Nem trükközik a kormány, oka van az átalakításnak

grafika nv
2024.03.28. 16:20
A forrásokat a költségvetésen belül oda mozgatják, ahová szükséges, az átcsoportosításoknál kiugróan magas tétel nem azonosítható, még a hivatalok és a közműszolgáltatás díjának fedezésére átcsoportosított 150 milliárd forint sem tekinthető kirívónak – nyilatkozták az Indexnek a megkérdezett gazdasági szakértők, akik leszögezték: a költségvetés helyzetére döntő hatással van az európai gazdaság alakulása. Elemzés a költségvetés jelenlegi helyzetéről.

„Februárig az államháztartás központi alrendszere 1704 milliárd forintos hiánnyal zárt. A központi költségvetés 1759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak” – olvasható a napokban megjelent februári költségvetési jelentésben, amellyel kapcsolatban mindenekelőtt három dolgot érdemes kiemelni:

  1. Ahogy arra a jelentés is kitért, az áfabevételek szezonalitása miatt február hónapban rendszerint több száz milliárd forinttal alacsonyabb bevétel képződik. Az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfakiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza.
  2. A kormány az idei évben is kifizette a 13. havi nyugdíjat. Ennek költségvetési hatása az alapnyugdíjjal együtt, valamint a nyugdíjszerű ellátásokkal együtt 1041 milliárd forintot tett ki.
  3. Illetve a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak – mintegy 855,4 milliárd forintot tettek ki.

Az egyszeri pluszterhek mellett az Index által megkérdezett szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy egy-két havi adatból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A gazdasági helyzet erőteljesen befolyásolja a költségvetési folyamatokat. Így a vártnál lassabb növekedés rányomja a bélyegét a költségvetésre.

A költségvetés a kihívásokkal teli környezetben is helytáll, a családtámogatások, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, valamint a rezsicsökkentés fenntartása emiatt jelentős költségeket emészt fel. Eközben a kamatcsökkentések hatása csak késleltetve jelenik meg a kiadásokban. Bevételi oldalon az áfabevételeket kell kiemelni, itt továbbra is látható, hogy a fogyasztás még nem állt helyre

– összegezte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Szerinte a februári hiányban a kamatkiadások játszották az egyik legjelentősebb szerepet – ez megközelítette az 560 milliárd forintot, amely majdnem a háromszorosa a tavalyi szintnek. „Itt az állampapírok kamatozásának átárazódása mellett az éven belüli kamatfizetések átrendeződését kell kiemelni, amely majd a következő hónapokban kisebb kiadással jár.”

A rémhíreknél fontosabbak a részletek

Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban annak adott hangot, hogy a pénzügyminiszter mellett most már Nagy Mártontól is „pofonokat” kap, vagyis a két tárcavezető egyes beruházások leállítását vagy elhalasztását kérte, de konkrétumokra nem tért ki. A nemzetgazdasági minisztert meg is kérdezték, hogy kell-e megszorításokra készülni. Válaszában leszögezte, dolgoznak a költségvetés finomhangolásán.

Molnár Dániel szerint az elmúlt napokban megjelent átcsoportosítások megfelelnek a korábbi években látottaknak: a forrásokat a költségvetésen belül oda mozgatják, ahol szükséges. Ezenfelül kiugróan magas tétel nem azonosítható, még a hivatalok és a közműszolgáltatás díjának fedezésére átcsoportosított 150 milliárd forint sem tekinthető kirívónak.

TEHÁT AZ ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL A KÖLTSÉGVETÉS TÉNYLEGES HELYZETE NEM MÓDOSUL.

Az eredetileg tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél 4,5 százalékra változott. (Érdekesség, hogy egy visszapattanási időszakban egyes gazdaságpolitikai felfogások szerint ez nem is feltétlenül probléma, sőt versenyelőnyt jelenthet.) A hiány mértéke mindig erőteljesen függ a gazdasági teljesítménytől, amit jelenleg a külpiacaink teljesítménye, elsősorban Németországé korlátoz az exporton keresztül.

Varga Mihály pár napja részletesen kifejtette, hogy a kormány 2-3 százalék körüli növekedéssel számol a korábbi 3-4 helyett. Vagyis némiképp szerényebb bővülést vár a kabinet. „A Nagy Márton által felvetett 3 százalék közeli növekedés mellett a 4,5 százalékos hiány megvalósíthatónak tűnik fegyelmezett költségvetési politikával” – a Makronóm Intézet elemzője szerint.

A 4,5 százalékos hiány nem kiemelkedő, „van olyan uniós tagállam, amely például 7 éves időtávon kívánja teljesíteni a maastrichti feltételt. A globális támogatási versenyben szükség van a költségvetési politika aktív használatára a felzárkózás biztosítása érdekében” – húzta alá az Indexnek Molnár Dániel. A hiány mértéke az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet.

Arra is fontos kitérni: számos helyen szintén megjelent, hogy a kormány az éves pénzforgalmi hiányterv (2514 milliárd forint) több mint 60 százalékát teljesítette február végig. Ez valóban igaz,

AZONBAN AZ ÉVES PÉNZFORGALMI HIÁNYTERV MÁS NÖVEKEDÉSI ÉS ÍGY KÖLTSÉGVETÉSI PÁLYÁHOZ KÉSZÜLT.

A kormány sokat támadott célja a beruházásösztönzés, amivel a kritikusok szerint inflációt gerjeszt. Lázár János szavai – figyelembe véve az új versenyképességi programot – elsősorban a versenyképességet nem növelő beruházásokat érintheti, „amelyek közvetlenül nem támogatják a növekedést, illetve olyan fázisban vannak, ahol az átütemezés nem okoz többletköltséget” – tette hozzá Molnár Dániel.

A Makronóm Intézet elemzője szerint két pozitív trend is megfigyelhető a költségvetésben:

  1. Az év első két hónapjában több mint 280 milliárd forinttal került kevesebbe a rezsicsökkentés fenntartása. Ebben az alacsonyabb energiaárak, az enyhe tél, valamint a lakosság takarékossági intézkedései is szerepet játszottak.
  2. Valamint a munkaerőpiaci helyzet is kedvező, a foglalkoztatás magas szinten áll, miközben emelkednek a bérek, így a személyijövedelemadó-bevételek egy év alatt 15,2, míg a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek 16,4 százalékkal nőttek, de társasági adóból is közel 20 százalékkal több bevétele származott a költségvetésnek.

Nagyon sok múlik Németországon

A magyar költségvetés a fogyasztást terhelő adókra épül: ez a tétel a központi költségvetés összes adóbevételének 43 százalékát tette ki 2022-ben – hangsúlyozta Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Mindeközben a kiskereskedelmi szektor idén januárban is gyengén teljesített: a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva nem változott.

EZ PEDIG ALACSONYABB FOGYASZTÁSBÓL SZÁRMAZÓ ADÓBEVÉTELEKKEL JÁR EGYÜTT AZ IDEI ÉV ELEJÉN IS, ELSŐSORBAN AZ ÁFA- ÉS JÖVEDÉKIADÓ-BEVÉTELEKET TEKINTVE.

„A fogyasztás várható bővülése az ebből származó adóbevételek növekedését is eredményezi majd, így az áfabevételek is bővülhetnek az év során. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan a fogyasztási adóbevételek mellett egyéb költségvetési bevételek is bővülhetnek, a bérek várható további emelkedése következtében az szja-bevételek növekedése is várható 2024-ben” – összegezte Erdélyi Dóra. 

Érdekesség

Megfigyelhető a jelenség, hogy a kelet-európai és dél-európai államokban jellemzően magasabb a fogyasztást terhelő adóbevételek költségvetésen belüli aránya. Magyarország 2022-ben 42,8 százalékkal a ranglista ötödik helyén állt, Horvátország (60,7 százalék), Lettország (57,1 százalék), Finnország (44,4 százalék) és Szlovénia (44,3 százalék) után a nagyobb arányú fogyasztási adózásban.

Pásztor Szabolcs az alapítvány vezető kutatója hozzátette, hogy az MNB a decemberi inflációs jelentésében jövőre 2,9-3,9 százalékos hiánycélt várt, ehhez viszonyítva tartható a friss kormányzati hiánycél.

Az OECD márciusi jelentésében 2024-re 4,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol Magyarország esetében, és az S&P is ugyanekkora deficitet vár. Tehát a nemzetközi szervezetek előrejelzései alapján is tartható a kormányzat 4,5 százalékos költségvetési hiánycélja az esztendő vonatkozásában.

Magyarország világszinten egy kicsi, de külgazdaságilag nagymértékben nyitott gazdaság, erősen függ a külpiaci viszonyoktól, a külkereskedelmi partnerek piacán megnyilvánuló kereslet alakulásától: külkereskedelmi termékforgalmunkon belül a behozatalunk közel 70 százaléka, illetve kivitelünk 77 százaléka az Európai Unió tagországaihoz kötődik. Így az Európai Unió, és azon belül az eurózóna gazdasági stagnálása negatívan hat a magyar gazdaságra a külkereskedelmen keresztül.

AZ EURÓZÓNA GAZDASÁGA GYENGÉN TELJESÍTETT 2023-BAN, ÉS ALACSONY, 1 SZÁZALÉK KÖRÜLI GAZDASÁGI BŐVÜLÉS VÁRHATÓ 2024-BEN IS.

Az Oeconomus kutatói szerint a legfontosabb külkereskedelmi partnereink gazdasági teljesítménye a várakozások szerint 2024-ben is visszafogott marad, másrészt viszont a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások ellensúlyozhatják ezt a hatást.

(Borítókép: Németh Emília / Index)