Ez a magyar város már nincs kiszolgáltatva az oroszoknak

Hatalmas lépésre szánta el magát Mosonmagyaróvár, hiszen az ország egyik első települése lett azzal, hogy távhőrendszerét immár geotermikus energia szolgálja ki. A szükséges hőenergiát előállító rendszert az EU-Fire Csoport építette és üzemelteti. A cégcsoport 20 évnyi hőtermelésre szerződött a várossal, ám az átadott erőmű élettartama háromszor hosszabb. Az energetikai szakértők egyetértenek abban, hogy a geotermikus rendszernél szinte lehetetlen gazdaságosabb alternatívát találni. Az ország adottságai ehhez kiválóak, itt húzódik meg a Pannon vízadó réteg.

Sem politikai játszmák, sem gazdasági válságok, sem háborúk nem befolyásolják. Az alacsony karbantartási költség mellett hosszú távú hőtermelői, -szolgáltatói szerződések köthetők. Mosonmagyaróváron az utóbbi évben a távhő ára a tizenhatszorosára nőtt, a geotermikus energia minden jel szerint ezt orvosolja. Továbbá arról is érdemes említést tenni, hogy míg egy köbméter gáz elégetése során majdnem 2 kilogramm szén-dioxid keletkezik, addig egy geotermikus fűtőmű szén-dioxid-kibocsátása zéró.

Ez lehet az új irány

Az átadóünnepségen Nagy István agrárminiszter, Mosonmagyaróvár és térsége országgyűlési képviselője nem győzte leszögezni, a magyar kormány úgy döntött, minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a hazai geotermikus energia térnyerését. Ez az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudja csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát. 

„A geotermikus energia kíméletes a természethez, fenntartható erőforrás, egyszerre jelenti a kiszámíthatóságot, az önállóságot, a biztos jelent, miközben az élhető jövő szinonimája is egyben” – mondta Nagy István, aki kiemelte, Mosonmagyaróvár „az első olyan nagyváros Magyarországon, ahol ekkora mértékben használjuk fel a geotermális energiát. Legyünk erre büszkék, és becsüljük meg.”

Az EU-Fire Csoport által Mosonmagyaróváron létrehozott geotermális fűtőmű névleges kapacitása 5,8 megawatt, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 80 ezer gigajoule hőenergiát képes termelni a 2300 méter mélységű kútból érkező, közel 90 °C-os hőmérsékletű termálvíz segítségével. A távhőszolgáltatónak átadott energia 3200 lakás és 200 közintézmény fűtését látja el, ami évente megközelítőleg 2,4 millió köbméter földgáz kiváltását eredményezi, és 4600 tonna szén-dioxiddal csökkenti Magyarország karbonlábnyomát

– ezt már Lengyel Tamás, az EU-Fire Csoport geotermiadivízió-vezetője részletezte az Indexnek, majd úgy vélekedett, hogy a kitermelt termálvíz egy gáztalanítórendszert követően hőcserélőn keresztül adja át az energiát a lágy vizes rendszernek, majd részben visszakerül a víztároló rétegbe a visszasajtoló kúton keresztül. A beruházás mintegy 4,1 milliárd forintból valósult meg, ebből a vissza nem térítendő állami támogatás összege 2,85 milliárd forint.

Ebből jól látható, a geotermális projektek meglehetősen tőkeigényes beruházások. A megtérülésük komoly időintervallumot jelenthet. Ezért mind a befektetők, mind a hitelintézmények szeretnek megbizonyosodni, a befektetésük a megfelelő piacon és megfelelő kereslettel találkozik. „A várossal 20 évre kötött hőtermelői szerződés ezt a kockázatot kívánja gyakorlatilag eliminálni, valamint stabilitást hivatott kölcsönözni a sokszor amúgy is bonyolult energiaszerződések és változékony árak ellenében” – világított rá Lengyel Tamás.

Nagy István államtitkárként, majd miniszterként, illetve a térség országgyűlési képviselőjeként gondozta a projektet. A rendszer építésére az EU-Fire Csoport és Mosonmagyaróvár közös céget alapított, a Geotherm Hungary Kft.-t. A szerződést a kormányzat 2016-ban írta alá, de számos nehézség volt a beruházás körül: többek között kétszer is sikertelenül zárult a közbeszerzési eljárás.

Hogyan működik?

Mosonmagyaróváron a kútból feltörő termálvíz a hőt egy úgynevezett hőcserélőn keresztül ott helyben, a kúttelepen átadja egy zárt, vizes rendszernek. Az ebben lévő víz jut el a városi hőszolgáltató telephelyére, ahol egy újabb hőcserélő segítségével hőenergiája átkerül a mosonmagyaróvári távhőrendszerbe. A hőleadás során a víz 90-ről 50 Celsius-fokra hűl, majd egy hűtőtorony tovább csökkenti a hőmérsékletét 30 Celsius-fokra, és egy részét környezetterhelési és gazdaságossági szempontokat súlyozva visszasajtolják a vízadó rétegbe.

A népszerű megújuló energiaforrások közül a föld hőjét hasznosító rendszerek tekinthetők ellátásbiztonság szempontjából a legkiegyensúlyozottabbnak, hiszen nem kell hogy fújjon a szél, vagy süssön a nap. A másik oldalon a geotermális hőenergia ára nagyságrendekkel stabilabb és kiszámíthatóbb, mint a tőzsdei alapon kalkulált, megújulók által termelt villamosenergia ára

– mondta Lengyel Tamás, aki leszögezte: a magas kezdeti tőkebevonás mellett a geotermális rendszerek működési költsége a legalacsonyabb. Ez a távhőszolgáltatás jellegéből is adódik. 

Magyarország köztudottan termálvíz-nagyhatalom, ám a termálkútfúrási kísérletek mintegy 20 százaléka így sem talál forró termálvizet. A Pannon-medencét számtalan úgynevezett vető (törésvonal) szabdalja. Ezek a tektonikus mozgások rendezték át a kőzegrétegeket, ezért megeshet, hogy a vető két oldalán máshol helyezkednek el a vízadó rétegek. Ezt csak fúrásnál lehet kideríteni. Továbbá egy ilyen kút kialakítása nem olcsó: méterenként félmillió forint – ez a tőke egy olajipari vállalatnál rendelkezésre áll, ebben a szektorban nem. Ráadásul a kútfúrási kísérlet finanszírozói szemszögből kockázatos vállalkozásnak minősül.

Amíg az állam nem mozdul, addig nagyon kevés, geotermiával foglalkozó cég engedheti meg magának ezeket a nehézségeket. Így a kormány hiába kommunikálja az energiaszuverenitást és azon belül a geotermikus energia fontosságát.

Az biztos, Mosonmagyaróvár győzött, Lengyel Tamás szerint a kiépült geotermális rendszer büszkeséget és biztonságot jelent. „Büszkeséget, mert Mosonmagyaróvár még jóval az energiaárak drasztikus emelkedése előtt felismerte a város alatt rejlő, kiaknázatlan zöldenergia lehetőségeit, valamint biztonságot, mert jelentős léptékben csökkentette a földgáz irányába való energiakitettségét” – összegezte. Ezzel pedig Mosonmagyaróvár apró mértékben, de hozzájárult Magyarország stratégiájához, az importált energiától való függetlenedéshez.

A lakosság direkt módon vélhetően nem érez változást, hisz az emberek és családok hatósági áron kapják az energiát. Az áttételes hatás viszont nagyon is komoly: Mosonmagyaróvár nem kényszerül gázvásárlással elégetni a pénzét, így több forrás jut fejlesztésekre, szociális célokra.

További közvetett hatás, hogy az intézmények rezsije csökken, szolgáltatásuk szintje javul – ezt azonban a városban működő távhőszolgáltató dönti majd el – jegyezte meg Lengyel Tamás.

(Borítókép: Agrárminisztérium)