Vlagyimir Putyin: Ez népirtás!

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója

Index
2022.12.08. 21:48
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtök este kijelentette, meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok hamarosan NATO-szövetségesnek nevezheti Svédországot és Finnországot.

    Antony Blinken elmondta, hogy a két ország, amely pályázatot nyújtott be a szövetséghez való csatlakozásra, már részt vesz a NATO munkájában.

    Ez nem kétoldalú kérdés az Egyesült Államok és Törökország között. És nem is válik azzá

    – mondta, hozzátéve, hogy Finnország és Svédország eredményes volt a Törökországgal való együttműködésben az aggályok kezelése érdekében.

    „Minden reményem megvan arra, hogy mindkét ország hamarosan hivatalosan is NATO-tag lesz” – közölte Blinken.

    Finnország és Svédország is kérte a NATO-csatlakozást Oroszország ukrajnai invázióját követően, de Törökország nem volt hajlandó támogatni a kérésüket, amíg nem teljesítettek egy sor követelést. Ezek közé tartozott a kurd fegyveresekkel szembeni keményebb fellépés és a fegyvereladási tilalom feloldása.

    A NATO konszenzussal hozza meg döntéseit, ami azt jelenti, hogy a két északi országnak mind a 30 szövetségi tagállam jóváhagyására szüksége van. Egyedül Törökország ellenzi még mindig a tagságukat a Sky News szerint.

  • December 8-án Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának külügyminiszter-helyettese két kamion segélyt adott át a Csaphoz közeli vámudvarban, melyek nagy teljesítményű generátorokat, valamint gyermekélelmiszert tartalmaznak – számolt be a Kárpátalja. Kiemelték: a kamionok az átadást követően elindultak a jelenleg legkritikusabb helyzetben lévő megyébe, Herszonba.

    Nagy teljesítményű generátorokat és gyermekételt hoztunk elsősorban. Kárpátalja kormányzója személyesen járt Herszonban, és jelezte felénk, hogy erre lenne a legnagyobb szükség. Néhány héttel ezelőtt, legutóbbi találkozónk alkalmával megígértem, hogy egyből segítünk, ha konkrét igényt jeleznek. Amikor megérkezett a jelzés, át tudtunk csoportosítani 250 ezer eurót, aminek egy részéből kétkamionnyi segélyt most egyből át is tudunk adni

    – emelte ki Magyar Levente, aki azt is elmondta, hogy a segítségnyújtás másik, nagyobb része még beszerzés alatt van, valamint igyekeznek oda küldeni a segítségből, ahová az ukránok kérik, mivel ők tudják, hol van a legnagyobb szükség rá.

    Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás kormányzója kiemelte: állandó kapcsolatban vannak a magyar kormánnyal, akik részéről folyamatos a segítségnyújtás feléjük.

    Hálásak vagyunk az állandó segítségért. Sikerült azt is megoldanunk, hogy 50 herszoni kisgyerek és szüleik most Magyarországon pihenhessenek, jó körülmények között. Köszönjük szépen ezt a lehetőséget is

    – mondta a kormányzó a lap szerint.

  • Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese közösségi oldalán megosztott egy videót, amelyben beszámolt arról, hogy pártja határozati javaslatot nyújt be, hogy ne fizessen Ukrajnának 75 milliárd forintot a kormány. 

    Ez a pénz sokkal jobb helyen lenne a magyar családoknál, kisnyugdíjasoknál, vállalkozásoknál, vagy éppen az iskolák fűtésére kellene költeni. A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely nem fizetne Ukrajnának, amikor Magyarországon is gazdasági válság van.

    Hozzátette, hogy már érkeznek a vállalkozásokhoz a több százezres vagy akár milliós nagyságrendű rezsiszámlák.

  • Az orosz tüzérségi erők heves ágyútűz alá vették csütörtökön a Donyeck megyei Toreck városát, a támadás következtében egy helyi lakos életét vesztette, két másik megsérült – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója.

    A helyi vezető elmondta, hogy a lövedékek lakóövezetbe csapódtak, legalább 12 ház rongálódott meg, illetve dőlt össze.

    Kirilenko figyelmeztetett, hogy minden civil, aki továbbra is a donyecki régióban tartózkodik, halálos veszélynek teszi ki magát. Arra kérte ezért a helyi lakosokat, hogy mihamarabb meneküljenek el a térségből Ukrajna kevésbé veszélyes vidékére.

    Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közben egy tévéműsorban azt mondta, hogy az orosz erők rendszeresen ágyúzzák a régióban lévő Kupjanszk városát, de az ukrán hatóságok továbbra sem látják annak kockázatát, hogy az orosz hadsereg offenzívát indítana a település irányába. Emlékeztetett arra, hogy Harkiv megyében még 29 település orosz megszállás alatt áll.

    „Kupjanszkot folyamatosan rakéta-sorozatvetőkkel és Sz-300-as rendszerekkel lövik az oroszok” – mondta Szinyehubov, kiemelve, hogy csütörtökön is rakéta csapódott be a helyi adminisztráció épülete mellett. „Károk keletkeztek, de személyi sérülésről nem érkezett jelentés” – tette hozzá az MTI szerint. A kormányzó megjegyezte, hogy nemcsak Kupjanszk van célkeresztben: a megye északi részén, az ukrán–orosz államhatárhoz közeli Volcsanszkot is rendszeresen lövik az orosz erők.

  • Az Egyesült Államok vezérkarának vezetője, Mark Milley tábornok kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök minden fronton kudarcot vallott a tíz hónapja tartó háború alatt.

    A The Wall Street Journal rendezvényén tartott beszédében Milley felidézte, hogy az ukrán védők visszavertek egy Kijev elleni támadást, az ország keleti részén zajló harcokban több mint jól helytálltak, majd Herszonból is kiűzték a megszállókat. Hozzátette: az Orosz Föderáció ennek fényében indított támadásokat az energetikai infrastruktúra ellen.

    Ez a gerinc megtörésére, az ukrán nép akaratának megtörésére tett kísérlet, de ez is kudarcot vallott

    – idézi a tábornokot az Unian ukrán hírügynökség. 

  • Nem járul hozzá a konfliktus megoldásához az Ukrajnát orosz területek elleni támadásra buzdító német kijelentés – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

    Peszkov Steffen Hebestreit német kormányszóvivőnek arra a kijelentésére reagált, amely törvényesnek minősítette az orosz repülőterek elleni ukrán dróntámadásokat. Peszkov szerint az ilyen nyilatkozatok „természetesen ösztönzik” az újabb, hasonló akciókat.

    Valójában meghosszabbítják ezt az egész nehéz időszakot, és nem segítik elő a probléma megoldását

    – fogalmazott a szóvivő.

    Az ukrán hadsereg a héten Szaratov, Rjazany és Kurszk megyei repülőterek ellen intézett dróntámadást, felgyújtva egy olajtárolót, megrongálva két hadászati bombázót, valamint megölve három orosz katonát, és megsebesítve további négyet.

    Az orosz elnöki szóvivő szerint továbbra is fennáll a Szevasztopol elleni ukrán támadások veszélye, de intézkedések történtek a megelőzésükre. Mint mondta, az ukrajnai konfliktus akár „holnap véget érhet”, ha Kijevben meglenne ehhez a politikai akarat.

    Megismételte, hogy a háború orosz célkitűzései változatlanok maradtak, beleértve Ukrajna „nácitlanítását” és demilitarizálását.

    A különleges hadművelet egyik fő célja, ahogy azt az elnök február 24-én kijelentette, a délkelet-ukrajnai Donyec-medencében élő emberek védelme volt. Éppen ennek a védelemnek a keretében alakultak meg ezek a területek, amelyeket az ott megtartott népszavazások eredményeként egyesítettek Oroszországgal. Erről beszélt az elnök

    – magyarázta az MTI szerint Peszkov Vlagyimir Putyin szerdán elmondott szavait.

  • Az Európai Unió (EU) belügyminiszteri tanácsa csütörtökön határozatot fogadott el arról, hogy az EU-tagországok ezentúl nem fogadják el az Ukrajnában és Georgiában kiállított orosz okmányokat.

    Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióiban és Georgia szakadár területein az ott lakóhellyel rendelkezők számára kiállított orosz úti okmányokat a továbbiakban nem fogják elfogadni érvényes okmányként vízum megszerzéséhez vagy a schengeni térség határainak átlépéséhez – fogalmaztak az MTI szerint.

    Az említett régiókban kiállított orosz úti okmányokat az uniós tagállamok közül többen már most sem ismerik el, más tagállamokban pedig folyamatban van az el nem ismertté nyilvánítás – tudatták. Hozzátették: a mostani határozat célja a külső határokra vonatkozó uniós politika és a közös vízumpolitika megfelelő működésének biztosítása, valamint az EU-tagállamok biztonságának szavatolása.

    A közlemény emlékeztetett arra, hogy a Krím 2014. márciusi annektálása óta Oroszország orosz nemzetközi útleveleket állít ki a krími lakosok számára is. Az intézkedést 2019 áprilisában kiterjesztették Donyeck és Luhanszk nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire, majd 2022 júliusában Herszon és Zaporizzsja megszállt régióira.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők (UAF) rögeszméje, hogy környezeti katasztrófát okozzanak a donyecki Gorlovkában a Stirol vegyi üzem ágyúzásával.

    Ezt csütörtökön a Donyecki Népi Milícia orosz alezredese és Andrej Baevszkij köztársasági parlamenti képviselő mondta a Szolovjov Élő tévécsatorna adásában.

    „Megszállottak Gorlovkával kapcsolatban – egy ökológiai katasztrófa létrehozása a céljuk ott. Mindig is törekedtek, és amíg megvan a fizikai képességük, hogy lecsapjanak Gorlovkára, addig törekedni fognak egy ökológiai katasztrófa előidézésére a tüzérségi lövedékekkel. Stirol üzem a célpontjuk” – mondta Andrej Baevszkij.

    Megjegyezte, hogy a konfliktus kezdetétől fogva az ukrán fegyveres erők célja lakóépületek és a polgári infrastruktúra volt – írja a TASZSZ. December 7-én Gorlovka polgármestere, Ivan Prihodko azt mondta, hogy egy kénnel teli raktár kigyulladt, miután az ukrán hadsereg ágyúzta a stiroli üzemet, és szúrós szag terjedt el a városban.

  • Legalább 15 ember vesztette életét az elmúlt egy napban Ukrajnában az orosz bombázásokban – közölték az ország hatóságai.

    Három civil halt meg Krasznohorivkában, Ivanivkában és Bahmutban, további 15 ember pedig megsebesült. 

    A Donyecki területen fekvő Kurakhove városában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint tíz ember vesztette életét. 

    Közben a déli Herszoni területen két ember halt meg, amiről Jaroszlav Janusevics regionális kormányzó számolt be. Hozzátette, hogy egy ember megsérült, a polgári infrastruktúra és lakóépületek pedig legalább 30 robbanásban megrongálódtak.

    Zaporizzsjában arról számoltak be, hogy a többszörösen bombázott régió elleni több mint 40 csapásban egy ember megsérült – írja a The Guardian.

  • Kilenc nyugati sorozatvetőt semmisítettek meg az orosz légierő nagy pontosságú csapásai: öt amerikai gyártmányú MRLS és két német MARS–II típusút a Zaporizzsjai terület Sevcsenkivszke és Hrihorivszke térségében, a Donyecki területen lévő Illicsivka közelében pedig két amerikai HIMARS-t – közölte a csütörtöki hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

    A tábornok szerint precíziós légicsapásuk több mint kilencven lengyel zsoldost ölt meg a Harkivi területi Borivszke közelében.

    A hadijelenés szerint az orosz előrenyomulás következtében Liman térségében több mint hatvan ukrán katona esett el, valamint három gyalogsági harcjármű és két katonai jármű vált üzemképtelenné. Kupjanszk irányában orosz légi- és tüzérségi csapások több mint hetven ukrán katona életét oltották ki, két gyalogsági harcjármű és három egyéb jármű is megsemmisült – írta az MTI.

  • Törölték a csütörtök estére bejelentett légiriadót Ukrajna kilenc régiójában – közölte a légiriadók közlésével foglalkozó állami szolgálat. 

    Korábban légiriadó volt érvényben a Dnyipropetrovszki, a Kirovogradi, a Poltavai, a Szumi, a Cserkaszi, a Zaporizzsjai, a Kijevi és a Harkivi területen – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

  • Ferenc pápa csütörtökön elsírta magát, amikor a római Spanyol lépcsőn tartott hagyományos imát, és az ukránok szenvedését is említette.

    A pápa hangja megremegett, amikor az ukránokat említette, és mintegy fél percre szünetet kellett tartania, mert képtelen volt beszélni a remegéstől. Amikor folytatta az imát, a hangja rekedt volt a Reuters szerint.

  • Az elmúlt harminc napban hét új típusú ukrán gyártású drón használatát engedélyezték az ukrán hadseregben – számolt be Olekszij Reznyikov védelmi miniszter csütörtökön Facebookon.

    A tárcavezető kifejtette, hogy a háború előtt Ukrajna egy-két új drónt állított hadrendbe, február óta viszont módosítottak a jogszabályokon, egyszerűsítették az új fegyverek, haditechnikai eszközök felvételét az ukrán fegyveres erőkbe. Kiemelte, hogy a védelmi tárca különösen a digitális fejlesztési minisztérium csapatával működik együtt eredményesen – írta az MTI.

  • Joe Biden amerikai elnök rövid közleményt adott ki az Oroszországban bebörtönzött kosárlabdasztár, Brittney Griner szabadon bocsátásáról.

    A nőt egy fogolycsere keretében engedték szabadon, miután augusztusban elítélték, és kilenc év börtönbüntetésre ítélték.

    Az elnök elmondta, hogy néhány perccel korábban beszélt a sportoló Grinerrel. Hozzátette: „Biztonságban van egy repülőgépen. Úton van hazafelé.”

  • Magyarország a háború első napja óta erejéhez mérten segíti és támogatja Ukrajnát – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Beregszászon, aláhúzva, hogy Magyarország oda visz segítséget, ahová az ukrán partnerek kérik.

    Az államtitkár Csapon járt, ahol kétkamionnyi segélyszállítmányt – áramfejlesztő generátorokat és tartós élelmiszert – adott át az ukrán csapatok által nemrégiben visszafoglalt Herszon lakosságának megsegítésére.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök megfogadta, hogy folytatja az ukrán energiarendszerek elleni támadásokat, annak ellenére, hogy világszerte bírálják a rakétacsapásokat, amelyek miatt milliók maradtak áram és víz nélkül a tél kezdetén.

    „Nagy a zúgolódás a szomszédos ország energetikai infrastruktúráját ért csapásaink miatt. Igen, ezt tesszük, de ki kezdte?” – vetette fel Putyin egy díjátadó ünnepségen a Kremlben, hozzátéve, hogy a kritika „nem zavarja harci küldetéseiket”.

    A csapásokat az elcsatolt Krímhez vezető moszkvai híd felrobbantásának válaszlépéseként mutatta be. Kijevet azzal vádolta, hogy felrobbantotta a kurszki atomerőmű áramvezetékeit, és elzárta a vizet a kelet-ukrajnai Donyecktől.

    Egy több mint egymilliós város vízzel való ellátásának elmulasztása népirtás

    – mondta Putyin a The Guardian szerint.

    A Nyugatot hallgatással és Oroszországgal szembeni elfogultsággal vádolta. Közölte, hogy „amint megmozdulunk, és teszünk valamit a magunk védelmében, felháborodás és lárma terjed az egész világegyetemben”.

    Oroszországot azzal vádolják, hogy Ukrajna energetikai rendszerei és infrastruktúrája elleni támadásai háborús bűncselekményeknek minősülnek.

  • A vártnál gyorsabban csökken Ukrajna GDP-je az ország energetikai infrastruktúráját érő orosz légicsapások miatt – mondta Szerhij Nikolajcsuk, a központi bank igazgatóhelyettese.

    „A GDP csökkenése idén jelentősebb lesz, mint amire októberben számítottunk” – mondta Nikolajcsuk a Sky News szerint.

    Hozzátette: „Jövőre a gazdasági fellendülés nagyon ingadozó lesz, és sokkal alacsonyabb, mint amire számítottunk.”

  • Szabadon engedték egy fogolycsere keretében az amerikai kosárlabdasztárt, Brittney Grinert – közölte egy amerikai tisztviselő.

    A nőt Oroszországban tartották fogva, miután augusztusban elítélték, és kilenc év börtönbüntetésre ítélték – írja a Sky News.

    Brittney Grinert egy ismert hírhedt orosz fegyverkereskedőre, Viktor Butra cserélték. A Fegyvernepper című 2005-ös film, amelynek főszereplője Nicolas Cage, Viktor But életén alapul.

  • A Máramarosi-havasokon keresztül szökött Romániába négy ukrán állampolgár, az időjárási viszonyok miatt egyikük útközben halálra fagyott – számolt be csütörtökön a máramarosszigeti határrendészet.

    A három, 30 és 32 év közötti férfiből és egy nőből álló csoport szerdán reggel szökött át az Ukrajnával szomszédos országba, de eltévedtek a hegyekben, ahol az utóbbi napokban nagy mennyiségű hó esett. Szerda reggel riasztották a hegyimentőket a keresésükre. A határrendészet és a mentők csapata csütörtök hajnalban találta meg őket, egyikük ekkor már a kihűlés állapotában volt.

    Dan Benga, a hegyimentő csapat vezetője elmondta: a kihűlt személyt próbálták újraéleszteni, de kísérleteik eredménytelenek maradtak. Három társa jelenleg egy román kórházban lábadozik.

    A Máramarosi-havasokban helyenként 60-80 centiméteres a hóréteg vastagsága – mondta a hegyimentő a karpatalja.ma szerint. 

  • A házaspár meg 2018-ban érkezett Ukrajnába, és meg is kapták a tartózkodási engedélyt – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). Mindketten az orosz fegyveres erők vezérkarának Információs Főigazgatósága (GRU) alá tartoztak.

    Az SZBU közlése szerint a kémházaspár az ukrán hadsereg légvédelmi egységeinek elhelyezkedéséről gyűjtött információkat Odesszában. A házaspárt azonban sikeresen megakadályozták abban, hogy a megszerzett információt továbbadja Oroszországnak.

  • December elején ukrán drónok indítottak támadást több oroszországi katonai repülőtér ellen is. Ezeket a drónokat a kormányzati szervek magánvállalkozásokkal együtt fejlesztették. Erről Ukrajna védelmi ügyekkel foglalkozó tisztviselője beszélt a Financial Timesnak. 

    A tisztviselő névtelen kívánt maradni, azt azonban elárulta, hogy ez a bizonyos magáncég több ilyen drón gyártására is képes. A kormányzati tisztviselő a szóban forgó cég nevét sem fedte fel. 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna Hőse címet adományozott Vadim Vorosilov Karaya hívójelű katonai pilótának, aki Vinnyicaja régió felett Shahed–136 kamikazedrónokat lőtt le, a sérült repülőgépét pedig elvitte a település közeléből – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az ukrán elnök rendeletet adott ki, amelyben arról tájékoztatott, hogy Arany Csillag Érdemrenddel tüntette ki Vadim Olekszandrovics Vorosilov őrnagyot. 

    A rendelet szerint Vorosilovot „Ukrajna állami szuverenitásának és területi integritásának védelmében tanúsított személyes bátorságáért és hősiességéért, az ukrán nép önzetlen szolgálatáért” tüntették ki.

  • Az oroszországi katonai repülőterek ellen elkövetett támadásokkal kapcsolatban a Pentagon egyik tisztviselője úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak nincs háttérinformációja arról, ki követte el a támadásokat. Ukrajna saját maga dönti el, hogy milyen célpontok ellen indít támadást – tette hozzá. 

    Sabrina Singh, a Pentagon szóvivőhelyettese egy december 7-i tájékoztatón arról beszélt, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma nem egyeztet Ukrajnával minden végrehajtott támadás előtt – írja a Pentagon honlapja

    Biztonsági segítséget nyújtunk, tehát nem feltétlenül értesülünk előre arról, hogy milyen támadásokat hajtanak végre Oroszország területén belül 

    – szögezte le Singh.  

  • Magyarország ellenezte a tervezett új oroszellenes szankciócsomagot, valamint az Ukrajnának és más országoknak szánt katonai segélyek uniós alapjának megduplázását – írja az Unian a Financial Times alapján.

    Magyarország korábban megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi támogatást (később ezt a magyar kormány cáfolta, álhírnek minősítették az erről szóló híreket – a szerk.) – írták.

    Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésen a budapesti Várkert Bazárban azt mondta, Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében. Javaslata szerint az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.

    Az ukrán portál arról ír, hogy Budapest ellenzi az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását, valamint Ukrajna katonai támogatását. 

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök „Arany Csillag” kitüntetést ajándékoz Oroszország hőseinek a Kremlben – írja a Ria Novosztyi.

    Az ünnepség december 9-én lesz, a haza hőseinek napján.

  • Az Unian információi szerint egy Jaroslav Garkavko nevű ukrán komikus is meghalt a háborúban. A férfi a Nevetés Liga című műsor tagja volt, amelyben annak idején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szerepelt.

    A hírt a férfi kollégái osztották meg a műsor Telegram-csatornáján. A bejegyzésben egy fekete-fehér fotót is közzétettek Garkavkóról. Halálának a körülményei egyelőre nem ismertek.

  • Az orosz csapatok szünet nélkül bombázzák Ukrajna kritikus infrastruktúráit – emiatt emberek milliói maradhatnak áram, fűtés és víz nélkül a kegyetlen téli időjárásban. Ennek orvoslására több nyugati ország és nemzetközi segélyszervezet is összefogott: generátorokat, takarókat, meleg ruhát és orvosi felszereléseket küldenek Ukrajnának a tél átvészelésére – írja a Szabad Európa

    Saviano Abreu, az ENSZ ukrajnai humanitárius tevékenységéért felelős iroda szóvivője közölte, hogy június óta gyűjtik a generátorokat az országnak – sikerült is több százat gyűjteni. 

    Tisztában voltunk vele, hogy lesznek problémák a fűtéssel, a vízzel és az árammal, de azzal nem, hogy ilyen mértékben

    – mondta. Ukrajna a valaha volt legnagyobb készpénztámogatási programban részesül, amelynek értelmében összesen nagyjából 1,7 milliárd dollárt osztanak szét 6,3 millió ember között – közölte az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA). 

    Novemberben az Európai Unió 523 millió eurót tett félre annak érdekében, hogy az ukrajnai humanitárius válság enyhítésére fordítsa, az Egyesült Államok pedig az OCHA felhívására 1,2 milliárd dollárt ajánlott fel. 

  • Amint arról korábban már beszámoltunk, az oroszországi Kurszkban lévő repülőteret dróntámadás érte, amelyről újabb felvételek láttak napvilágot.

    A kurszki reptéren történt tűzvész egyik szemtanúja közvetlen közelről készített felvételt a területen történt robbanásokról.

  • A rendfenntartók a körözési listára tettek egy orosz bloggert, a CarambaTV.ru weboldal főszerkesztőjét, Kamikaze Deet, akit Oroszországban külföldi ügynökként tartanak számon – derült ki az orosz belügyminisztérium adatbázisából.

    Dmitrij Szergejevics Ivanovot szeptemberben Oroszország fegyveres erőiről szóló hamis információk terjesztésével vádolták, majd külföldi ügynöknek nyilvánították.

    Az ok a mariupoli eseményekről közzétett videói, valamint azok a felvételek voltak, amelyeken kritikusan nyilatkozott az orosz külügyminisztérium hivatalos szóvivőjéről, Marija Zaharováról – írja a TASZSZ.