Oroszország így toborozza a kínai zsoldosokat az ukrajnai háborúba

Az ilyen és ehhez hasonló hirdetések – mert több is van belőlük – azután kerültek reflektorfénybe, hogy az ukrán elnök bejelentette: elfogtak a fronton két, az orosz erők oldalán harcoló kínai zsoldost. A háború kezdetén, 2022 márciusában Moszkva „bűnözőket, adóssággal küszködő embereket és útlevéllel nem rendelkező személyeket” állított pénzért katonai szolgálatba.

Másfél évvel később kiderült, hogy több száz kubai orosz állampolgárságért cserébe vállalta a harcokat, tavaly pedig már a vendégmunkásokat is besorozták Kelet-Ukrajnában.

Volodimir Zelenszkij most azzal vádolta Oroszországot, hogy módszeres toborzást folytat Kínában. Az ukrán elnök szerint az orosz seregben összesen 155 kínai zsoldos szolgál, ami a többi külföldi bérenc mellett annak a bizonyítéka, hogy Oroszország totális háborút folytat Ukrajna ellen.

Az ottani közösségi platformon, a Weibón közzétett felhívásban a férfiak otthagyják munkájukat, hogy Oroszországért harcoljanak Ukrajnában. Az 50 másodperces videó eredetileg oroszokat buzdított csatába, majd utólag mandarin nyelven is feliratozták.

A pörgő klip végén mindenkit arra emlékeztetnek: „Férfi vagy. Légy férfi!”

Jól fizető „munka”

A toborzók nem szűkmarkúak:

A hirdetés több százezer megtekintést ért el, és csak egyike azoknak a pályázatoknak, amellyel kínai zsoldosokat édesgetnek a háborúba – írta a Szabad Európa.

A vonzerő – a hozzászólásokból ítélve – anyagi természetű. A zsold messze meghaladja a kínai nagyvárosokon kívüli havi átlagjövedelmet. A kommentelők ezt tartják a legelőnyösebbnek, sokan pedig az iránt érdeklődnek, hogy milyen szintű orosz nyelvtudásra van szükség a jelentkezéshez.

Semmi nem utal arra, hogy bevonulásukat Peking államilag támogatná, az viszont valószínűsíthető, hogy az újoncoknak nincs katonai tapasztalata.

Az egyik elfogott kínai férfi azt mondta, hogy soha korábban nem harcolt, és fegyvert is akkor fogott először, amikor Oroszországba került kiképzésre.

Vele szemben mások a harctéri tapasztalatok megszerzésének reményében jelentkeztek frontszolgálatra.

Peking nem ösztönzi, de szemet huny a toborzás felett

Egy kínai elárulta, hogy 2023 végén turistavízummal repült Oroszországba, ahol csatlakozott az orosz katonákhoz.

Csai Csing, egy kínai újságíró beszélgetett vele, a zsoldos pedig hívójelével azonosította magát. Egy „rohamcsapat” tagja volt a kelet-ukrajnai fronton, és olyan videókat osztott meg, amelyeken ő látható Bahmutban a véres harcok idején, amelyek során a város elpusztult.

Korábban a kínai seregben szolgált, volt tehát katonai tapasztalata, döntését azonban a pénz befolyásolta, és az vezérelte, hogy közeli részese legyen egy háborúnak.

Lehet, hogy egy nap itt halok meg, ezért úgy döntöttem, hogy megosztom valós élményeimet, mivel a kínaiak már régóta nem éltek át háborút

– mondta.

Jóllehet Kína Oroszország egyik fontos partnere, tartózkodott attól, hogy katonai támogatásban részesítse az inváziót elindító országot.

Zelenszkij egy szóval sem állította, hogy a kínai vezetés engedélyezte a bevonulást, viszont azzal vádolta Pekinget, hogy szemet hunyt a toborzás felett.

A szigorúan ellenőrzött és cenzúrázott kínai közösségi felületeken ugyanis mind a mai napig sok az ilyen jellegű hirdetés, amelyek közül néhány hónapok óta látható.

(Borítókép: Ukrán katona a Donyeck régióban Ukrajnában 2025. április 12-én. Fotó: Anatolii Stepanov / Reuters)