További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Ukrajna orosz megtámadása előtt egy esetleges háborútól, Csehországot is érintő fegyveres konfliktustól a lakosság 21 százaléka tartott, az orosz offenzíva megindulása után tavaly év végére ez a mutató 32 százalékra emelkedett. A koronavírustól, alig egy évvel a nagy járvány lecsengése után, már csak a lakosság egy százaléka tart.
A háború mellett leginkább a nagymértékű drágulástól (19 százalék) és életszínvonaluk romlásától (15 százalék) félnek a csehek. 2021-hez viszonyítva az előbbi mutató öt százalékponttal, az utóbbi pedig négy százalékkal emelkedett.
A szociológusok szerint a jövőt érintő aggodalmak nagyobb mértékben a nők, az idősebbek, a baloldalinak minősíthető választók, illetve azok körében vannak jelen, akik életszínvonalukat rossznak tartják.
További bizonytalansági tényezők, aggodalomra adó ok a betegség, az ország gazdasági fejlődése, valamint a nemzetközi helyzet általános romlása.
A megkérdezettek 80 százaléka azt állította, hogy biztonságban érzi magát Csehországban, ez öt százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Szűkebben értelmezett lakhelyét a megkérdezettek 91 százaléka minősítette biztonságosnak. Ez a mutató az utóbbi években gyakorlatilag változatlan – írja a CVVM.
A cseh rendőrség munkájával országos szinten a lakosság 76 százaléka, míg lakhelyén az emberek 80 százaléka elégedett. A felmérés megmutatta, hogy ezen a téren nincsenek különbségek a társadalmi csoportok között – számolt be az MTI.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is figyelemmel kíséri, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.