Van egy kérdés, amiben a kormány egyetért Brüsszellel

A környezetbarátabb technológiára való gazdasági átállás miatt bontakozott ki kereskedelmi háború az Európai Unió és az Egyesült Államok között – írja a portfolio.hu.

A sakkparti fehér oldalaként az USA egy 370 milliárd dolláros inflációcsökkentő törvénnyel kezdett (Inflation Reduction Act – IRA), amelyhez még adókedvezményt is hozzácsapott a hazai gyártás fellendítése érdekében a tiszta technológiák, a megújuló energiaforrások és a kapcsolódó iparágak területén. Mindez európai vállalatok sokaságának jelentett ösztönzőt, és jelezték, hogy az ösztönzők maximális kihasználása érdekében fontolgatják az Egyesült Államokba való áttelepülést.

Az unió fekete sakkfigurái azonban egyelőre állnak, miközben az idő ketyeg. Az EU részéről ugyanis jelentős elmaradásban van a válaszlépés. Ősszel Emmanuel Macron francia elnök elsőként szólalt fel az amerikai protekcionista gazdaság intézkedései ellen, és javasolt egy Buy European nevű programot, amely több támogatás mellett védővámok bevezetését is tartalmazhatná.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten arra tett javaslatot, hogy átmenetileg csökkentsék az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. Emellett egy „kollektív európai pénzügyi alap” létrehozását szorgalmazza, amely „igazságos és egyenlő módon” nyújtana segítséget az országoknak annak érdekében, hogy a tagállamok közötti versengés kiegyensúlyozott legyen. A pénzügyi alap két részből állna:

• egy 225 milliárd eurós új közös hitelből,
• valamint egy 20 milliárd eurós támogatásból, amely az EU 800 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapjából még nincs lekötve.

Csak a nagyok járnak jól

A Portfolio szerint a javaslattal kapcsolatban a kutya ott van elásva, hogy nagyjából a tagállamok fele ellenzi a közös hitel felvételét arra hivatkozva, hogy még a RePowerEU és a helyreállítási alap forrásai sincsenek elköltve, így semmi nem indokol egy újabb közös eladósodást.

A vállalatok számára nyújtandó állami támogatásokra vonatkozó szabályok csökkentése már többek tetszését elnyerte.

A szigor enyhítése nem új keletű, hiszen a koronavírus-járvány idején, valamint az orosz–ukrán miatt már alkalmazták, és már ekkor is felszínre tört, hogy igazán jól csak a nagy gazdaságok jártak, így az ott tevékenykedő – többségében német és francia cégek – további versenyelőnyre tettek szert EU-szinten.

Ezt jól mutatja, hogy tavaly Németország és Franciaország – az unió két legnagyobb gazdasága – osztotta ki a vállalatoknak az ideiglenes válságkeret alapján nyújtott támogatások közel 80 százalékát.

A jóváhagyott támogatási kérvények közel 50 százalékát Berlin, 30 százalékát Párizs adta be, míg az uniós harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszország mindössze 4,7 százalékért felelt.

Magyarország ezúttal Brüsszel mellett

Nagy Márton héten megjelent írása arra a ritka jelenségre enged következtetni, hogy a magyar kormány osztja az Európai Bizottság álláspontját. A gazdaságfejlesztési miniszter arról értekezett, hogy az állami támogatások felpörgetésével kell felvenni a versenyt az Egyesült Államok lépésével.

„Nekünk sem marad más választásunk, mint elsők között beszállni a támogatási versenybe, megtöbbszörözve a források értékét azzal, hogy másokat megelőzve, könnyen, jól célzottan jutnak el a vállalatokhoz” – fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter ehhez két fő eszközt említett:

• a HIPA által nyújtott EKD-t, egy egyedi döntéssel adott vissza nem térítendő támogatást, amit jellemzően a hazánk mellett elköteleződő, tudást hozó, magas hozzáadott értéket előállító vállalatok kapnak a beruházásaik megvalósításához.
• A másik fő eszköze a visszatérítendő források, a tőke, illetve a kamattámogatott hitelek nyújtása – a Magyar Fejlesztési Bankon, az Eximbankon és a Széchenyi Kártya Programon keresztül.

A Portfolio kikérte az Európai Bizottságtól, hogy a Covid miatt létrehozott ideiglenes keretrendszer és a háborús eszköz révén mennyi állami támogatást folyósított a magyar kormány a vállalatok számára. A számok pedig jól mutatják a hazai, valamint a német és a francia gazdaság közötti erőviszonyokat.

Ugyan az adatokból az köszön vissza, hogy a gazdaság méreteihez képest a magyar kormány bőségesen osztott pénzt a vállalatoknak, de eltörpül a két nagyállam tőkemegmozgató képességétől.

Ez a magyar gazdaság méreteit tekintve jelentős összeg, de az összes uniós tagállam által az ideiglenes vészhelyzeti keretrendszerben kifizetett támogatások teljes összegének csak alig 0,96 százalékát teszi ki.

Hiába volt tehát aktív a magyar állam a támogatások terén, ezek folytatásához további forrásokra lesz szüksége. Egyelőre viszont a költségvetésből hiányoznak még a kohéziós források és helyreállítási alapból lehívható támogatások is, ugyanis a jogállamisági eljárás részeként ezek kifizetését egészen addig nem kezdi meg az Európai Bizottság, amíg a kormány végre nem hajtja a vállalt igazságügyi reformokat.

(Borítókép: Mohai Balázs / Bloomberg via Getty Images)