Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az orosz hírszerzésnek dolgozott az egyik védelmi attasé Londonban
• Zelenszkij az Oroszország elleni védekezést a nácik elleni második világháborús harchoz hasonlította
• Putyin atomfegyverekkel fenyegetőzött Győzelem napi beszédében
• Váratlan kijelentést tett Ukrajnáról a Kreml propagandistája
• Meghosszabbították Ukrajnában a hadiállapotot, folytatódik a mozgósítás
• Putyin Európa újraosztásáról álmodik – véli a szakértő
• Zelenszkij több állami tisztségviselőt is menesztett, miután kiderült, hogy merénylet készült ellene

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

A lengyel ügyészség kezdeményezte Tomasz Schmidt bíró mentelmi jogának felfüggesztését és letartóztatását – írja a Nasa Nyiva.

Az ügyészségnek bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Schmidt Lengyelország elleni külföldi hírszerzési tevékenységben vett részt. A nyomozás szerint a bíró olyan adatokat adott át külföldi titkosszolgálatoknak, amelyek továbbítása nemzetbiztonsági veszélyt jelent.

Az ügyészek szerint Schmidt részt vett egy Lengyelország elleni hibrid háborúban Oroszország és Belarusz mellett. A belorusz és orosz csatornák propagandaműsoraiban való szereplésével megpróbált konfliktust gerjeszteni Lengyelország és Oroszország között, aláásni Lengyelország nemzetközi pozícióját és belső feszültséget kelteni az országban. Az ilyen cselekmények hatásának fokozására Schmidt aktívan használta bírói státuszát.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság Fegyelmi Bírósága helyt adott az ügyész kérelmének, és beleegyezett a Tomasz Schmidt elleni vádemelésbe és letartóztatásába. A bíró a határozat hatálybalépésével elveszti mentelmi jogát.

Tomasz Schmidt, a varsói vajdasági közigazgatási bíróság bírája május 6-án Belaruszba menekült. Sajtótájékoztatót tartott Minszkben, amelyen bejelentette, hogy politikai menedékjogot kíván kérni Belarusztól.

A lengyel titkosszolgálatok úgy vélik, hogy Schmidt több éve kapcsolatban állt a belorusz hírszerzéssel és a lengyelországi orosz ügynökökkel. Szolgálata részeként titkos és érzékeny információkhoz jutott hozzá. Schmidt életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat hazájában.

Volodimir Zelenszkij ukrán és Petr Pavel cseh elnök a védelmi együttműködés folytatásáról tárgyalt, a cseh államfő pedig megerősítette részvételi szándékát a svájci békecsúcson – írja az Interfax.

Telefonbeszélgetést folytattam a cseh elnökkel, Petr Pavellel. Megköszöntem neki a cseh kezdeményezést, hogy lőszereket vásároljanak Ukrajnának

– jelentette be csütörtökön az ukrán elnök az X-en. Szerinte a kezdeményezés azonnali végrehajtása jelentős hatással lesz a harctér eseményeire. Zelenszkij azt is elmondta, hogy a felek tárgyaltak a védelmi együttműködés folytatásáról, valamint az ukrán katonák legsürgősebb szükségleteiről is.

Pavel elnök megerősítette részvételét a békecsúcson

– tette hozzá Zelenszkij.

Csütörtökön orosz hackerek feltörték több ukrán és lett tévécsatorna műholdjelét, amely adók így a moszkvai győzelem napi katonai díszszemlét közvetítették – írja az MTI.

A tisztségviselő szerint Lettországban a Balticom internet- és televíziós műsorszolgáltatót érte támadás, Ukrajnában pedig a StarLightMedia és az Inter csoport csatornáinak műholdas adását törték fel. A hírt az ukrán országos televízió- és rádióműsor-tanács is megerősítette. Az ukrán szolgáltatók egy alternatív jelvételi módra, IPTV-re váltottak át, hogy helyreállítsák adásukat.

Később oroszországi régiókból jelentették tévécsatornák feltörését. A Meduza és a Szirena című, orosz nyelvű internetes oldalak szerint a moszkvai katonai díszszemle közvetítése megszakadt Baskírföldön, az Orenburgi, az Omszki és az Irkutszki területeken, és helyette az Ufanet orosz műsorszolgáltató előfizetőinek az ukrajnai háborúval kapcsolatos felvételeket mutattak. Ezenkívül Oleg Krjucskov, az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget vezetőjének tanácsadója is arról tett bejelentést a Telegramon, hogy „az ellenség” feltörte egy helyi tévéadó adásait.

Florin Coman, a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelőségének vezetője szerint megközelítőleg 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát – írja az MTI.

Az Agerpres hírügynökség által idézett regionális parancsnok szerint az idei év első négy hónapjában több mint 1200 határsértést regisztráltak, amelyek során 2373 ukrán állampolgár érkezett illegálisan Romániába, túlnyomó többségük pedig ideiglenes védelmet kért Romániától.

Kiemelte, hogy 2023-ban enyhén csökkent a zöldhatáron észlelt ukrán állampolgárok száma a háború első évéhez képest, de idén ismét megnőtt a határsértések száma. Az Ukrajnával közös határszakasz 367 kilométeres északi részéért felelős máramarosszigeti határrendészet vezetője elmondta, hogy a hatáskörébe tartozó három megyében a tavalyi év azonos időszakához képest az első négy hónapban megduplázódott (1062-ről 2373-ra emelkedett) a határsértők száma.

Elmondása szerint az ország északi részén illegálisan Romániába átlépő ukrán állampolgárok közül sokan életveszélybe kerültek, eddig 19 ukrán holttestét fedezték fel román területen.

Sokan a Tisza hideg és örvénylő vizében, vagy a Máramarosi-havasok több, helyenként 1900 méteres magasságot meghaladó részén próbáltak átjutni a határon, megfelelő felszerelés nélkül. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 19 ukrán állampolgárt találtunk holtan: 11-et a Tisza román partján, 8-at a Máramarosi-havasokban

– közölte Florin Coman.

Hozzátette, hogy a bajba jutott ukrán állampolgárok megmentését célzó beavatkozások többségében együttműködnek a Máramaros megyei Salvamont hegyimentő szolgálattal.

A határrendészek, a hegyimentők és a tűzoltók 72 közös mentőmisszióban vettek részt a Máramarosi-havasokban az ukrajnai háború kezdete óta, amelyek során 108 ukrán állampolgárt sikerült megmenteniük. Idén már 20 ilyen küldetésük volt, és 36 ukrán állampolgárt mentettek meg.

Hennagyij Truhanov, Odessza polgármestere arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy robbanás történt a városban – írja RIA Novosztyi.

Robbanást hallottak Odesszában

– írta a polgármester anélkül, hogy bármilyen részletet közölt volna. Az ukrán digitális átalakulás minisztériumának online térképe szerint helyi idő szerint 17:10-kor jelentettek légiriadót az Odesszai területen, ami 15 perccel később véget is ért.

Szerda este a régió több pontján is voltak robbanások. Az orosz erők legalább három csapást mértek, ezek közül kettőt Csornomorszkra, egyet pedig Akkerman kikötőjére.

Ukrajna más régióiban is légiriadót rendeltek el. A helyi média robbanásokról számolt be a Harkiv környéki Derhacsi városában és a csernyihivi Prilukiban is.

A Lvivi Szent Miklós Gyermekkórház idegsebészei sikeresen eltávolítottak egy 8 milliméteres aknatöredéket egy 9 éves herszoni fiú agyából – közölte a Fokusz.

A műtétet az első lvivi orvosi egyesület, az Unbroken Kids központjának sebészei végezték el. A beavatkozás rendkívül nehéz volt, ugyanis egy kis aknadarab elakadt az agy azon részének közelében, amely a test teljes bal oldali részéért felelős.

A kisfiú előtt most nagyon hosszú rehabilitációs időszak áll, ezalatt nem csak gyógytornászok, hanem a Mentális Egészségügyi Központ szakemberei is kezelik, ugyanis a támadásban a gyermek lelkiállapota súlyosan sérült. A gyerek azóta alig beszél, és fél, amikor édesanyja nincs vele, de már mosolyog néha.

A kisfiú szilveszterkor sérült meg, amikor egy kávéházban tartózkodott barátaival. A támadáskor a gyerekek elbújtak ugyan, de ez sem mentette meg őket. A műtéten átesett kisfiú barátja a helyszínen meghalt, őt magát pedig fejbe találta egy szilánk, ami mozgásképtelenné tette testének bal oldalát.

Meghalt a háborúban az ungvári Tarasz Havris – közölte csütörtökön az Ungvári Városi Tanács a közösségi oldalán.

A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a védőt május 10-én, pénteken kísérik utolsó útjára. Az ungvári Kálvária temető katonai parcellájában már több mint 120 katona sírja található.

A háborúban eddig elhunytak közül több mint harmincöt magyar származású áldozatról van tudomásunk – írta a lap. 

Május 8-án jelentős károkat tapasztaltak a vízerőművekben, emiatt kivonták őket a termelésből – adta hírül az MTI az Ukrhidroenerho állami vállalat közleményét. 

Hozzátették, hogy „Ukrajna teljes vízerőművi generációja pusztító károkat szenvedett, a megsemmisült berendezések helyreállítása jelentős erőfeszítéseket és pénzügyi forrásokat igényel”.

Egy nappal korábban Vlagyimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” nevű zaporizzsjai székhelyű mozgalom elnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz erők május 8-án reggel rakétacsapásokat mértek a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsjában lévő Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőműre és egy ipari telephelyre.

Korábban Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ország az utóbbi időben gigantikus mennyiségű energiatermelési kapacitást veszített. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója arról tájékoztatott, hogy megrongálódott a Kanyivszkei és a Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőmű, valamint a Zmijivi hőerőmű.

Az ország energiaügyi minisztériuma a Kijevi terület legnagyobb energiatermelő létesítményének, a Tripilszka hőerőműnek teljes megsemmisüléséről számolt be. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az ország teljes energetikai rendszerének több mint fele megsérült. Az ukrán Nemzeti Bank az energiarendszer nehéz helyzete miatt a villamosenergia-tarifák jelentős emelkedését vetítette előre.

Dróntámadás érte az ukrán határtól ezer kilométerre található baskíriai Gazprom Naftekhim Salavat olajfinomítót, majd tűz ütött ki – írja a RIA Novosztyi. A régió vezetője, Radii Khabirov jelentése szerint a támadás csütörtök délelőtt 11 óra körül következett be. Elmondása szerint a cég egyik létesítményének környékén füst volt megfigyelhető.

Nem sokkal később az orosz médiát elözönlötték a támadás helyszínéről készült felvételek, melyeken hatalmas füst figyelhető meg.

Értesülések szerint a drón a katalitikus krakkoló egységet találta el, ami kisebb tüzet okozott, de a hatóságok még nem erősítették meg ezt az információt.

A Gazprom Naftekhim Salavat a szénhidrogén-alapanyagok feldolgozásának teljes ciklusát végzi, benzint, dízel üzemanyagot, kerozint, egyéb kőolajtermékeket, cseppfolyósított gázokat, butil-alkoholt, lágyítókat, polietilént, polisztirolt, ammóniát, karbamidot gyárt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Valerij Zaluzsnijt, az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnokát nevezte ki Ukrajna brit nagykövetévé – áll az államfő május 9-i rendeletében az Unian beszámolója szerint. 

Mint írtuk, néhány napja meglepő híresztelések kaptak szárnyra azzal kapcsolatban, hogy az ukrán hadsereg volt főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt őrizetbe vehették. Az információkat némi késéssel nyíltan oroszpárti oldalak is terjeszteni kezdték, és az egyik ukrán hatóság hivatalos közleményt adott ki ezzel kapcsolatban.

Később Zaluzsnij egy Facebook-fotón is feltűnt, egy politológusnak pedig azt mondta: nem zárja ki, hogy idővel politikai karriert indít, és megpályázza az ukrán elnöki tisztséget.

Orosz hackerek ukrán weboldalakat törtek fel, főleg egyetemek, líceumok és más oktatási intézmények honlapjait, és gratulációkat tettek közzé a május 9-i győzelem napja alkalmából – írja a ria.ru.

A hackerek Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrán népek testvériségéről szóló idézeteivel trollkodtak az ukrán oktatási intézmények honlapjain. „A Szovjetunió népeinek közös történelmével és a nácizmus felett aratott közös győzelmével kapcsolatos gratulációk”  több mint száz weboldalra jutottak el Ukrajna-szerte.

A hackerek a lapnak elmondták, hogy egy fotókollázst helyeztek el az oldalakon, amelyhez egy rövidített Putyin-idézetet csatoltak

Az álláspontom ismert, az ukrán népet mindig is testvéri népnek tartottam. Ami történik, az természetesen tragédia, de ez nem a mi politikánk eredménye

– hangzik az idézet. 

Vészleállási ütemtervet léptettek életbe Kárpátalján a régió több járásában – írja a kiszo.net.

Szerdán a régió több járásában vészhelyzeti áramkimaradásokat vezettek be, az Ungvári, a Munkácsi, a Bergeszászi és a Técsői járás településein. A Beregszászi járás három településen Mezőváriban, Badalóban és Haláboron tegnap több órán át szünetelt az áramszolgáltatás. Az áramszolgáltató által közzétett ütemterv szerint május 9-én, csütörtökön helyi idő szerint 14 órától kapcsolják vissza a szolgáltatást ott, ahol tart még a vészleállás.

Az ukrán parlament csütörtökön támogatta azt a határozatot, amelynek értelmében menesztik Mikola Szolszkij mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, akit állami földek illegális megszerzésével vádolnak. Erről Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő számolt be – írta az MTI.

Április 23-án az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal azzal gyanúsította meg Szolszkijt, hogy ő irányított egy olyan szervezetet, amely 2493 hektár állami földet szerzett meg illegálisan.

Három nappal később, április 26-án egy bíróság úgy döntött, hogy a tisztviselőt letartóztatják, lehetőséget biztosítva azonban számára, hogy több mint 75 millió hrivnya (több mint 680 millió forint) összegű óvadék ellenében szabadlábon védekezzen. Néhány órával később kiderült, hogy befizette ezt az összeget, és szabadult az előzetes letartóztatásból. Szolszkij ártatlannak tartja magát, és visszautasítja a vádakat.

Az oroszok továbbra is ostromolják az ukrán védelmi erők állásait Limanszkij irányában. Erről Sztanyiszlav Krasznov, az ukrán fegyveres erők 95. különálló légi dandárjának szakaszparancsnoka számolt be a távirati irodának, és szemlézte az Unian.

„A helyzet már régóta elég feszült. Az oroszok már több mint egy hónapja próbálnak itt rohamozni, áttörni a védelmi vonalunkat. Tegnap több mint 10 támadási kísérlet volt, mindegyiket visszavertük. És így most már mindennap 5-10 fős kis gyalogsági csoportokban nyomulnak előre, megpróbálnak beugrani az árkainkba, gránátokat dobálni ránk, valahogy elfoglalni az állásainkat. Jelenleg nem járnak sikerrel, sőt ellenkezőleg, a mi oldalunkon vannak sikerek” – mondta a harcos.

Hozzátette, hogy „a rohamcsoportjaink haladnak előre, kiütik a lövészárkokból a megszállókat”. Krasznov példát mondott arra, hogyan zajlanak az ellenséges támadások: „Nemrég volt egy olyan helyzet, amikor két rohamcsoport – a miénk és az ellenségé – is mozgott. Az ellenséges csoport tagjai kétszer annyian voltak, de a tüzérséggel sikeresen legyőztük őket. Az oroszok elmenekültek, sebesültjeiket és halottaikat hátrahagyva. Tegnap is aktív támadások voltak az ő oldalukról, sikerült beugraniuk a lövészárkainkba. A legtöbbjüket megöltük, két foglyot ejtettünk.”

A katonatiszt szerint Oroszország most megpróbálja áttörni az ukrán védők védelmi vonalát Terny és Nyevszkoje települések közelében, hogy továbbhaladjon Liman felé. „Ez egy stratégiailag fontos irány számukra” – mondta Krasznov.

Két ember meghalt a dél-ukrajnai Nikopol várost ért orosz légicsapásokban – közölték a helyi hatóságok csütörtökön.

Egy 62 éves férfi és egy 65 éves nő vesztette életét a támadásokban – adta hírül Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója, aki fényképeket is közzétett megrongálódott lakóházakról.

Éjszaka ismét orosz dróncsapások érték Ukrajnát, de az ukrán légvédelem a csapások többségét – 20-ból 17-et – sikerrel elhárította, elsősorban Odessza térségében. Mikolajiv közelében egy drón egy kétemeletes épületbe csapódott, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Simon Harris ír miniszterelnökkel – írja az ukrán Interfax. 

Írország semlegessége nem jelenti az igazságosság és a béke helyreállításának elhanyagolását. Telefonbeszélgetésünk alkalmával Harris ír miniszterelnök megerősítette részvételét a békecsúcson

– posztolta Zelenszkij az X közösségi portálon. 

Az ukrán elnök megköszönte Írország humanitárius és logisztikai támogatását is. 

A politikusok megállapodtak a humanitárius aknamentesítéssel kapcsolatos további együttműködésről is. Továbbá arról is egyeztettek, hogy minél hamarabb megküldik delegációikat, hogy megkezdjék a G7 vilniusi nyilatkozatán alapuló kétoldalú biztonsági megállapodás kidolgozását. 

A nemzetközi békecsúcsot a tervek szerint június 15–16-án tartják. 

James Stavridis volt NATO-főparancsnok és nyugalmazott amerikai haditengerészeti admirális arra figyelmeztetett, hogy az orosz katonai parancsnokok ellenezni fognak minden szövetségi gyakorlatot a Balti-tengeren. A volt NATO-parancsnok úgy véli, hogy „a következő hónapban az oroszok áttérhetnek a rövid távú kiber- és elektronikai hadviselésre”. Ezt Stavridis a Bloombergnek adott véleményében fogalmazta meg, amelyet az Unian szemlézett.

Ez hasonló ahhoz, amit állítólag az elmúlt hetekben próbáltak megtenni, a célpontok kereskedelmi repülőgépek voltak

– figyelmeztetett (a Finnair kénytelen volt felfüggeszteni az Észtországba tartó normál napi járatokat, miután többször is akadályozták őket – a szerk.). Stavridis szerint a NATO az orosz agresszió ellen elektronikus hadviseléssel tud fellépni.

A szövetség korábbi parancsnoka hangsúlyozta, hogy miután Finnország és Svédország csatlakozott a blokkhoz, egyes elemzők a Balti-tengert „NATO-tónak” kezdték nevezni.

„Egy pillantás a térképre azt mutatja, hogy ez nagyrészt (de nem teljesen) igaz – a partvidéken van néhány foszlány orosz terület. A partvonal többi része a NATO kezében van: Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország és Dánia. Ma egy Moszkva és a NATO közötti konfliktus esetén bármelyik ottani orosz hadihajót gyorsan és könnyen leállítanák vagy megsemmisítenék” – tette hozzá Stavridis.