Elképesztő csökkenés a reálkeresetekben, egyre kevesebbet ér a magyarok munkája
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Orbán Viktor elrendelte, azonnal lépniük kell a minisztereknek - Több millió forintos összeggel támogatják a leégett Hotel Silvanus helyreállítását
- Bejelentette a kormány, jöhet a trinidadi földgáz
- Brüsszel beperelheti Németországot, mert lehúzták fél Európát
- Itt a bizonyíték: hiába a zöldhullám, a magyarok a pénztárcavastagsága a döntő szempont
2023 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000 forint volt. A bruttó átlagkereset az információ- és kommunikációszektorban volt a legmagasabb (867 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (349 700 forint). A rendszeres bruttó átlagkereset 502 900 forintra becsülhető – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül.
Ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 505 600, a költségvetésben 489 800, a nonprofit szektorban 513 600 forintot tett ki, ami 18,2, 15,3, illetve 14,0 százalékos emelkedést jelent egy év alatt – összegezte a KSH.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy decemberről januárra mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset csökkent.
Óriási a csökkenés a reálkeresetekben
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 351 100 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 363 900 forintot ért el, 16,1, illetve 16,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.
A reálkeresetek szeptemberben 1,9, októberben 2,2, novemberben 4,7, decemberben pedig 5,1 százalékkal csökkentek. A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt, 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forintot ért el, 17,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – ismertette a KSH.
Reagált a kormány
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményben reagált a legfrissebb adatokra. Ebben kifejtették, 2023 januárjában tovább folytatódott a bérek emelkedése, egy év alatt 16,1 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bére több mint 73 ezer forinttal 528 ezer forintra emelkedett, a tavalyi 455 ezer forintról. 2010-hez képest az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt.
A tárca kiemelte: „a háború és az elhibázott szankciók amellett, hogy károkat okoznak a gazdaságban, szankciós inflációt eredményeznek. Az infláció leküzdése és a gazdaság megvédése érdekében a Kormány már 20 intézkedésről döntött”. Majd kifejtik, hogy „a kormány intézkedései működnek, az Európai Unióban csak Magyarországon és Bulgáriában nőttek a reálbérek 2021-ben és 2022-ben is”.
Csökkent a bérek vásárlóereje
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatokat úgy értékelte, hogy ahogyan azt várni lehetett, 2023 januárjában némileg fékeződött a bérnövekedés üteme a magyar gazdaságban. Szerinte az átlagbér fékeződése elsősorban a gyengébb év eleji egyszeri kifizetések következménye.
Akármennyire is kedvezően néznek ki ezek a számok, ennek ellenére is csökkent a bérek vásárlóereje: 2023 januárjában 7,6 százalékkal zsugorodott a reálbér. Ezzel már öt hónapja negatív tartományban van a mutató.
Az ING Bank vezető elemzője szerint a versenyszférában a bruttó keresetek valamivel lassabban nőttek januárban: 17 százalékkal nőtt ezen a területen az átlagbér.
A mediánkereset dinamikusabban, 18,9 százalékkal emelkedett éves bázison a vállalkozások körében. Ez azt jelzi, hogy elsősorban az alacsonyabb keresetűek fizetését korrigálták a vállalatok a magas, sőt januárban csúcsra érő infláció fényében. A költségvetési szférában ezzel szemben a decemberi – bónuszok miatti megugrást követően – ismét mérséklődött a bérnövekedés tempója. A nemzetgazdasági átlagtól elmaradó, 13,6 százalékos növekményt jelzett a KSH – vélekedett az elemző.
Úgy véli, kijelenthető, hogy 2023 egészében valahol nagyjából 16 százalék környékén alakulhat a bérnövekedés mértéke.
„Annak ellenére ugyanakkor, hogy 16-17 százalék körül alakulhat a bérnövekedés üteme idén, az ING Bank továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számol. Az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésünk ugyanis 18,5-19 százalék körülire teszi a mutató várható alakulását. Mindezek alapján továbbra is úgy gondoljuk, hogy a munkaerőpiac feszessége felfelé mutató inflációs kockázatot jelent” – összegezte.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
