Nyáron megnyílik Spielberg kedvenc magyar grófjának felújított kastélya

2024.01.30. 13:43

Sok évtizednyi elhanyagoltság

Az Adevarul című román napilap szerint idén nyáron nyitja meg kapuit a több évtizedig parlagon hagyott és többszörösen kifosztott szacsali (ma Sacel) Nopcsa-kastély. A nagyon leromlott állagú, angol gótikát követő, kétszintes épület a XXI. század elején lett a Hunyad Megyei Tanács tulajdona, amely 2019-ben kezdte meg új tulajdona rekonstrukcióját.

Az állami II. Nemzeti Helyi Fejlesztési Programon (PNDL) keresztül 11,5 millió lejt (885 millió forintot) fordítottak az impozáns méretű saroktornyokkal tagolt emlékmű rehabilitációjára, ám további anyagi források híján a munkálatokat 2021-ben váratlanul leállították.

A rekonstrukciót végül csak tavaly ősszel tudták befejezni, ám az újabb pénzügyi nehézségek miatt a szocializmus idején emelt, bontásra javasolt földszintes és háromszintes melléképületeket még nem tudták eltüntetni a föld színéről, és nem készült el a rózsakert, a dendrológiai park és a kastély részlegesen újrafaragott bútorzata sem. Utóbbi éke a diófából készült Tükörszoba, ahol 1920-ig több tucat velencei tükör és trófea volt kiállítva.

A megyei önkormányzat tervei szerint a komplexumban Hátszeg-vidéki múzeumot, a közeli dinoszauruszpark információs központját és egyik kiállító helyszínét, valamint a báró felsőszilvási Nopcsa (V.) Ferenc világhírű paleontológusról, neves kalandorról szóló állandó kiállítást fognak berendezni.

Fatia Negra és családja

A Retyezát lábánál fekvő település sokáig a Naláczy család birtoka volt, de a hagyomány szerint ez a família annyira eladósodott, hogy a falut és a környező hátszegi földjeiket kénytelenek voltak báró felsőszilvási Nopcsa (III.) László hírhedt földbirtokosnak átadni. Az álarcos rablólovagként ismert Hunyad vármegyei főispán hajmeresztő tettei egyébként Jókai Mór mesemondó fantáziáját is annyira megmozgatták, hogy 

1860-ban megjelent Szegény gazdagok című művében erről az erdélyi Zorróról mintázta meg Fatia Negra alakját.

A nagy törökverő hírében álló Hunyadi-családdal is távoli rokonságban álló László „haramiavezér” ekkor kereste fel a nagyra becsült írót a pesti lakásán, az asztalra kitette revolverét, és nyomatékosan megkérte a szakállas pennaforgatót, hogy mihamarabb fejezze be a regényét, és felejtse el a Nopcsákat.

A szacsali Tudor-stílusú, várszerű kastélyt Nopcsa kisebbik fia, (IV.) Elek királyi kamarás, országgyűlési képviselő, színházi intendáns 1872-ben építtette fel. A politikusként is tevékeny földesúr élete szintén botrányoktól volt terhes.

Amikor 1896-ban kinevezték a Nemzeti Színház és az Operaház vezetőjének, mindkét teátrumban szereposztó díványokat tartott fenn. 

Ténykedése alatt csak azok a színésznők és énekesnők léphettek színpadra, akik korábban ágyba bújtak vele.

Hivatalából 1897-ben mentette fel Ferenc József király. Ekkor tért vissza szülőföldjére, ahol modern gazdálkodást vezetett be a birtokán, többek között ő hozott elsőként a dél-erdélyi vármegyébe cséplőgépet.

A magyar dinók nyomában

Elek elsőszülött fia, a dévai születésű (V.) Ferenc a bécsi Theresianumban tanult földtant. Amikor 1895-ben a 12 éves húga, Ilona a szomszédos szentpéterfalvai (ma Sanpetru) birtokukon dinoszauruszmaradványokat talált, 18 évesen ő vállalta el, hogy besorolja a leleteket. A fiatalember 1897-ben egy tudományos szakcikkben leírta a kréta időszakból származó maradványokat, amelyek végül a Magyarosaurus dacus nevet kapták.

Ez a felfedezés fordította figyelmét a paleontológia felé, amelyből le is doktorált. A báró a későbbiekben többtucatnyi teknős-, krokodil- és repülőőshüllő-fajt azonosított a környéken. Ekkor ismerte fel, hogy a leletek diverzitása olyan alacsony, hogy Hátszeg 70 millió évvel ezelőtt egy trópusi sziget volt a Thetys-óceán közepén. Ennek az elszigeteltségnek köszönhetően lettek az itt megtalált dinófosszíliák méretükben kisebbek és primitívebb felépítésűek késő krétakori rokonaikhoz képest.

Következtetéseivel jóval kora előtt járt. Több száz szakcikke és tanulmánya miatt Nopcsa hamar nemzetközi hírű kutató és tudós lett.

Őt tartják a paleontológia és a paleobiológia megalapítójának.

Érdemes megemlíteni, hogy egy felső krétakori kacsacsőrű őshüllőt a tájegységről (Limnosaurus transsylvanicus), egy ősmadarat pedig magáról (Elopteryx nopcsai) nevezett el. A románok nagy bánatára a többi dinófajt (pl. Balaur bondoc, Zalmoxes robustus) nem róluk nevezte el.

Amikor Steven Spielberg amerikai filmrendező 1992-ben elkezdte forgatni a Jurassic Park című filmjét, akkor olyan értesülés is szárnyra kapott, hogy a stábtagok a Hátszegi-medencében is kutatták Nopcsa dinoszauruszait. A hírt még a magyar National Geographic is lehozta 2020. októberi számában, ám hamar kiderült, hogy a tengerentúli filmesek nem ehhez, hanem a Paleoworld című dokumentumfilm-sorozathoz keresték fel a környéket.

Majdnem Albánia királya

Nopcsa Ferenc nemcsak neves paleontológus, földrajztudós, geológus volt, hanem híres kalandor is. Már egyetemi évei alatt felfigyelt a török megszállás alatt sínylődő albánokra, akiknek a szabadságharcát nagy szimpátiával követte. A báró megismerkedett a nép nyelvével, történelmével és törzsi viszonyaival, rengeteg térképet és fotót készített róluk, majd

a világon elsőként ő írta le Albánia geológiáját és néprajzát.

Titkára és szeretője, Bajazid Elmaz Doda etnográfus, tehetséges fotós szintén albán származású volt. A tudós annyira szerette hű fegyverhordozóját, hogy egy ősteknőst (Kallokibotion bajazidi) is elnevezett róla, amely szó szerint azt jelenti, hogy Bajazid gyönyörű szekrénykéje. Gareth Dyke brit paleontológus szerint Nopcsa azért választotta ezt a tudományos elnevezést, mert „a teknő alakja Bajazid fenekére emlékeztette”.

Nopcsa az etnográfiai és földtani munkálatok mellett 1903-tól aktív diplomáciai és hírszerzési feladatokat is ellátott az Osztrák–Magyar Monarchiának. Saját pénzéből több albán gerilla- és szabadcsapatot is felfegyverzett, aminek az lett az eredménye, hogy 1912 nyarán a szkipetárok fellázadtak elnyomóik ellen. Nopcsa végig ott harcolt mellettük, főleg a Skhoder feletti helyeken. Mivel mindig a legváratlanabb helyeken tűnt fel a harcok ideje alatt, az albánok csak úgy nevezték, hogy Sheita, azaz Ördög.

Itt jegyezték fel róla azt is, hogy a közelharcokban előszeretettel használta az ostorát, amely néhány amerikai filmtörténész szerint erősen hatott a George Lucas és Steven Spielberg alkotta párosra, amikor Indiana Jones régészprofesszor karakterét kitalálták.

Nopcsa persze túltett az eddig öt játékfilmet megélt sorozat főhősén. Ő úgy próbálta a saját szakállára megoldani a balkáni problémát, hogy 1913-ban gerillái támogatásával 

önjelölt trónörökösként albánia királyaként kívánta magát megkoronáztatni tiranában.

Tervét egyik nagyhatalom sem támogatta.

Az erdélyi Zorro

1916-ban bár befejezte albániai küldetését, hírszerzői és kémtevékenységét nem adta fel. Petre Gorlopan álnéven román pásztornak álcázva magát hónapokig járta a Kárpátok csúcsait és völgyeit titkárával, hogy kiszimatolják, mire készül az addig semleges politikát folytató Bukarest.

Nopcsa Ferenc báró albán egyenruhában
Nopcsa Ferenc báró albán egyenruhában
Fotó: Wikipédia

Jelentéseiben azonban hiába írta le, hogy Románia a központi hatalmak megtámadására készül, a Bécs által kirendelt összekötő tisztje, a román származású, de Bukovinában félig-meddig elnémetesedett felettese, Arkadius von Grecul kapitány az üzeneteit mindig Bukarestbe küldte tovább, a császárvárosba sohasem.

A Tanácsköztársaság kikiáltásakor Nopcsa hamis papírokkal Mátyásföldön repülőre ült, majd revolverével Győr fölött arra kényszerítette a pilótát, hogy Bécsújhelyen szálljon le. 

Ezzel a tettével hivatalosan ő lett a világ első repülőgép-eltérítője.

Érdekesség, hogy a második gépeltérítő is magyar volt. 1921 októberében az utolsó magyar király, IV. Károly a hozzá hű katonatisztekkel együtt térítette el a svájci Ad Astra Aero légitársaság gépét, hogy visszaszökjön Magyarországra.

Erdély impériumváltása után Mária román királyné közbenjárására rehabilitálták ugyan a keleti szomszédaink a magyar James Bondot, ám Nopcsa nem fogadta el a bukaresti Földtani Intézet neki felajánlott igazgatói pozícióját. Helyette inkább a budapesti hasonló tematikájú intézmény vezetését vállalta el 1925-ben.

Négy évvel később azonban lemondott posztjáról, mert nehezen viselte, hogy tervei megvalósítására nem volt pénz. Idegi állapota egyre romlott, de még egyszer felkerekedett, és motorral bejárta Olaszországot. Élete utolsó éveiben a gazdasági válság őt is elérte, megtakarításai elvesztek, betegségek gyötörték, depresszióba esett. 1933 áprilisában 

bécsi lakásán szerelemféltésből lelőtte szeretett titkárát, Bajazidot, majd magával is végzett.

Élete regényekbe és filmekre kívánkozik, bár tavaly a Nemzeti Filmintézet (NFI) még a forgatókönyv-fejlesztési szakasz előtt elkaszálta az élete főbb eseményeit megörökítő és fiktív jelenetekkel gazdagító tévéfilm tervét.

Nopcsa emléke nem csak tudományos munkái által maradt fenn. A Discovery csatorna életrajzi filmet készített róla, Tirana központi terét (Sheshi Franc Nopca) szintén a kalandorról nevezték el, de arcképes emlékműve megtalálható az 1800 méter magasan fekvő Qafe Thore-hágó egyik hajtűkanyarjában is.

Volt egyszer egy vadkelet

A szacsali kastélyt 1920 novemberében államosította a román állam Nopcsa Ferenc Újaradon (ma Aradul Nou) élő édesanyja, gróf Zelenska-Zelenski Matild tiltakozása ellenére. A kastély hanyatlása a kommunista rendszerben kezdődött el, amikor a románok kivágták a park fáit, a halastavakat betemették, Nopcsa értékes könyvtárát, levelezéseit, jegyzeteit pedig az udvaron elégették. 

A báró állítólagos kincsét keresve a helyiek a kastély padlózatát és parkettáit is felszedték. 1946-tól vályogvető cigányok lakták az ingatlan. 1948-tól a főépület szellemi fogyatékos gyermekek speciális kisegítő iskolájaként és internátusaként működött, az ekkor felhúzott melléképületekbe pedig a helyi kisiparos-szövetkezet műhelyeit költöztették be. A forradalom hónapjaiban a helyi lakosság ismét kifosztotta a kastélyt, amelynek állapota a nemrégiben elkezdett felújításig romlott.

Jamrik Levente városkutató.  A leírtak nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő beszélgetést. Várjuk az ön véleményét is.

Ha lemaradt volna a Járdasziget előző cikkéről, ide kattintva elolvashatja.