A Microsoft tíz éve a konzolháborúban

Nincs könnyű dolga egy hardvergyártónak, ha egy új konzolt szeretne bevezetni a telített piacra. A Microsoftnak kezdetben nem is voltak ilyen irányú tervei. Szoftverfejlesztő cégként a konzolpiachoz fűződő viszonyuk kimerült abban, hogy a Segának licencelték a Windows CE operációs rendszert a cég aktuális konzoljához, a Dreamcasthez.

Mindez akkor változott meg, amikor a DirectX divízió négy mérnöke – Kevin Bachus, Seamus Blackley, Otto Berkes és Ted Hase – Dell laptopokból kiszerelt alkatrészekből állított össze egy Windows-alapú játékkonzol-prototípust. A kezdetben DirectX Box néven emlegett platform architektúrája ezt a jellegét később is megtartotta. Célhardverek helyett ugyanis kereskedelmi forgalomban is megvásárolható, de minimális módosításon átesett pc-alkatrészeket szereltek a konzol burkolata alá. Emiatt az első Xbox (legalábbis a rivális platformokhoz képest) kissé ormótlanra sikerült, ugyanakkor ez volt az első konzol, ami beépített merevlemezzel rendelkezett.

Ilyen az Xbox

A végleges hardvert 2000-ben a Game Developers Conference-en mutatták be – röviddel ezután a korábban támogatott Sega konzol gyártását leállították. Így a Microsoftnak továbbra is csak két riválissal, a Sonyval és a Nintendóval kellett szembenéznie, amikor 2001. november 15-én forgalomba hozták a konzolt az Egyesült Államokban.

Az Xbox Európában késve került a piacra, pedig a konzolt egy ideig a sárvári Flextronicsban gyártották. A Microsoft ugyanis eleinte a gép japán bevezetésére koncentrált – mint később kiderült, teljesen feleslegesen. Az Xboxból a gép teljes életciklusa alatt csupán néhány százezer példányt sikerült értékesíteni az egyik legnagyobb videojátékos piacon. Ebben vélhetően a gyatra szoftverkínálat és a (rivális konzolokhoz képest) tekintélyes méret és súly is közrejátszott. Az Xbox egyik legnagyobb vonzerejének számító online rendszer, az Xbox Live ugyancsak hidegen hagyta a japán közönséget.

Az összesített eladások azonban már szebb képet festenek. Az európai piacon hatmillió, az Egyesült Államokban 16 millió, Ázsiában pedig összesen kétmillió konzol talált gazdára. Ezzel a teljesítménnyel a Microsoft a piacra lépése után lekörözte az ipar veteránjának számító Nintendót is, akik a rivális Gamecube-ból csupán 22 milliót tudtak értékesíteni.

Már profitot is termel

A Microsoft mindig hosszú távú projektként gondolt az Xboxra. Komoly elemzők megjósolták, hogy a bevezetést követő években a hardvereladások milliárdos nagyságrendű veszteséget termelhetnek – ez a jóslat később be is igazolódott. Ez leginkább arra vezethető vissza, hogy a gyors piaci térnyerés érdekében a Microsoft az előállítási költségnél olcsóbban kínálta a gépet, ami még így is a legdrágább volt a három rivális konzol közül.

Az utóbbi években azonban a sikeres, csak Xboxon megjelenő játéksorozatok (mint a Halo vagy a Forza Motorsport) és a Microsoft új generációs játékkonzolja, az Xbox 360 már képes volt profitot termelni a vállalatnak.

Hogy az Xbox 360 utódja mikor jön, még nem tudni, de népszerű pletyka, hogy a cég már 2012-ben bemutatja a konzol utódját. Ugyanakkor, mivel a Kinect nevű, tavaly bevezetett mozgásérzékelős kiegészítő elég népszerű, az is elképzelhető, hogy a Microsoft még néhány évig kihúzza ezzel a platformmal, mielőtt bemutatna egy újat.