, a hajdani Pesti Magyar Színház, majd Nemzeti Színház zenekarát Erkel Ferenc alapította 1837-ben.
Az idei ünnepi hangverseny egyben a 2022–2023-as, Mítosz & történelem című tematikus évad nyitókoncertje is, amelynek műsorán kizárólag olyan magyar szerzők alkotásai szerepelnek, akik valami módon a mítoszhoz vagy a történelemhez köthetők. Az OPERA Zenekart az esten Kocsár Balázs, az OPERA fő-zeneigazgatója vezényli.
A koncertet Liszt Ferenc két műve keretezi. A nyitány a Prométheusz, amit Herder A láncaitól megszabadított Prométheusz című drámájának előzenéjeként komponált a szerző, majd később önálló szimfonikus költeményként is megjelent. Zárásként pedig a közönség a Tasso – Panasz és Diadal (Lamento e Trionfo) című alkotást hallhatja, amely Torquato Tassónak (1544–1595) állít emléket. A reneszánsz itáliai költő munkássága és tragikus sorsa sok művészt megihletett, életéből Goethe drámát is írt. Liszt eredetileg a német író születésének századik évfordulója alkalmából a weimari színházban megtartott előadáshoz tervezett nyitányt írni, ami végül igencsak nagyszabású szimfonikus költeménnyé nőtt, és a költőhős emberi és művészi kiteljesedését dolgozza fel.
Ezrek szimfóniája
Az OPERA 185 koncert emellett két 21. századi művet is tartogat a közönség számára: Kocsár Miklós Concerto lirico című darabját Szűcs Máté 2001-es diplomakoncertjére komponálta, a világszerte ismert brácsaművész most, több mint két évtizeddel az ősbemutató után ismét szólistaként szerepel az előadásban. Szűcs hét éven át volt a Berlini Filharmonikusok első szólóbrácsása, de számos világhírű zenekarban is dolgozott. Ezt követően kerül sor Hollós Máté A mítosz születése című szimfonikus költeményének ősbemutatójára, amelynek poézise, kidolgozottsága minden bizonnyal a közönség körében is tetszést arat majd.
2020 őszén tűzte ki célul a Magyar Állami Operaház azt a vállalását, hogy minden év október 1-jén a zene világnapja alkalmából előadja Mahler monumentális VIII. „ezrek” szimfóniáját. Az Eiffel Műhelyház mozdonycsarnoka után idén a Magyar Állami Operaház ad helyszínt a rendkívüli eseménynek, amelyen Sümegi Eszter, Létay Kiss Gabriella, Szemere Zita, Szántó Andrea, Meláth Andrea, valamint Horváth István, Haja Zsolt és Palerdi András éneklik a szólistaszerepeket, a Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkarát (karvezető: Hajzer Nikolett) pedig Hamar Zsolt, a Pannon Filharmonikusok és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar korábbi zeneigazgatója dirigálja. Mahler a VIII. szimfóniáját, amely a kantátától az oratóriumig számos műfajt foglal magában, a zenetörténetben korábban soha nem látott méretű apparátusra írta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
