Három vietnámi nő adta el a várnegyed szellemházát

Szorgos népünk győzni fog

A budavári Dísz téren már évtizedek óta pusztul az egykor szebb napokat látott Habsburg-palota. Az 1754 négyzetméteres telken elnyúló emeletes épület a rendszerváltás után lett a Hungária Biztosító Rt. kizárólagos birtoka, amelyből kijavítás és kisajátítás címen a magyar állam 1999-ben visszavett 14,6 százaléknyi tulajdonrészt. Ezt a kisebbik vagyonrészt az állam öt évvel később átadta a budavári önkormányzatnak.

A műemléképület nagyobbik, azaz 85,4 százaléknyi hányadát a pénzintézet 2007-ben adta el a kőbányai Gyömrő útra bejegyezett HB Land Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek A cégbírósági adatok szerint ennek a vállalkozásnak az ügyvezetői az a Budapesten életvitelszerűen élő három vietnámi nő, akik közül ketten huszonévesek, a harmadik pedig az egyik leányzónak az édesanya.

A saját tulajdonával kereskedő cég tavaly télen adta el szóban forgó épületét, amelynek adásvételi összege minimum a fenti követelés és annak banki kamatai voltak.

Bár az elmúlt évtizedek alatt az izgalmas múltú épület egyre rosszabb állapotba került, 2000-ben már megszülettek az ingatlan helyreállítására tett javaslatok. A Farbaky Péter, Rozmann Viktor, László Csaba, Gömöry Judit, és a napokban tragikusan fiatalon elhunyt Csomortány Levente építész-művészettörténészek az épület tervezett felújítás és átalakítás miatt több roncsolásos falkutatást, és azt megelőző, festőrestaurátor által végzett falfestésvizsgálatot készítettek az építmény műemléki értékleltára mellett, sort kerítettek a szerkezeti és régészeti feltárására is.

A 2015-ig elnyúló előkészítés során már tudható volt, hogy a kiemelt turisztikai helyszínen magasodó épület vagy rendezvényközpont vagy zongoramúzeum lesz. Az illetékes kormányhivatalhoz tavaly december 23-án befutott kormányzati kérvény szerint olyan „közösségi célú” lesz a városi palota, amelynek leendő funkcióit konkrétabban nem részletezi az indítvány.

A dokumentumból az sem derül ki, hogy az épület rekonstrukciójánál a jelenlegi, Meczner Lajos terve szerint 1951 és 1953 között kivitelezett, leegyszerűsített copfszerű homlokzatot hagyják meg, vagy a sokak szerint tetszetősebb, tagoltabb és kváderezettebb, Schömer Ferenc építész terve szerint 1907 és 1909 között megvalósult neobarokk stílusút állítják-e vissza – amelynek finanszírozója egyébként Habsburg József főherceg volt. Az épület közvetlen szomszédja egyébként az izgalmas életutakat felvonultató Miklós-villa.

A kereszt nevében

A törökök kiűzése után a mai telken hét középkori ház állt, amelyeknek építőköveit – 1654-es és 1664-es keltezésű zsidó sírköveket (pl.: Jehuda b. Chájjim) is – felhasználva Schrevogl Ehrenbert kremsmünsteri bencés apát 1687 nyarán egy hatalmas házat építtetett magának Venerio Ceresola tervei alapján. Az emeletes ház kivitelezését Grinzenberger Kristóf apátsági építőmester vezette, aki megtartotta a kapualjban még ma is látható, XIII. században készült ülőfülkesort.

Az apátság 1717-ben kettéosztotta tulajdonát. Míg a ház déli részét Seitter építésznek adta bérbe, addig az északit Cetto Jakab városbírónak. Egy évvel később leválasztották az udvari traktátust is, amelyet a várparancsnok kapott meg. A Cetto-féle házrészben látta meg a napvilágot Cetto Benedek piarista rendi iskolaigazgató, aki Dezerinczy Imre történetíróval közösen vatikáni kutatásaik során megállapították, hogy a magyarság Közép-Ázsiából, a mai Irán területéről ered.

Az egyemeletes, barokk stílusú ház 1743-tól a Batthyány-családé, 1873-tól a Mailáth, majd az Uckermann, később pedig a Pallavicini família tulajdona volt. Az ingatlan egyik bérlője a 87 évet élt gróf Jankovich Antal orvosdoktor volt, aki nemcsak József és István főhercegek udvari főorvosaként ismeretes, hanem az Orvosi Tárban megjelenő szakcikkei révén is.

Mint fent említettem, ezt a két épületet 1902-ben vette meg Habsburg József főherceg, hogy azokat Schömer Ferenc építész terve szerint neobarokk stílusban átépíthesse. Az átalakítás kivitelezője Freissler Antal volt. Ekkor ültették el azt a császárfát is a kertben, amely napjainkra Budapest legnagyobb Paulownia tomentosává terebélyesedett.

A herceg 1920-ban adta el U alaprajzú, Dunára néző, hatalmas kerttel rendelkező ingatlanát a Magyar Katolikus Vallásalapon keresztül a római katolikus püspökségek, akik birtokukat szinte rögtön bérbe adták a Vatikánnak. A két világháború között itt működött a pápai nunciatúra Lorenzo Schioppa (1920–1925), Cesare Orsenigo (1925–1930) és Angelo Rotta (1930–1945) szentszéki követek vezetésével.

Tarkó a csizma alatt

A nyilas hatalomátvétel másnapján, 1944. október 16-án hajnalban a várpalotából ide menekült özvegy Horthy Istvánné Edelsheim-Gyulai Ilona ötéves fiával, Horthy Istvánnal (Sharif) közösen. Velük tartott Horthy felesége, Purgly Magdolna és a kissrác nevelője, Sajni Ilona is.

Mivel a Griff- és a Mickey Mouse hadműveletek keretén belül a kormányzó lakhelyét, a minisztériumokat és az összes laktanyát ezen a napon foglalták el a Mussolini kiszabadításában is jeleskedő Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer (alezredes) vezette csapatok, így a németek még aznap elvitték a Horthy családot a kelenföldi állomásra. Onnan először a bajorországi Sternberger See-menti Hirschberg-vadászkastélyba kerültek, majd az amerikai csapatok érkezése után Weilhelm bajor falucskában éltek négy éven át egy pékmester házában.

A háború után a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Vallásalap házát Kismarty-Lechner Kamill újjáépítette, amelynek kivitelezője Lázár Gyula volt. Az épületbe 1948-ban költözött be a Nyelvtudományi Intézet és a Középülettervező Vállalat (KÖZTI), annak is Janáky István-féle tervezőirodája.

A KÖZTI 1970 és 1972 között modernizálta tulajdonát. Czagány István és Kollányi Béla tervei alapján ekkor alakították át az épületet irodaházzá. Őket váltotta az Országos Műemlék-felügyelőség, akiknek a szomszédjaik a Magyar Szocialista Munkás Párt (MSZMP) kerületi irodája és egy orvosi rendelő volt. A rendszerváltás utáni kálváriát fent már bemutattam.

Jamrik Levente városkutató. A leírtak nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő beszélgetést. Várjuk az ön véleményét is.

Ha lemaradt volna a Járdasziget előző cikkéről, ide kattintva elolvashatja.