Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Mutatjuk, melyek voltak a nap legfontosabb történései:

• Az 1991-es határokhoz térne vissza Zelenszkij tanácsadója.
• Amnesty International: az orosz–ukrán háború leleplezte a nyugati államok képmutatását.
• The Telegraph: Putyin egyre paranoiásabb, már szövetségesei is ellene fordulnak.
• Kijev arra kéri az oroszokat, hogy ne fogadjanak örökbe „ellopott” ukrán gyerekeket.
• Egyre nagyobb a katonai jelenlét a harci övezetté vált zaporizzsjai atomerőműnél.
• Putyin árnyékhadserege elfoglalt egy teljes ipari komplexumot.
• A Pentagon szerint Ukrajnának légvédelmi fegyverekre van szüksége.
• Kész az ukránok terve, több fronton tervezik az ellentámadást, csak a megfelelő pillanatra várnak.
• A Kreml már felkészült az elhúzódó háborúra.
• „Putyin séfje” elismerte, hogy Wagner-csoport „komoly veszteségeket szenvedett”.
• Belarusz területéről indítják támadásaikat az oroszok.
• Sikeres támadást hajtottak végre Bahmutnál az oroszok.

Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk csütörtökön is!

Ukrajna sportminisztériuma szerdán elítélte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) részleges állásfoglalásának megváltoztatását, amely szerint az orosz és belorusz sportolók semlegesként indulhatnak nemzetközi versenyeken – írja a Sky News.

A minisztérium közleményében a következőket írta:

„Ukrajna Ifjúsági és Sportminisztériuma elítéli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontjának részleges megváltoztatását az orosz és belorusz sportolók beengedésének megtagadásával kapcsolatban.”

Hozzátették: „Következetesen kiálltunk és továbbra is kitartunk amellett, hogy az Orosz Föderációnak a Belarusz Köztársaság támogatásával Ukrajna ellen irányuló, az Olimpiai Charta elveivel ellentétes, provokálatlan katonai agressziójának körülményei között az agresszor államok képviselői nem lehetnek jelen a nemzetközi sportarénákban”.

Jelentések szerint robbanás történt a Krím középső részén található Hvardiiske katonai támaszponton – írja a Sky News.

Szergej Akszjonov, a Krím oroszok által kinevezett vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy Szimferopol térségében lelőttek egy pilóta nélküli légi járművet (UAV).

Mint írta: „nincsenek sem áldozatok, sem veszteségek”.

Az Európai Uniónak mindent meg kell tennie a megszállt ukrajnai területekről Oroszországba hurcolt gyerekek hollétének felderítése és hazatérésük megkönnyítése érdekében – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi brüsszeli plenáris ülésén.

Az elnök az uniós tagállamok vezetőinek múlt héten tartott csúcstalálkozója következtetéseiről szóló plenáris vitában elmondta: az ukrajnai háború a kegyetlenség és brutalitás új dimenzióit érte el, amikor az orosz erők több mint 16 ezer gyereket hurcoltak el az otthonukból Oroszországba, családjuktól, gyerekkoruktól elszakítva őket.

Amennyiben az EU nem avatkozik be, ezek a gyerekek a jövőjüket is elvesztik

– hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet, hogy az orosz törvényhozás által tavaly májusban elfogadott „cinikus” örökbefogadási törvény megkönnyítette a gyerekek orosz családoknál való elhelyezését, így nagy a veszélye annak, hogy nyomuk vész.

Ez háborús bűncselekmény, azokat, akik ebben részt vesznek, bíróság elé kell állítani. Ez indokolja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, akinek ezzel a döntéssel jelentősen szűkült a mozgástere

– jelentette ki.

Az elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban arról is beszélt, hogy az uniós csúcson a tagállami vezetők megegyeztek, 12 hónap alatt kétmilliárd euró értékben biztosítanak lőszert az ország önvédelmében megerősítése érdekében.

Mint mondta, a lőszerek egy része a jelenleg rendelkezésre álló készletekből származik, majd közös beszerzések tárgyát képezik, továbbá az EU-nak biztosítani kell, hogy az európai védelmi ipar növelni tudja lőszergyártó kapacitását, ha szükséges, uniós költségvetési támogatáson keresztül.

Azt mondtuk, hogy támogatni fogjuk Ukrajnát, kerül, amibe kerül, és Európa be fogja tartani az ígéretét

– nyomatékosította a bizottság elnöke.

Új koncepciót dolgoz ki a zaporizzsjai atomerőmű védelmére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) – jelentette ki Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója újságíróknak, amikor szerdán felkereste az orosz ellenőrzés alatt álló létesítményt.

„Mind a kijevi, mind a moszkvai vezetéssel együtt dolgozom az erőmű védelmét szolgáló intézkedések megvalósításán” – mondta Grossi.

Leszögezte, hogy a létesítmény nem lehet katonai célpont. Hangsúlyozta: egy nukleáris baleset mindenkit érintene, ezért mindenképpen el kell kerülni. Derűlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ez lehetséges.

Egy fontos dologban meg kell állapodnunk: az atomerőművet nem szabad megtámadni és a másik fél megtámadására felhasználni

– hangoztatta Grossi.

Grossi szerint a NAÜ kezdetben egy biztonsági zóna létrehozásának lehetőségére összpontosított az erőmű körül, a fejlődőben lévő koncepció most inkább magára a védelemre és az elkerülendő dolgokra koncentrál. Mint mondta, az ügynökség megpróbál reális intézkedéseket kidolgozni, amelyekben minden fél egyetérthet – mondta az erőmű megtekintése után.

A főigazgató szerint a biztonsági helyzet egyértelműen nem javul az atomerőmű körül, sőt, a katonai a műveletek intenzitása a körzetben fokozódik. Mint mondta, minden lehetséges intézkedést meg kell hozni az erőmű minden támadástól való megvédése érdekében.

A Bundestag költségvetési bizottsága 12 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá Ukrajnának 2032-ig – írja az AFP. A pénzből közvetlen fegyverszállításokat terveznek Ukrajnának, illetve a Bundeswehr fegyverzetének pótlását, amely az Ukrajnába irányuló szállítások miatt kimerült.

A folyó évre a bizottság 3,24 milliárd eurós többletkiadást hagyott jóvá, amely még nem szerepel az előzetes költségvetésben. A következő évekre 2032-ig összesen 8,82 milliárd eurót hagyott jóvá a bizottság.

Ezenfelül tíz új, 2000-es típusú önjáró páncéltörő löveg beszerzését a Németország által Ukrajnának már átadott rendszerek leváltására. A határozat további 18 ilyen önjáró löveg beszerzésére vonatkozó opciót is tartalmaz.

Az orosz erők a Krímben új lövészárkokat ásnak az elcsatolt területre vezető utak mentén − közölte Brady Africk, az American Enterprise Institute elemzője.

Egy térképen látható, hogy a félszigetre vezető utakon megszaporodtak az erődítések − közölte a Sky News. 

A Krím egykor az Orosz Birodalom ékköve volt, és továbbra is stratégiailag fontos terület maradt a Fekete-tenger partján. Az akkori szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov 1954-ben adta át Ukrajnának.

Vlagyimir Putyin azonban 2014-ben illegálisan annektálta a régiót.

A Pussy Riot punkegyüttes egyik tagját az orosz hatóságok a bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak listájára tették − írta meg a Sky News.

A Mediazona orosz hírportál ma fedezte fel Nagyezsda Tolokonnyikova személyét az orosz belügyminisztérium körözött személyeket tartalmazó adatbázisában.

A bejegyzés, amelyet az Associated Press is látott, azt írja, hogy Tolokonnyikovának büntetőjogi vádakkal kell szembenéznie, de nem részletezi, hogy pontosan mikor.

Tolokonnyikova széles körben akkor vált ismertté, amikor 2012-ben részt vett a Pussy Riot performance-án a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban.

E hónap elején Oroszország vezető emberi jogi ügyvédje, Pavel Csikov azt mondta, hogy Tolokonnyikova ellen büntetőeljárás indult vallási hívők érzelmeinek megsértése miatt, ami a 2012-es Pussy Riot-akció után vált bűncselekménnyé Oroszországban.

Tolokonnyikova elhagyta Oroszországot, és állítólag az Egyesült Államokban él.

Moszkva nagyra értékeli az iráni vezetésnek az ukrajnai konfliktus ügyében képviselt kiegyensúlyozott álláspontját – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután szerdán Moszkvában fogadta iráni hivatali partnerét, Hoszein Amirabdollahiánt.

Lavrov az iráni vendégével közösen megtartott sajtótájékoztatón azt mondta: a tárgyalásokon szó esett az ukrajnai helyzetről, illetve arról, hogy a NATO-országok ennek ügyében „felforgató” irányvonalat képviselnek, és „már régóta részesei a konfliktusnak”, amelybe „egyre mélyebben belesodródnak”.

„Nagyra értékeljük az Iráni Iszlám Köztársaság vezetése által képviselt kiegyensúlyozott álláspontot, és a történtek valódi indítékainak megértését” – mondta az orosz miniszter.

Méltatta Irán kinyilvánított érdekeltségét az ukrajnai konfliktus békés rendezésében, és kijelentette, hogy Moszkva készen áll erre, szemben a nyugati országokkal és a „kijevi rezsimmel”.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter „nem mélyenszántó elemzés” alapján nyilvánította megengedhetetlennek az azonnali ukrajnai tűzszünetet, azt állítva, hogy az Oroszország érdekeit szolgálná. Az orosz tárcavezető szerint 

„Kínai barátaink jól tudják, hogy a NATO-dokumentumokban már őket is versenytársnak és hosszú távú ellenfélnek minősítették, akiket szintén semlegesíteni kell. Ezért Oroszország, Irán, Kína és sok más ország (...) kategorikusan ellenezni fogja a nyugati hegemónia örökkön-örökké tartó megszilárdítására irányuló kísérleteket, amelyeket Washington és segédjei próbálnak végrehajtani” – mondta Lavrov.

Amirabdollahián kijelentette, hogy Teherán üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárulhat a rendezéshez. Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati fegyverszállítások csak súlyosbítják az ukrajnai válságot.

Lavrov közölte, hogy az iráni kollégájával folytatott tárgyaláson téma volt a szíriai, afganisztáni, dél-kaukázusi és jemeni helyzet, valamint a közel-keleti rendezés is.

A krími lakosok robbanásról számoltak be Hvardijszke településen – számolt be a helyi sajtó. 

A robbanásokat a szimferopoli repülőtér közelében észlelték. A helyi orosz közigazgatás vezetője, Igor Csicskin szerint a légvédelem működését hallhatták a helyiek.

Oroszország stratégiai rakétaerői állítólag hadgyakorlatokat kezdtek a Novoszibirszki erőkkel – írja az Ukrajinszka Pravda.

A Jars rendszerek akár 11 ezer kilométeres távolságból is képesek interkontinentális ballisztikus rakéták kilövésére.

Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint a gyakorlaton több mint 3000 orosz katona vett részt, és mintegy 300 fegyvert vetettek be.

Az ukrán kormány kísérleti projektek indítására készül a megszállt területek átfogó helyreállítására, és már kiválasztott egy-egy települést a Kijevi, Szumi, Harkivi, Herszoni és Csernyihivi területen, hogy a „jobbat építünk vissza” elv alapján nagyszabású helyreállításba kezdjen.

Ez nemcsak a lakások, hanem a kórházak, iskolák, kulturális létesítmények újjáépítését is jelenti. Mindent a biztonsági követelményeknek és a modern gyakorlatnak megfelelően fognak helyreállítani – mondta Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke.

A kormányfő azt is megjegyezte, hogy a közeljövőben el kell indítani a megrongált és elpusztult vagyontárgyak kártalanítására szolgáló mechanizmust.

Bear Grylls brit kalandor lett a United24 első brit nagykövete, aki az Újjáépítjük Ukrajnát irányvonalat fogja népszerűsíteni – számolt be közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Mint írja, Bear Grylls a teljes körű háború első napjai óta támogatja Ukrajnát. Oktatási cége, a BecomingX az Amazonnal és az Accenture-rel közösen fejleszti a BecomingX Ukraine oktatási platformot az ukránok számára.

Az elnök szerint az ellenállóknak nagyon fontos az olyan emberek támogatása, mint Bear Grylls. 

Az United24 többi nagykövetével együtt segít terjeszteni az igazságot a háborúról és egyesíteni a világot Ukrajna megsegítésére

– tette hozzá Zelenszkij.

Kedd este ismeretlen támadók tüzet nyitottak egy csecsenföldi rendőrőrsre. A két fegyverest a csecsen biztonsági erők lelőtték, majd Ramzan Kadirov elé hurcolták.

A csecsen vezér 15 éves fia is apjával tartott, hogy megmutassák neki a támadók holttestét, majd néhány TikTok-videó elkészítése után távoztak a helyszínről.

Magyarország területére 2023. március 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 4026 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3958 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Spanyolország húsvét után kívánja átadni az első Leopard 2 harckocsit Ukrajnának – írja az Ukrinform az El Paísra hivatkozva.  Jelenleg a gépek javítás utáni előkészítése zajlik.

Egy Leopard 2 harckocsi Sevillában 2023. március 23-án

Fotó: Maria Jose Lopez / Europa Press News / Getty Images Hungary

A lap híradása szerint a sevillai Santa Bárbara Sistemas üzemben már mind a hat harckocsit felújították, ezen a héten pedig a córdobai Cerro Muriano lőtéren próbálják ki a fegyvereket. A spanyol kormány döntése alapján a harcjárműveket tengeren szállítják Lengyelországba és onnan Ukrajnába. 

Oroszország stockholmi nagykövete a nagykövetség honlapján közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a NATO-csatlakozás az északi országokat „az orosz megtorló intézkedések – beleértve a katonai jellegűeket is – legitim célpontjává teszi”.

A Reuters beszámolója szerint Tobias Billström svéd külügyminiszter a TT svéd hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy bekérette az orosz nagykövetet, hogy tiltakozását fejezze ki a svéd NATO-csatlakozási folyamatba való „beavatkozási kísérlet” miatt.

Az AFP hírügynökségnek pedig úgy nyilatkozott, hogy „nemzetbiztonsági politikájáról kizárólag Svédország határozhat, senki más”.

Háromnapos tiltakozóakciót kezdtek a bolgár gazdák szerdán az ország több körzetében az országba beszállított ukrán gabona miatt – jelentette a bolgár Nova televízió.

A tiltakozó megmozdulások résztvevői az ukrajnai gabona – mindenekelőtt a búza és a napraforgó – behozatalának leállítását követelik, mert az ukrán termékek alacsony ára versenyképtelenné teszi a bulgáriai gabonát.

Jarov Gecsev bolgár mezőgazdasági miniszter közölte a demonstrálókkal, hogy a szállítással kapcsolatos problémákat csak az Európai Bizottság szintjén lehet megoldani.

Meghallgatjuk a gazdák követeléseit, és az uniós törvényekkel összhangban lévő pótlólagos intézkedéseket javaslunk, mert ezt a problémát mi Bulgáriában nem tudjuk megoldani. Azt szeretném, hogy Brüsszelben világosan megértsék: az ukrajnai konfliktus közelében lévő államok eléggé magas árat fizetnek, Európának szolidárisnak kell lennie a saját gazdáival is. Európának reagálnia kell, remélem, ezt minél előbb megteszi

– idézte a minisztert a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Az ellenőrizetlen, vámmentes ukrán gabonabehozatal miatt több kelet- és közép-európai országban tiltakoznak.

Moszkva elkötelezett a nukleáris háború és az atomfegyverekkel rendelkező államok közötti katonai konfrontáció megelőzése mellett – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint.

Mint megírtuk, a titkár korábban arról beszélt, hogy Oroszország olyan modern, egyedülálló fegyverekkel rendelkezik, amelyek képesek megsemmisíteni bármely ellenfelet, beleértve az Egyesült Államokat is.

Patrusev rövidlátónak és veszélyesen ostobának minősítette az amerikai politikusok azon nézeteit, melyek szerint Oroszország nem lenne képes válaszolni egy amerikai megelőző atomcsapásra.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy szerdai interjúban bejelentette, hogy ukrajnai látogatásra hívta meg Hszi Csin-ping kínai elnököt. „Felkészültünk a látogatására” – mondta Zelenszkij az AP amerikai hírügynökségnek.

Beszélni akarok vele. […] De az egész elmúlt egy évben, több mint egy év óta nem volt vele kapcsolatom

– tette hozzá. Az AP értesülése szerint Zelenszkij már elküldte a meghívást Hszi Csin-pingnek.

Fotó: Alexey Furman / Getty Images Hungary

Kína az elmúlt hónapban nyilvánosságra hozott egy 12 pontos béketervet „az ukrajnai válság politikai megoldásáról”. A kínai elnök múlt heti moszkvai látogatásán az ukrajnai háborúról is tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de az eszmecseréről kiadott közlemények nem mutattak előrelépést a háború lezárásával kapcsolatban. A kínai javaslatok között szerepelt a háborús helyzet enyhítésére és esetleges fegyverszünetre való felhívás.

Az Egyesült Államok elutasítóan reagált a javaslatra, mivel Kína nem ítélte el Oroszországot az ukrajnai háború miatt. Washington hangsúlyozta, hogy egy tűzszünet csak megerősítené az oroszok által elfoglalt területek jelenlegi státuszát, és időt adna Putyinnak az orosz haderők átcsoportosítására.

Ukrajna üdvözölte a kínai diplomácia bekapcsolódását a háborús konfliktus rendezésébe, de Zelenszkij leszögezte, hogy csak akkor jöhet szóba a béketárgyalás, ha az orosz hadsereg kivonul Ukrajna területéről. A meghívással kapcsolatban Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, egyelőre nem tud tájékoztatást adni, de hozzátette, hogy Peking fenntartja a kapcsolatot minden érintett féllel, beleértve Ukrajnát is. A Kreml a kínai elnök meghívásával kapcsolatban azt közölte, hogy nem tisztjük tanácsot adni Hszi Csin-pingnek.

A Svéd Királyság Fegyveres Erőinek katonai oktatói a Nagy-Britanniában tartott kombinált alapkiképzés részeként erdős területen tartanak órákat ukrán katonáknak – közölte az Ukrinform az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarára hivatkozva. 

A közlemény szerint ez a képzés lehetővé teszi olyan harci készségek elsajátítását, amelyekkel a katonai gyakorlattal nem vagy minimálisan rendelkező katonák eredményesen elsajátíthatják az Ukrajna védelméhez szükséges taktikai ismereteket.

Josep Borrell uniós főképviselő még március 8-án Stockholmban, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek informális találkozóját követően jelentette be, hogy az Európai Unió katonai missziója március végéig több mint 11 ezer, az év végéig pedig további 30 ezer ukrán katonát fog kiképezni. Az EU emellett 1 milliárd eurót kíván elkülöníteni az Európai Békefenntartási Eszközből annak érdekében, hogy Kijevnek sürgősen lőszereket szállítsanak.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 172 340 orosz katona esett el, az elmúlt napon 610 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3609 tankot,
• 6966 páncélozott harcjárművet,
• 2659 tüzérségi rendszert,
• 526 rakétavetőt,
• 277 légvédelmi berendezést,
• 306 repülőgépet,
• 291 helikoptert
• és 5507 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 2239 hadműveleti és taktikai drónt, 288 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.

Két év büntetőtáborra ítélték azt az orosz apát, akinek a 12 éves kislánya háborúellenes rajzot készített az iskolában még 2022 áprilisában – közölte az OVD-Info nevű orosz jogvédő csoport.

Fotó: Giuseppe Menefrego / Twitter

Alekszej Moszkaljovot, aki egyedülálló szülőként nevelte Mása nevű kislányát, kedden ítélték el a fegyveres erők lejáratásáért. A 12 éves Mása március elseje óta egy árvaházban tartózkodik, írja a Szabad Magyar Szó.

A kislány rajzán az ukrán és az orosz zászló is szerepelt, ezek mellett a „Nemet a háborúra” és a „Dicsőség Ukrajnának” feliratok voltak láthatók. A 12 éves kislány egy nőt is lerajzolt, aki a gyermekét védi a moszkvai rakétáktól.

Alexei Moskalyov, father of Masha Moskalyova, the girl who drew an anti-war picture in art class, was sentenced to two years in prison. Masha was sent to an orphanage. Russia is a hell for sane people. pic.twitter.com/qvMEsWn63r

— Giuseppe Menefrego (@menefr1) March 28, 2023

A kislányt a rajztanár nyomta fel az iskola igazgatójánál, aki értesítette az orosz hatóságokat – írja az Independent.

A lány 53 éves édesapját korábban az orosz hadsereg „lejáratásával” vádolták meg egy háborúellenes kommentár miatt.

Hétfőn, március 27-én az ukrán fegyveres erők HIMARS-okkal lőtték a megszállt Donyeckben az orosz nemzeti gárda főhadiszállását. Az egyik pontos találat nagy pusztítást végzett.

Erről a Spy Dossier Telegram-csatorna számolt be. A „demilitarizáció” eredményéről videókat is közöltek az ukránok.