Ezt már mindenki érzi: olyan vonaton ül a kereskedelem, amin nincs fék

A kiskereskedelmi boltok forgalmában idén drasztikus zuhanás látható: a januári 4,5, illetve a februári 10,1 százalékos visszaesés után márciusban 13,1 százalékkal csökkent a forgalom volumene. Ahogy azt már korábban megírtuk, nemcsak élelmiszerüzletbe járnak kevesebbet a magyarok,

Ráadásul az Index által megkérdezett szakértő nem számít a közeljövőben érdemi változásra: „Éves szinten továbbra is két számjegyű visszaeséssel kalkulálunk, és a havi adatokban is vélhetően minden főbb területen csökkenő forgalmi volumennel találkozhatunk. Ugyanakkor az április havi teljesítmény nem lesz annyira rossz, mint az egy évvel korábbi, így a bázishatások miatt az év/év adatokban enyhe javulást mutathat” – összegezte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője annak kapcsán, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kedden közöl friss adatokat a szektorról. 

A boltok szakadék felé indultak

Az üzemanyagár-sapka elengedését követően jól látható, hogy rendkívül érzékenyen reagálnak a fogyasztók az árváltozásra. Most áprilisban nem volt nagyobb esés a kutaknál, legalábbis az inflációs adatok ezt tükrözik. „Amennyiben tovább csökkenne az üzemanyagár – a mostani szintekről is –, akkor ez adhat némi extra lökést a kiskereskedelemnek. Ami a többi területet illeti, az élelmiszerek ára az egy évvel ezelőtti szinthez képest továbbra is rendkívül magas, vagyis a kereslet még mindig inkább csökkenő lehet” – húzta alá az ING elemzője, aki szerint a lakosság felélte a megtakarításait, így a tartós fogyasztási és a luxusnak számító termékeken spórol.

Egész egyszerűen amíg növekszik a lakosság vásárlóereje, addig aligha láthatunk érdemi fordulatot majd a fogyasztásban. Ugyanakkor ez egyáltalán nem támasztja alá azt, hogy – a technikai recesszión túl – tényleges, mély gazdasági struktúrát is érintő válság lenne. „Annál is inkább, mert az első negyedévben a szolgáltatások még mindig egészen jól tartották magukat, némi meglepetésre. Vagyis összességében a fogyasztás talán kisebb tempóban morzsolódik le, mint ahogy arra a kiskereskedelmi adatok utalnak” – mondta az Indexnek Virovácz Péter.

Az elemző szerint amennyiben a vártnál lassabb lesz a dezinfláció, vagy esetleg befékezne a bérnövekedési ütem, úgy a lakosság vásárlóereje még tovább csökkenne, és ez már elvezethetne egy recesszióhoz közelebbi állapothoz. Amíg azonban az export képes segíteni a gazdaságot, nem beszélhetünk drasztikusan romló körülményekről.

Itt van a kötelező akciózás

Júniustól új időszámítás kezdődött az élelmiszerüzletekben: az infláció elleni harc új eszközeként jön a kötelező akciózás, illetve júliustól kezdetét veszi az online árfigyelő rendszer. Mindkét kormányzati intézkedés az infláció elleni harc része. Ha pedig csökken az infláció, akkor nő a lakosság vásárlóereje, vagy ha úgy tetszik, nőnek a reálbérek. Ennek ellenére Virovácz Péter szerint ezek az intézkedések érdemben nem befolyásolják a kiskereskedelmi forgalmat:

Nem gondolnám, hogy ettől jelentősen megemelkedne a kereslet. A fogyasztók eddig is megvásárolták a szükséges élelmiszereket, és inkább más területeken spóroltak. Persze elképzelhető némi pozitív hatás, de azt sem szabad elfeledni, hogy nem mindenkinek van arra lehetősége, hogy egyik boltból a másikba ingázzon az akciók miatt.

Majd az ING elemzője azt is hozzátette, hogy már egyértelműen látszik az extrém áremelkedés hatása a kiskereskedelemben. A vásárlók kétszer is meggondolják, hogy mire és mennyit költsenek. A keresetek vásárlóereje jelentősen csökkent, és ez tükröződik vissza az üzemanyag-fogyasztás alakulásából szűrt kiskereskedelmi mutatókban is, ahol két számjegyű visszaesést láthatunk éves alapon. Olyan mértékűt, amelyet legutóbb – a pandémia mélypontját leszámítva – a 2008–2009-es válság során láttunk.

Az viszont már biztos, hogy idén január–márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene 9,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 8,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,1 százalékkal kisebb lett az értékesítés volumene.

(Borítókép:  Sven Hoppe / picture alliance / Getty Images)