Rendkívüli időket élünk, ám a válság még nem dübörög

Jelenleg pánikkeltés zajlik a piacokon, vagy tényleg elképzelhető egy gazdasági összeomlás a makrogazdaságokban? – szegeztük a kérdést a gazdasági elemzőknek. Hiszen nem telik el úgy nap, hogy ne érkeznének gazdasági növekedések visszaeséséről szóló jelentések a világ valamelyik szegletéből, akár egyenesen a legmagasabb szintű vezetőktől.

Egyes elemzések a folyamatosan jelentkező bankválságok miatt jutnak erre a következtetésre. Ugyanakkor a makrogazdaságok egyszerre több nehézséggel is farkasszemet néznek: történelmi szintű infláció söpör végig a nyugati világban, és az energiaforrások biztosítása a háború miatt egyszerre szinte mindenhol megkérdőjeleződött. Ezekre a folyamatokra a központi bankok kamatemeléssel válaszoltak, elkezdték hűteni a gazdaságokat. Ez pedig szintén gazdasági válságot eredményezhet, ha nem sikerül a „puha landolás”.

Magyarország nehezebb helyzetben lehet

Már egy éve várja a fejlett világ a recessziót, a megemelkedett hozamok automatikusan lassítják a gazdaságot – ismertette Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő portfólió-kezelője, aki szerint ennek a legnagyobb esélye az energiaválság miatt a tavalyi év végén, illetve az idei év elején volt, de mostanra úgy tűnik, Európa megúszta. „A bankválság megint növelte a recesszió esélyét, de arról is könnyen kiderülhet, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja” – jelezte, majd kiemelte: a válság ellen leginkább a munkaerőpiac egészségessége szól, ami egyszerre figyelhető meg az Egyesült Államokban és Európában is.

így a lassuló hitelezés és a meglevő hitelállományok elviselhetetlenné váló kínjában. Pláne, ha a bankszektor is az áldozatává válik, bár ez ellen a jegybankok mindent megtesznek.

Magyarország sajnos az elmúlt évek folyamatos (gazdaság)politikai hibái, illetve a nagy orosz energia- és politikai kitettség miatt rosszabb helyzetben van, mint Európa többi része. A forint védelmében itt a többi országnál is sokkal magasabb kamatok terhét kell nyögnie a gazdaságnak. Ugyanakkor a különadók is itt jelentik a legnagyobb növekedési sarcot, miközben a lakosság még mindig sok esetben nem szembesül a valós árakkal, így az alkalmazkodás is itt a legkisebb. Ezek kezelése még mind hátravan.

Mindezeken túl Balásy Zsolt megjegyezte, hogy a kamatemelések összes hatását még nem láttuk, ezért a legnagyobb kérdés pont az, hogy csak alacsony növekedés vagy esetleg recesszió is lesz-e végül. „Ám ez csak a gazdaság szokásos és természetszerű ciklikussága, nincs benne semmi új vagy kétségbeejtő, még ha a szó maga riasztó is. Ami biztató, hogy a putyini csapás végül a vártnál sokkal kisebb terhet jelentett Európának” – hangsúlyozta.

Nem lehet kizárni a globális válságot

Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője szerint nem lehet kizárni egy globális recesszió kialakulásának a lehetőségét. Annak azonban sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy regionálisan vagy lokálisan alakuljon ki gazdasági visszaesés. „Jelen pillanatban Amerika esetében tűnik a legvalószínűbbnek, hogy elérkezzen egy recessziós időszak. De egyáltalán nem mindegy, hogy mit értünk recesszió alatt. Klasszikus értelemben a gazdaság minden területére kiterjedő, hosszabb ideig tartó és mély visszaesés. Ezzel szemben amilyen kockázattal most szembenézünk, az sokkal inkább egyfajta technikai recesszió” – emelte ki a szakértő, aki hozzátette:

Globálisan továbbra is az mondható, hogy a kockázatok kiegyensúlyozottabbak, mint egy évvel korábban, azonban még mindig inkább a negatív kockázatok felé lejt a pálya. A háború még mindig tart, ami jelentős kockázattal bír a világgazdaság egészére nézve. Nem önmagában a háború, hanem annak termelési láncokra, energiapiacokra gyakorolt hatása is elegendő lehet egy újabb válságszcenárió kibontakozásához. 

Az ING elemzője azt is kiemelte, hogy az infláció tartósan magasan ragadása is jelentős kockázattal bír a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából, viszont „a monetáris politikai reakciók esetleges negatív hatásait sem igazán lehet még felmérni. Nem igazán lehet patikamérlegen adagolni a változásokat jegybanki oldalról”.

Ebből fakadóan megvan annak a kockázata, hogy esetlegesen túlhúzzák a szigort a monetáris politikai döntéshozók, és végül nagyobbat fékeznek a gazdaságok.

Virovácz Péter szerint Magyarország számára a globális növekedésre leselkedő veszélyek is komoly kockázattal bírnak. Kis, nyitott gazdaságként minket jobban megérintenek a körülöttünk zajló válságok, mint egy zártabb gazdaságot. Itthon még nagyobb jelentőségű rizikó az infláció ragadóssága, ami semmiképpen sem tekinthető egy egészséges gazdasági állapotnak.

Ugyanakkor szerinte „egyelőre korai bankválságról beszélni. Bankpánik volt, csődesemények és kimentés (kényszerű felvásárlás) történt a szektorban. Egyelőre úgy tűnik, hogy elszigetelt esetek voltak”. Ha nagyobb távlatból nézzük, akkor a mostani gazdasági helyzet részben még mindig a koronavírus-válságból való kilábalás időszaka. Ezt nehezítette a háború. Így igazából nagyon törékeny kilábalási ciklusban vagyunk, amelyre a magas infláció és a megszokottnál jelentősebb kockázatok a jellemzőek. „Talán semmi máshoz nem hasonlítható a mostani helyzet, vagyis címkét aggatni rá nagyon nehéz lenne” – zárta az elemzését. 

Hosszabb távon elképzelhető

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint már hosszú-hosszú hónapok óta hallani, hogy 2023-ban biztosan recesszió lesz a világgazdaságban. 2022 novemberéből egészen sok hír tanúskodik erről, azonban a világméretű visszaesés még 4-5 hónappal később sem látható.

A gazdasági folyamatok számos kihívással néznek szembe: az értékláncok rövidülésével, a fogyasztás korrekciójával az inflációs környezet változása miatt, alapkamat-emeléssel, geopolitikai kockázatokkal. Azok az országok, amelyek nem tudnak ebben a megváltozott környezetben rugalmas válaszokat adni, visszaesést élhetnek meg, azok azonban, amelyek gyorsan és reziliensen reagálnak, a felszínen tudnak maradni, sőt még csekély növekedésre is képesek lehetnek. Például a külső körülmények, globális trendek ellenére a magyar gazdaság is válságálló, az előrejelzések még gazdasági növekedést is jósolnak.

Hosszabb távon azonban valóban elképzelhető egy tetemes globális lassulás és még talán recesszió is, de nagyon kényes most bármilyen előrejelzést adni rövid távra – közölte az elemző, aki úgy véli, ha nem épül gyorsan helyre a bizalom a bankrendszerekben, akkor annak lehet hatása az államadósság finanszírozásán keresztül. Az államadósság finanszírozása költségesebbé, illetve nehezebbé válhat, ezzel pedig nehezebb helyzetbe kerülhetnek bizonyos országok.

Kitért arra is, hogy Magyarországon továbbra is a külső gazdasági körülmények változása tartja lépéskényszerben a gazdaságpolitikát, és idehaza is kimondottan nagy szükség van az alkalmazkodásra.

Az viszont biztos, hogy egy átmeneti periódusban vagyunk, ahol a rövid távú válaszok hatásait vizsgáljuk, és próbálunk hosszabb távon is gondolkodni. „Recesszióközeli állapotnak mondanám, hiszen idehaza is érdemben lassult a gazdaság a külső körülmények gyors változása miatt. A gazdaságpolitika mindenképpen felszínen szeretné tartani a gazdasági növekedést. A cél egyértelmű: a recesszió elkerülése” – emelte ki az Indexnek Pásztor Szabolcs. Ugyanakkor úgy látja, az infláció számos ok miatt mérséklődésnek indult, és a kérdés az lesz, hogyan éri majd el a világgazdaság a korábbi növekedési ütemét.

(Borítókép:  Michael Nagle / Bloomberg / Getty Images)