A nemzetközi intézetek elárulták, mekkora lehet Magyarországon az idei infláció

A Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WIIW) nevű, bécsi székhelyű kutatóintézet legfrissebb előrejelzésében 1 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre Magyarországra 2023-ra, miközben az inflációt 16 százalékra várja. Ez merőben más képet fest, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vagy az Európai Bizottság (EB) előrejelzései – világít rá a Makronóm Intézet.

Az IMF 2022. októberi prognózisában 1,8 százalékos GDP-növekedéssel és 13,3 százalékos pénzromlási ütemmel kalkulált, míg az OECD 2022 novemberében a két mutatót rendre 1,5 és 12,7, az EB pedig ugyanezen havi előrejelzésében rendre 0,1 és 15,7 százalékra várta. De az elmúlt hetek bejelentései alapján a hazánkat értékelő hitelminősítők (Fitch, S&P) is arra számítanak, hogy idén is fennmarad a gazdasági növekedés.

A hazai előrejelzéseket tekintve a Magyar Nemzeti Bank 2022. decemberi inflációs jelentésében 0,5–1,5 százalékos GDP-bővülést és 15,0–19,5 százalékos inflációt valószínűsített, a Pénzügyminisztérium pedig a 2023. évi költségvetési törvényben közölt előrejelzése alapján 1,5 százalékos növekedést, valamint 15 százalékos inflációt vár.

Több szakértő szerint is hamarosan jöhet az élelmiszerpiaci fordulat, április-május környékén például a tejtermékeknél akár 15-20 százalékos csökkenés is várható.

Egy számjegyű infláció

A Makronóm Intézet előrejelzése szerint az infláció az év elején tetőzhet hazánkban, ezt követően csökkenésnek indul, az év végére jó esély van rá, hogy 10 százalék alá kerül, ebben a vonatkozásban lényegében piaci konszenzus alakult ki.

Az infláció lassulásához az járulhat hozzá, hogy a változatlanul volatilis nemzetközi környezet ellenére az energiaárak 2023-ban a tavalyinál jóval alacsonyabb szinten stabilizálódnak. Ezenfelül a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás már tavaly év végére elviselhető szintre mérséklődött, a forint az utóbbi időszakban stabilizálódott, köszönhetően az uniós megállapodásoknak (partnerségi és RRF), illetve az MNB októberi beavatkozásának.

A tavaly tapasztalt, rendkívül aszályos évet a várakozások alapján egy jobb követi idén. A fenti tényezőket figyelembe véve az idei évre 17,5 százalékos inflációt vár az intézet.

Egy százalék körüli növekedés

A Makronóm Intézet legfrissebb prognózisa a magyar gazdaság 1,0 százalék körüli növekedését vetíti előre 2023-ban, ezzel éves átlagban elkerülve a recessziót. A gazdaság bővülése a koronavírus-járvány előtt megszokott 4-5 százalékos értéknél érdemben kisebb, ez az elmaradás a háború és a szankciók okozta károkhoz, illetve az ezek nyomán súlyosbodó energiaválsághoz köthető.

ebben 5,4 százalékos bővülésre számít az intézet, míg az import ennél kisebb mértékben, 3,1 százalékkal növekedhet.

Az exportdinamikát várhatóan nem a külső környezet támogatja majd – a legfontosabb exportpiacaink vonatkozásában 0,3 százalékos bővülésre számítanak csupán –, hanem a korábbi beruházások termőre fordulása, illetve a tavalyi évre is jellemző termelési nehézségek (például szakadozó ellátási láncok) enyhülése. Az export várható bővülését támasztja alá az ipar rendelésállománya, ami november végén ötödével volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A fogyasztás esetében az év egészét tekintve kismértékű, 2,3 százalékos mérséklődést várnak. Ennek hátterében egyrészről a magas bázisidőszaki adat húzódik meg, amely a 2022 elején juttatott kormányzati transzferek és a kiemelkedő bérdinamika nyomán növekvő fogyasztás eredménye, illetve az inflációé, ami mérsékli a lakosság vásárlóerejét.

Az infláció mérséklődésének megindulásával, továbbá a várhatóan tovább emelkedő béreknek köszönhetően az év elején még csökkenő fogyasztás az év végére ismét emelkedésnek indul.

A beruházásoknál 2,0 százalékos csökkenést valószínűsít a gazdaságkutató intézet, ugyanakkor a magyar beruházási ráta még így is magas marad: a historikusan magas, 27 százalék feletti értékről 25 százalék közelébe csökkenhet csupán. Ez azonban továbbra is magasabb, mint az Európai Uniót jellemző 22 százalék körüli vagy a többi visegrádi országot jellemző közel 20 százalékos érték.

A beruházásokat a vállalati fejlesztések fogják húzni, míg a kormányzati beruházásokat a kormány a pénzügyi stabilitás szellemében a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés érdekében visszafogja

– közölte a Makronóm Intézet.

A magas beruházási ráta fennmaradását támasztja alá az, hogy november végén az építőipar rendelésállománya mindössze 1,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, magas értéktől. Az idei növekedés várakozásaink szerint nem egyenletesen alakul az egyes negyedévek között: az év első felében az éves alapú GDP-változás gyengébben, míg a második felében erősebben alakulhat.

Természetesen úgy a növekedési, mint az inflációs várakozásokat egyaránt övezik pozitív és negatív kockázatok, azaz mindkettő lehet alacsonyabb és magasabb is a most vártnál. A kockázatok közül a legjelentősebbek az energiaárak alakulása, a forintárfolyam változása, valamint a háborús és szankciós politika alakulása.

(Borítókép:  Bodnár Patrícia / Index)