A csendben meghozott rendkívüli kormányzati intézkedésnek rögtön drámai hatásai lettek

Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára az Indexnek külön nyilatkozott a múlt heti kormányzati intézkedések hatásairól. Megerősítette Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábbi szavait.

A négy külön intézkedéssel nem az adóbevételek növelése, hanem egészségtelen folyamatok megszüntetése a kormány célja

– fogalmazott Lóga Máté. Hozzátette: „a szabályozói cél az, hogy az értékpapíralapokban egészségtelen módon felhalmozódó betétállomány csökkenjen, a diszkontkincstárjegyek javára”. 

Mindez az önfinanszírozást is elősegíti, mivel jelentős kereslet jelenik meg a magyar állampapírok piacán. „A kamatcsapda elkerülését és az önfinanszírozást akarjuk ezzel az intézkedéscsomaggal támogatni” – mondta az államtitkár, majd rávilágított arra is, hogy az elmúlt egy év alatt voltak olyan befektetési alapok, ahol olyan mértékű volt a betétállomány- és készpénznövekedés, hogy az eredeti céljuk megkérdőjelezhető lett.

Az államtitkár az Indexnek kitért arra is, hogy a bankadó jövő évi átalakulása (azaz a bankok állampapírvásárlás-ösztönzése - a szerk.) mellett a lakosság pénzügyi edukációjára is komoly hangsúlyt kívánnak fektetni:

„A banki tájékoztató levelek pedig nagyszerű figyelemfelhívások lesznek arra, hogy a lakosság pontos képet kapjon arról, miként alakultak a bankbetétben és állampapírban tartott megtakarításaik” – mondta Lóga Máté.

A tájékoztatás formalizálása a következő hetekben fog történni a bankokkal történt egyeztetéseket követően. Az államtitkár hozzátette azt is, hogy a múlt heti intézkedéscsomag bejelentésének hatásaira nem is kellett sokat várni, hiszen a rövid és hosszú lejáratú állampapírok hozamai már másnap jelentősen csökkentek (ráadásul a forint közben erős maradt – a szerk.).

Komoly érvek voltak a döntés mellett

A lapunknak adott nyilatkozatában Lóga Máté leszögezte, azt a trendet is meg kellett szakítani, hogy a külföldi befektetők államadósságon belüli részaránya tovább növekedjen, szemben a hazai, kiváltképp a lakossági befektetőkével.

Úgy fogalmazott, hogy ilyen tendencia kibontakozása esetén „már az elején be kellett avatkoznunk, hogy a külföldi befektetők részarányának a növekedését megállítsuk”. Az államtitkár szerint ez azt is cáfolja, hogy az intézkedéscsomag a hosszú lejáratú állampapírokból a rövid lejáratúakba történő tömeges átértékelést eredményezne.

Az elmúlt egy hét hozamfejleményeiben jól látható, hogy mind a rövid, mind a hosszú távú állampapírhozamok csökkentek

– fogalmazott Lóga Máté, aki ismét leszögezte, amit az Indexnek péntek reggel egy okleveles adószakértő is megerősített: a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval nem a megtakarításokat, hanem kamatjövedelmét adóztatja meg a kormány.

Mindenkit felkeres majd a bankja

Mint ismert, a kormány múlt héten döntött egy törvénymódosításról, amit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter külön is taglalt akkor lapunknak.

Ebben leszögezte: megmaradt az adómentességük az állampapíroknak, ebből adódóan az attraktivitásuk sokkal erősebb lesz. A kormányzat négy gazdaságstratégiai döntést hozott meg, ezek összességében terelő funkciót látnak el – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is kiemelte, ez az intézkedéscsomag a lakosságot az állampapírok felé tereli három cél mentén:

• A lakossági megtakarítások reálértéken való megőrzése: „Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1-2 vagy 10-15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100-150 ezer forint veszteség is lehet.”
• Az államadósság önfinanszírozásának emelése: „Az elmúlt másfél évben megtört az a tendencia, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok részaránya a teljes finanszírozáson belül emelkedne.
• Illetve az a trend is megszakadt, hogy a külföldi arány csökkent. Ez megállt, sőt kismértékben visszafordult, ami egyáltalán nem pozitív fejlemény. Vissza kell térni az önfinanszírozáshoz, ami azt jelenti, hogy magasabb belföldi részarány az elvárás.”

Az intézkedéscsomag az államadósság kamatkiadásainak csökkentését is megcélozza.

Ezek a részletek

A tárcavezető lapunknak ismertette az intézkedéscsomagot részleteit. Az első a bankokat érinti: itt az extraprofitadó megfelezéséről döntöttek, ám ezt állampapír-vásárláshoz kötik. 

Ez azt jelenti, hogy a bankok levonhatják állampapírállomány-növekményük 10 százalékát az extraprofitadóból. Ha a pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitadójából

– válaszolta kérdéseinkre Nagy Márton.

Ugyanakkor itt fontos leszögezni, hogy ez maximum az extraprofitadó 50 százalékáig történhet meg.

Nagy Márton szerint az intézkedés úgy lett kialakítva, hogy azoknál a szereplőknél, ahol alacsony az állampapírok aránya, ez növekedjen:

„Lesz olyan hitelintézet, ahol 1-2, és lesz olyan, ahol akár 45 százalékkal kell növelni az állampapírok arányát. Fel szeretném hívni arra a figyelmet, itt kifejezetten kötvényekről van szó, hosszú lejáratú állampapírokról. Mert kifejezetten fontos, hogy az államadósságon belül a lejárati struktúra javuljon” – hangsúlyozta.

A második intézkedés a kamatadórendszer megváltoztatása, itt plusz szociális hozzájárulási adó érkezik, de valójában megduplázódnak a terhek – 15+13 százalékot kell fizetni.

„Közismert, hogy három adóteher érkezhet a tőkejövedelmekre. Most a kamatadóval foglalkozunk, ami alá a betétek, a kötvények és az állampapírok tartoznak, valamint az értékpapírlapok. Ezekre tevődik a 13 százalék plusz szociális hozzájárulás. Ugyanakkor ez a változás csak a mostantól érkező megtakarításokra vonatkozik, az új megtakarításokat érinti.

A lényeg: a kormány meghagyja az állampapíroknál a kamatadó- és a tranzakciómentességet. Tehát a hír most az, hogy maradt az adómentességük az állampapíroknak, amelyek attraktivitása így sokkal erősebb lesz

– fogalmazott Nagy Márton.

A miniszter elmondta, hogy módosul a befektetési alapok szabályzása is. Itt két fontos változás van: az egyik, hogy az értékpapíralapok az eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba.

„Hangsúlyozom: csak forintban, magyar állampapírt vásárolhatnak. Így itt is az állampapírok felé fordulnak majd az értékpapíralapok” – mondta a tárcavezető.

Ennek az intézkedésnek a másik része, hogy „a diszkontkincstárjegyeket minimum 20 százalékra húztuk”. Az értékpapíralapoknak és az ingatlanalapoknak likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyben kell tartaniuk. „Így a diszkontkincstárjegyek felé is növekedik majd a kereslet”, ez július elsejétől lép hatályba, augusztustól lesz effektív.

(Borítókép: Lóga Máté. Fotó: Szollár Zsófi / Index)