Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék új energetikai forgatókönyvet modellezett

A Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat (és egyben az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék) kutatóinak részvételével kivitelezett munka végeredménye szerint kijelenthető, nincs műszaki akadálya, „tehát csakis politikai akarat kérdése, hogy teljes egészében átálljunk az olcsó és környezetkímélő megújulóenergia-alapú technológiákra, vagy maradunk a megfizethetetlenül drága és környezetterhelő atom- és fosszilis alapú megoldásoknál”.

A CLEVER (a Collaborative Low Energy Vision for the European Region) egy olyan energetikai forgatókönyv, amelyben a legkorszerűbb, komplex szemléletmódot alkalmazva a műszaki szempontok mellett az emberi tényező kínálta lehetőségeket is hangsúlyosan vették figyelembe. A kutatás földrajzi fókuszában az EU27 mellett az Egyesület Királyság, Norvégia és Svájc álltak. 

A közleményük szerint nehézséget az alulról felfelé építkezés jelentette, amelynek keretében a nemzeti szintre elkészített projektelemeket egy hatalmas európai forgatókönyvbe foglalták össze, amely figyelembe veszi a földrajzi adottságokat, a méltányos  erőfeszítésmegosztás és a méltányosság elvét az érintett országok között, sőt akár azokon belül is.

Klímasemleges lehet Európa

A forgatókönyvek kidolgozása szigorú fenntarthatósági elvekre épült, és így a környezeti és társadalmi kérdések szélesebb körével, például a nyersanyagok kimerülésével vagy a munkaerőhiány okozta kihívásokkal is foglalkozik. A legfontosabb kutatási eredmények:

1. Európa 2050-re teljes mértékben független lehet a külső energiaimporttól, miközben bátrabban használhatja ki az európai országok együttműködésében rejlő kooperációs lehetőségeket.
2. Európa a közös erőfeszítések és együttműködések révén már 2045-re elérheti a klímasemlegességet.
3. Európa energiaigénye 55 százalékkal csökkenthető 2050-re, amelynek alapvető feltétele az elégségesség és a energiahatékonyság növelésének szinergiákon alapuló együttes alkalmazása.
4. Az energiakereslet csökkentésében rejlő potenciál kiaknázásával Európa 2050-re megvalósíthatja a 100 százalékban megújuló energiarendszert.

A megújuló termelés is okozhat terhelést

A forgatókönyv természetesen magyar vonatkozású elemzést is magában foglal. Az atomenergia tekintetében 2040-es kivezetéssel számol, akárcsak a szén energiaipari felhasználása kapcsán.

Ezek kiváltását és a duplájára bővülő villamosenergia-termelést az elemzés szerint jórészt a napjainkban legolcsóbbnak és legkevésbé környezetterhelőnek számító nap- és szélerőművek alkalmazásával volna célszerű megoldani.

A közleményükben arra is kitérnek, hogy ez – a jelenlegihez képest – a napelemek esetében tízszeres, a szélerőműveknél hússzoros mennyiségű villamosenergia termelését jelentené 2050-re – utóbbi leginkább arra utal, hogy a szélerőművek esetében jelenleg szánalmasan kevés a működő berendezés. 

Ugyanakkor a kutatás hangsúlyozza: a megújuló termelés térnyerése is okozhat jelentős környezetterhelést, amit csak energiaföldrajzi és ökológiai kutatások eredményeinek figyelembe vételével és új műszaki megoldások (például agro-napelemes alkalmazások) révén lehet elkerülni.

A kutatás részleteiről bővebben az alábbi tájékozódhat.