Most még a forinttal van az erő, de már gyülekeznek a baljós árnyak

A forint nem mozgott sokat a héten, pedig megismerhettük a 2024-es költségvetést, amellyel kapcsolatban sokan ellenérzést fogalmaztak meg – világított rá Miró József. 

A magyar deviza erős maradt, s enyhén erősödött az euróval szemben, annak ellenére, hogy például a lengyel zloty kismértékben gyengült, akár csak a román lej is hét közben, hogy aztán hétvégére összezárjanak a forinttal

– állapította meg az Index kérésére az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője. Megjegyezte, hogy a 369-es euró-forint árfolyam környékén erős támasz húzódik.

Jövő hét csütörtökön tudjuk meg a májusi magyar inflációt, amely 24 százalékról 22,3 százalékra csökkenhetett az elemzői várakozások szerint. Sőt, megtudhatjuk az áprilisi kereskedelmi mérleg adatait is ugyanazon a napon, néhány órával később, amely márciusban rég nem látott 886 millió euró többletet mutatott. Ezek az adatok akár komoly kilengéseket is hozhatnak a forintárfolyamban.

– világított rá az Erste vezető elemzője.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint akár 22 százalékra is csökkenhetett a hazai infláció, azonban ez még mindig rendkívül magas akár régiós összevetésben is.

Amennyiben ettől jelentősen eltérő inflációs adat érkezne, csak akkor várható nagyobb árfolyamreakció

– állapította meg. A szakértő megjegyezte, hogy a megjelölt sávnál alacsonyabb infláció gyengíthetné a forintot, mivel megerősítené az MNB folyamatos kamatvágásának lehetőségét, magasabb infláció esetén viszont némi forinterősödés jöhetne.

A nyaralásra szánt deviza megvétele előtt kiváltképp fontos kérdés a fizetőeszközünk teljesítménye, ha a gyengülésre nagyobb az esély, nem érdemes sokáig várni a váltással. Korábban szakértőkkel vizsgáltuk meg, mikor és hogyan érdemes eurót váltani.

Így mozgott a forint   

A magyar fizetőeszköz hétfő reggel 10 óra magasságában 371,7 körül járt az euróval szemben, majd szűk sávban (370-372) mozogva szombat reggelre kevéssel a 370-es szint alá erősödött, cikkünk írásának pillanatában 369 forintot és 95 fillért ért egy euró.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban inkább negatív jelzések érkeztek az Európai Bizottság részéről, de nem volt érdemi árfolyamreakció 

– állapította meg lapunknak az Equilor vezető elemzője. 

Negatívan teljesítettek a főbb európai tőzsdék

A héten az amerikai adósságplafon körüli események még valamelyest hatottak a főbb európai tőzsdék árfolyamára, de a kamatemelési és növekedési kilátások voltak a fő mozgatórugók – jelezte Miró József.

Összességében negatívan teljesítettek a főbb európai tőzsdék a héten:

• a francia CAC-40 0,93 százalékos zuhanással,
• a frankfurti Dax 0,06 százalékos csökkenéssel,
• az euróövezeti EuroStoxx50 0,70 százalékos gyengüléssel,
• a londoni FTSE 100-index 0,56 százalékos pluszban zárt.

Jól teljesített a BUX-index

A főbb európai tőzsdékkel ellentétben a magyar BUX-index jól teljesített a héten, 0,62 százalékos erősödéssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek: a Richter 3,87 százalékot erősödött, a Mol 1,4 százalékkal emelkedett, a Magyar Telekom 1,20 százalékot gyengült, az OTP 1,49 százalékot lépett vissza.

A szerda éjjel megjelent adóváltozások is okoztak árfolyammozgást, de leginkább a nemzetközi befektetői hangulat befolyásolta a hazai részvények mozgását. Pénteken komoly optimizmus volt tapasztalható a nemzetközi piacokon, mely részben az amerikai adósságplafonról szóló megállapodás aláírásának volt köszönhető. Ekkor a hazai részvénypiac is emelkedést mutatott, és a BUX-indexnek sikerült ledolgoznia a háromnapos negatív korrekció során elszenvedett veszteséget – világított rá Varga Zoltán.

Változások az extraprofitadóban

Miró József ismertette, hogy az extraprofitadó változtatásai mit jelentenek majd az egyes tőzsdei cégek esetében.

• OTP esetében 2024-re 20 milliárd forint körül mozog a különadó, de 10 milliárd forintra csökkenthető, ha az OTP 100 milliárd forinttal több államkötvényt tart a könyveiben, mint az idei év első négy hónapjában.
• A szénhidrogén-termelés bányajáradéka esetében a költségvetési bevétel összesen 142 milliárd forinttal csökken, és ennek nagy része valószínűleg a Mol könyveiben marad.
• A Richter esetében, mivel a 2023-ra és 2024-re előrejelzett árbevétel valamivel kevesebb, mint 2022-ben, a különadó 2024-re valószínűleg 14 milliárd forint körülire csökken a 2023-as 29 milliárd forintról.
• Az ALTEO esetében valamivel 2 milliárd forint alatt maradhat az extraprofitadó, s a Magyar Telekom esetében sem lesz változás.

Az állampapírok felé terel a kormány

A kormány szerda este közzétett rendelete a lakosságot és az intézményeket egyaránt drasztikusan elkezdte az állampapírok felé terelni. Ennek hatása pedig már másnap jelentkezett.

Az ÁKK június 1-én tartott államkötvény-aukcióin jelentős túljelentkezés alakult ki a hosszú lejáratú kötvényekre: a 3 éves államkötvény aukcióján 3,88-szoros túljelentkezés volt jellemző. 

Az 5 éves államkötvény-aukción 4,63-szoros túljelentkezést tapasztaltak, így az eredetileg meghirdetett mennyiségnél 17 milliárd forinttal több lett az elfogadott mennyiség, összesen 27 milliárd forint. Az aukción 8,72 százalékos átlaghozam alakult ki, amely 19 bázisponttal magasabb az előző kibocsátás átlaghozamánál.

A 10 éves államkötvény-aukción 3,81-szoros túljelentkezés jött létre, azonban az eredetileg meghirdetett mennyiség került elfogadásra, összesen 10 milliárd forint. Az aukción 7,9 százalékos átlaghozam alakult ki – 14 bázisponttal magasabb az előző kibocsátás átlaghozamánál.

Mérséklődött az olaj ára

Az Északi-tengeri Brent olaj ára a keddi 76,47 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 75,64 dollárra csökkent.

Korábban megírtuk, hogy a kormány extraprofitadót szed be az orosz olaj és a Brent típusú olaj közötti árrésből, így nem feltétlenül fontos számára a diverzifikáció, de a Mol számára is kellemetlen és drága egy korábbi, jól működő stratégia megváltoztatása.

Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint a kabinet eddig csak szavakban tett a diverzifikációért, holott a régió már letette a voksát.

Csökkent a gáz ára

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, júliusi határidőre megawattóránként 23,80 euró árfolyamon állt kedd reggel 9 órakor. Jelentős csökkenés után a gáz ára ezen a héten 23,465 euró/megawattóra értéken járt 17 óra körül. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy a magyar MVM CEEnergy és az azeri SOCAR aláírt egy megállapodást, amely keretében 100 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Azerbajdzsánból az év végéig.

A jövő hét fő hazai gazdasági eseményei:

• 2023. 06. 06. 08:30 – kiskereskedelmi forgalom (év/év)
• 2023. 06. 07. 08:30 – ipari termelés (év/év, igazított)
• 2023. 06. 08. 08:30 – fogyasztói árindex (év/év)
• 2023. 06. 08. 08:30 – külkereskedelmi mérleg (millió euró) – előzetes
• 2023. 06. 08. 11:00 – államháztartási egyenleg (év eleje óta, milliárd Ft)

(Borítókép: Index)