Elvesztette szlovák állampolgárságát, mégis ő a felvidéki magyarok vezetője

További Külföld cikkek
-
Szijjártó Péter: Brüsszel odadobná a kárpátaljai magyar közösséget áldozatnak Ukrajnáért
- Robert Fico: Szlovákia soha nem fogja támogatni az Európai Unió Magyarország elleni szankcióit
- Az AstraZeneca akár egy milliárd dollárt is fizethet egy belga biotechnikai cégért
- Bizalomvesztés miatt Netanjahu leváltaná a Sin Bet vezetőjét
- Sokkoló videó: megkopasztották a Donald Trump által deportált bandatagokat El Salvadorban
Az Indexnek adott interjúban Gubík László többek között elmondta:
- „Fico kijelentette, hogy az előző kormányzásai idején voltak olyan történések magyar–szlovák viszonylatban, amelyekre nem lehet büszke.”
- „Amikor megalakult a Most-Híd, megtört a magyar egység, ami addig sem volt tökéletes, de legalább abban megvolt az egyetértés, hogy magyar ember magyar pártra szavaz.”
- „Látens nacionalizmus mindig volt a szlovák társadalomban, és talán még lesz is egy ideig.”
- „A magyar kormány soha nem várta el, hogy állást foglaljunk ideológiai kérdésekben, ellenben támogatja a helyi közösségeinket, és alkotmányos felelősséget is vállal értük.”
- „Amennyiben nem tudjuk parlamenti jelenléttel demonstrálni a megerősödésünket, akkor nem a lemorzsolódás fog folytatódni, hanem gyors széthullás következne be.”
2011-ben ön volt az első ember Szlovákiában, aki a nyilvánosság előtt vállalta, hogy felvette a magyar állampolgárságot, és ezzel elveszítette a szlovákot. Most, hogy pártelnök és komoly politikai ambíciókkal rendelkezik, mennyire fontos, hogy visszaszerezze a szlovák állampolgárságát?
A visszaigénylés már megtörtént, a folyamat része, hogy pont a napokban vettem részt az idegenrendészet munkatársánál egy meghallgatáson. Megnézték, hogy megfelelek-e a feltételeknek, ott élek-e életvitelszerűen, ahol állítom. Az én helyzetem könnyebb, mivel visszahonosításról van szó. A fő bizonyítandó tény, hogy az állampolgárságom megszerzésétől, illetve elvesztésétől visszamenőleg öt évig Magyarországon éltem-e vagy sem. Ennek megfelelek, hiszen akkor voltam egyetemista Budapesten. Nem örülök ennek az eljárásnak, de ez a dolgom, a közösségem most ezt várja tőlem.
Az elmúlt 14 évben milyen hátrányát érezte annak, hogy nem rendelkezik annak az országnak az állampolgárságával, ahol él?
Volt pár. Nem választhattam és nem voltam választható ebben az időszakban, nem szavazhattam arra a pártra, amelyet most vezetek. A lakcímemet is elveszítettem, mivel töröltek a lakossági nyilvántartásból. Ez nem lett volna kötelező, hiszen magyar állampolgárként bejelentkezhetek Szlovákiában, de elvi kérdést csináltam belőle, úgy voltam vele, hogy akkor játsszuk le ezt a meccset. Amíg nem rendelkeztem magyarországi lakcímmel, jogi vákuumban éltem, így két évig az egészségügyi ellátásom sem volt megoldott. Ne csak beszéljünk róla, hanem álljunk is bele! A cél az volt, hogy legyőzzünk egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvényt, hiszen akaratán kívül senki nem fosztható meg a szlovák állampolgárságától, amit ráadásul a legerősebb jogcímen, a születésével szerzett.
Fico nem mindenre büszke, amit a magyarokkal tett
Tavaly novemberben találkozott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Ő tudta, hogy magyar állampolgárral tárgyal?
Elmondtam neki, majd visszakérdezett, hogy én is azok közül való vagyok, akik elvesztették a szlovák állampolgárságukat? Számomra fontos volt, hogy beszéljek vele erről, és nyomatékosítsam, az ő ellentörvényük miatt egy belpolitikai anomália vagyok, hiszen úgy vezetek szlovákiai pártot, hogy közben külföldi állampolgársággal rendelkezem. Vett egy nagy levegőt, majd kijelentette, hogy az előző kormányzásai idején voltak olyan történések magyar–szlovák viszonylatban, amelyekre nem lehet büszke. Az első találkozáson ezzel a válasszal beértem, biztató jel volt számomra, hogy rendelkezik önreflexióval. Az eredeti állapot-visszaállításnak vagyok a híve, a legideálisabb az lenne, ha mindenki felvehetné egy másik ország állampolgárságát anélkül, hogy bármilyen retorzió érné.

Ficóval kapcsolatban a felvidéki magyar közösség, és főleg a magyar politikusok nagyon sokáig elutasítóak voltak. Az utóbbi időben viszont, mintha ez az elutasítottság nem lenne annyira tetten érhető. A miniszterelnök változott meg, vagy önök vélekednek most már másként róla?
A 2006 és 2010 közötti időszakban magyarellenes éle volt a politikájának, ma ez nem látható. Nem tudom, belátta-e, hogy ez sehová nem vezet, vagy azért változtatott, mert a déli szomszédja az egyik legnagyobb szövetségese.
Meggyőződésem, hogy egy kisebbségi közösségnek elemi érdeke keresni a közös pontokat a mindenkori kormánnyal. Két okból zárnám ki az együttműködést bármelyik párttal: ha nyílt magyarellenesség lenne tapasztalható a politikájában, illetve ha az emberi méltóságot teljesen figyelmen kívül hagyná. Ficóra ezek most nem jellemzőek, így az előbb elmondottak összessége okozta azt, hogy változott a róla alkotott kép. Bennünket segítő jogszabályokat még nem hozott a kabinet, ide kellene majd eljutnunk. Ezért is lenne fontos, hogy a közösségünknek újra legyen képviselete a szlovák parlamentben.
A koszorúzást és a gulyásfőzést se becsüljük alá
Önre, mint a Magyar Szövetség elnökére hárul az a feladat, hogy ezt megtegye, ahogy korábban fogalmazott, visszavezesse a pártot az A ligába. Azt is mondta, hogy „ott rekedtünk valahol félúton egy koszorúzás és egy gulyásfőző verseny között”. Amellett, hogy ez szellemes, egy nagyon kemény kritika is. Ez azt jelenti, hogy az elődei nem csináltak semmi érdemlegeset?
A regionális politikában mi vagyunk a legerősebbek az összes politikai párt közül, hiszen nekünk van a legtöbb megyei önkormányzati képviselőnk, még úgyis, hogy nyolc megyéből csak ötben vagyunk jelen, emellett rendelkezünk mintegy 250 polgármesterrel, amivel a második helyen állunk. Ugyanakkor ha a párt országos imidzsét nézzük, akkor egyet kell érteni a gulyásfőzős hasonlattal, hiszen az elmúlt években a valódi érdekképviselettel szemben inkább a közösségépítés dominált. Igaz, ha nem vagy a parlamentben, akkor ezt rendkívül nehéz megtenni, de törekedni kellene rá. Emellett a koszorúzást és a gulyásfőzést se becsüljük alá, hiszen a politikacsinálásnak fontos részét képezi a közösségépítés, hogy ne morzsolódjunk tovább.

Az MKP legutóbb 2006-ban jutott be a parlamentbe, akkor 270 ezer szavazatot kaptak, míg a legutóbbi választásokon a Magyar Szövetség mindössze 130 ezret. Hová tűnt 140 ezer magyar szavazat?
Amikor megalakult a Most-Híd, megtört a magyar egység, ami addig sem volt tökéletes, de legalább abban megvolt az egyetértés, hogy magyar ember magyar pártra szavaz.
Az MKP-nak sajnos bő tíz év alatt sem sikerült úgy menedzselnie magát, hogy országosan sikeres legyen, a Most-Híd pedig ezalatt pártként lemorzsolódott.
A problémák egy részét azonban mélyebben érdemes keresni. A felvidéki magyarság a rendszerváltozás és az EU-csatlakozás nagy vesztese, hiszen nem a déli járások fejlődtek a legintenzívebben. Az mindenütt kimutatható, hogy a szegényebb régiókban sokkal alacsonyabb a választási részvétel. Azt is érdemes megemlíteni, hogy sok magyar csak statisztikailag él otthon, elköltöztek külföldre és nem jönnek haza szavazni. Összességében érezhető egyfajta kiábrándultság.
A kiábrándult embereket mivel lehet meggyőzni?
Be kell hozni a szellemi frissességet, amivel ezt még meg lehet csinálni. A politika komoly szakmává vált, amit professzionálisan kell művelni minden területen. Ne a saját buborékunkból döntsünk arról, hogy mit szeretne a magyarság, amelynek az összetétele rendkívül színes, hiszen sokan vegyes házasságban élnek, vannak magyar ajkú romák és olyanok is, akik elköltöztek az országból. Végeznünk kell egyfajta társadalomelemzést, hiszen mindegyik csoportnak más a problémája és másfajta bánásmódot igényel. Sokkal közelebb kell kerülnünk a kiábrándult, rezignált emberekhez. El kell nekik magyarázni, hogy az ő érdeküket csak egy magyar párt tudja képviselni, ha szükséges, akkor négyszer, ötször is. Ez fárasztó, időigényes és szociális érzékenységet is igényló munka, de ez a politikus dolga. Mindenki megszólítható, csak bele kell tenni a melót.
Gyakran hangoztatja a Felvidék first politikáját. Ez mit jelent pontosan?
A Felvidék first a lokálpatriotizmus politikai programja. A mi sorsunkkal csak egy magyar párt foglalkozik. A nemzeti közösséget megszólító párt nem politizálhat ideológiák mentén, egyértelműen nem állhat be egyik oldalra sem, hiszen akkor levágod a közösséged egy részét, ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak. Nem a nagy világ problémáival, hanem a szűkebb pátriánk kérdéseivel kell foglalkoznunk.
Az elmúlt években nem volt komolyabb konfliktus szlovák–magyar viszonylatban, bő két hete viszont Pozsonyban megkéseltek egy magyar fiatalt. Újra lehet arra számítani, hogy éleződik majd a helyzet a magyarság és a szlovákság között, vagy ez egy elszigetelt eset?
Elszigetelt, szomorú történésnek tartom. Látens nacionalizmus azonban mindig volt a szlovák társadalomban, és talán még lesz is egy ideig. Ez ellen küzdenie kell minden jóakaratú embernek. Verbális és adott esetben fizikai atrocitás időszakonként előfordulhat.
Egy héttel az inzultus után a Spartak Trnava szurkolói egy olyan transzparenssel várták a dunaszerdahelyieket, amelyen az állt, hogy ez nem a csavargók, hanem a szlovákok országa. Ez oda vezet, hogy gyakran egy szóval indul a provokáció, a végén pedig már ott lehet a penge.

Duray az etalon, de Bugárnak is vannak jó tulajdonságai
Duray Miklós szellemi örökösének tartja magát, ugyanakkor most már Bugár Béla kapcsán is tud pozitív jelzőket használni. Kétségtelen, hogy a rendszerváltozás utáni két legkarizmatikusabb és legsikeresebb szlovákiai magyar politikusról beszélünk. Mit köszönhet nekik a felvidéki magyarság?
Duray Miklósnak például azt, hogy magyar iskolába járhatnak a gyermekeink, ami a 70-es évek végén a jogvédő bizottságban kifejtett munkájának köszönhető. Úgy dacolt a világ legembertelenebb, legerősebb hatalmának csehszlovákiai bástyájával, hogy kétszer is a szabadságát adta, vállalta a bebörtönzést, mert szembement a husáki rendszer magyar iskolákat sújtó intézkedéseivel. Az, hogy a mai napig léteznek oktatási intézményeink, Duray kiállásának köszönhető. Bugár Bélának az életrevalóságát emelném ki, aki egy csallóközi betyárvirtussal megáldott politikus volt. Műveltséget, tájékozottságot, kapcsolati tőkét lehet szerezni, de az alaptermészetét mindenki kapja. Bugár remekül el tudta magát adni, ami egy nagyon fontos tulajdonság a politikában.
Orbán Viktor szerint tüske volt a köröm alatt, most Szijjártó Pétert igazolná le egy szlovák kormányba
Bugár Béla: Vannak, akik szeretnek, és vannak, akik azt kívánják, hogy dögöljek meg.
A Híd korábbi politikusai és Bugár Béla is sokszor vádolta önöket azzal, hogy soha semmiben nem mernek ellentmondani Orbán Viktornak. Bugár egy ízben úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány gatyamadzagján lógnak. Ez miért ilyen fontos önöknek?
Azok, akik más politikai vércsoporthoz tartoznak, tehetnek ezzel kapcsolatban szellemesnek gondolt, pejoratív megjegyzéseket. Az azonban tény, hogy a mindenkori magyar kormány a stratégiai partnerünk, amelynek erkölcsi, intézményi, politikai és támogatáspolitikai vetülete is van. A magyar kormány soha nem várta el, hogy állást foglaljunk ideológiai kérdésekben, ellenben támogatja a helyi közösségeinket, és alkotmányos felelősséget is vállal értük.
A Magyar Szövetség legismertebb arca ma Gyimesi György, aki egyéni játékosnak tűnik. Az ő stílusa mennyire illeszthető be a párt imidzsébe?
Nem árt, ha a betyárság a közösség szolgálatába van állítva. Vannak kételyeim, hogy ez nála megvalósul-e. Ő azt mondja magáról, hogy nincs szüksége a pártra. Másképp gondolkodik, mint mi, mivel soha nem volt pártpolitikus. Bőven vannak használható tulajdonságai, hiszen rendelkezik országos politikai tapasztalattal, kérdés, hogy ezekkel miként kíván élni.
Politikai szocializációjából adódóan nem tud csapatjátékosként működni, ami nem feltétlenül baj, hiszen vannak önző futballisták, akik keveset passzolnak, de kilövik a pipát. A pipát kilövő Gyimesire szükségünk van, az ellenfélnek passzoló Gyimesire már kevésbé. Az ő döntése, hogy mennyit akar segíteni nekünk, vagy inkább a saját brandjét építi.
Szlovákiában két év múlva lesznek parlamenti választások, amikor be kellene jutni az A ligába, ami legutóbb 2006-ban sikerült tiszta magyar pártnak. Mi történik, ha most sem jön össze?
Nincs olyan forgatókönyv, hogy nem csináljuk meg. Ha most sem sikerül, az lélektanilag lesz megsemmisítő hatású a közösségünkre nézve. Amennyiben nem tudjuk parlamenti jelenléttel demonstrálni a megerősödésünket, akkor nem a lemorzsolódás fog folytatódni, hanem gyors széthullás következne be. Ennek megakadályozása lesz a cél.
(Borítókép: Gubík László. Fotó: Tövissi Bence / Index)