Mindent megváltoztat, ami a Balti-tengeren történt, már semmi sincs biztonságban

Szeptember végén megtámadták az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, ám a művelet felelőseit egyelőre nem sikerült azonosítani. Az esemény nem veszélyezteti Magyarország energiaellátását, azonban a következményei messzebbre mutathatnak. Érdemes kiemelni, hogy az incidens egy pillanatra megkérdőjelezte a globális kereskedelmi csatornák biztonságát, ami a második világháború óta a folyamatosan kialakult globalizáció alapja.

Ez a támadás mindent megváltoztatott

A Balti-tengeren történt támadás több kérdést is felvethet a globalizáció által kialakult jólét szempontjából. Ugyanakkor globalizált gazdaság nincs globalizált kereskedelem nélkül, ami elképzelhetetlen tengeri hajózás nélkül. 

Ahogy az korábban, úgy napjainkban is érvényes, hogy a legfontosabb kereskedelmi útvonalak a tengereken vannak. Így, ha nincs biztonság a tengereken, akkor az energiakereskedelem és számos kritikus infrastrukturális csatorna is megkérdőjeleződik, az általános kereskedelmen túl.

A korábbi geopolitikai optimizmus egyik jelének a tenger alatti vezetékek tekinthetők, jellegükből adódóan ezek mostanra behálózzák a világot. Amikor ezeket létesítették, az építés során volt egy nagy adag optimizmus, hiszen ezeket fizikailag lehetetlen megvédeni. Itt nemcsak az olajvezetékekről van szó, hanem például az optikai kábelekről is, amelyek az internetet biztosítják szerte a világon. Lehetetlen több ezer kilométer hosszúságú gáz-, elektromos, optikai vezetéket megvédeni

– foglalta össze az Indexnek Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, a Neokohn főmunkatársa, aki szerint korábban minden résztvevőnek érdekében állt a globális hálózat fennmaradása érdekében a kritikus infrastruktúrák védelme, amelyről az orosz–ukrán háború kapcsán számos kérdés merült fel. 

A fegyveres konfliktus egyik résztvevőjének, Oroszországnak nem feltétlenül áll érdekében ezeknek a gócpontoknak a megóvása. Ráadásul van elég ereje ahhoz, hogy befolyásolja ezeket a kritikus infrastruktúrákat. „Ezért most, ha az érdekükben áll, mindent megtesznek azért, hogy ez a rend összeomoljon” – mutatott rá lapunknak Robert C. Castel. A szakértő sorai között olvasva világossá válik, hogy az a globális rend kérdőjeleződött meg, amelyben eddig szinte minden szereplőnek az érdeke volt ezen csatornák zavartalan működése. 

A történet szempontjából teljesen mellékes, hogy ki a Balti-tengeren történtek felelőse – vélte a szakértő, aki szerint a következmény leginkább ennyire fontos, hiszen kérdésessé válik a világot behálózó gáz- és olajvezetékek mellett a több ezer kilométer hosszúságú optikai kábelek sorsa is. Talán a legidőszerűbb kérdés, hogy most mi lesz a Balti-tengeren a napokban átadott új gázvezetékkel, ami Norvégiából érkezik Lengyelországba?

Lehetetlen ezeket megvédeni

A biztonságpolitikai korlát a Török Áramlaton keresztül szemléltethető a legjobban. A csővezeték teljes hossza csak Törökországig 1100 kilométer, ebből 935 a tenger alatti szakasz. A vezetékek átmérője 81 centiméter, a csőfal vastagsága 4. Ez a csővezeték átszeli a Fekete-tengert, így érkezik meg Oroszországból Törökországba, ahonnan északi irányba indul – Bulgáriába, Szerbiába, majd végül Magyarországra.

Ezt fizikailag lehetetlen megvédeni. Csak ennek a vezetéknek a tengeri szakasza majdnem 1000 kilométer hosszú. Ezt bárki megtámadhatja. Amikor ezt megépítették, volt egy globális optimizmus, mindenkinek az volt az érdeke, hogy ezeken az útvonalakon zavartalan legyen a szállítás. Ha ez a rend összeomlik, akkor kérdésessé válik az egész globális kereskedelem, és a globális gazdaság sorsa

– mondta lapunknak Robert C. Castel, aki szerint érdemes abba belegondolni, hogy ha ezeket a gázvezetékeket fizikailag lehetetlen megvédeni, akkor nincs esély az optikai kábelek megvédésére, amelyek külön-külön több ezer kilométert tesznek meg szerte a világon.

Ráadásul a mostani esemény a Balti-tengeren történt, a nyílt tengeren, ahol szinte lehetetlen a védelmet biztosítani külső beavatkozások ellen, ezért még könnyebb károkat okozni. 

Vannak országok, amelyek tárgyai a történelemnek

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban hangsúlyozta: „Egyre rosszabb a helyzet Európa energiaellátásának terén. Az Északi Áramlat 1-et és 2-t ért incidensek, valamint az Ukrajnán keresztüli gáztranzit leállítása az eddigieknél is jóval bizonytalanabb, és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzák Európát a földgázellátás terén.” Ám ennél jóval fontosabb kijelentést is tett a Török Áramlattal kapcsolatosan: szerinte ez maradt mára az egyedüli olyan vezeték, amely megszakítások és mindenfajta zavarok nélkül szállítja az orosz gázt Európa irányába.

Ezért mi az Ukrajnán keresztüli tranzit megszűnése esetén is tudjuk biztosítani hazánk földgázellátását, viszont az elmúlt időszak eseményei arra figyelmeztetik az útvonalon elhelyezkedő országokat, hogy hatványozottan figyeljenek a vezeték biztonságára. A Török Áramlat fontosságát felértékelte, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat működése nem biztosított

– fogalmazott a magyar külügyminiszter, akinek a nyilatkozatából jól látszik, hogy a Török Áramlat biztonsága Magyarország szempontjából felértékelődött – ezzel egyébként számtalan energetikai szakértő egyetért. Viszont ennek a gázvezetéknek a  védelmében gyakorlatilag Magyarország nem tud részt venni.

„Katonai eszközei értelemszerűen Magyarországnak nincsenek arra, hogy biztosítsa a tengerek fenekén ezeket az infrastruktúrákat. Ráadásul egy sokkal nagyobb katonai hatalom eszközei sem elegendők erre. Így csak egy lehetséges út van: a politikai megoldás. Ki kell dolgozni egy olyan modus vivendit (békés együttélést – a szerk.) azokkal a hatalmakkal, amelyek képesek károkozásra ezekben az infrastruktúrákban. Megegyezésre kell jutni mindenkivel, akinek az érdekében állhat ezek megtámadása” – nyilatkozta az Indexnek Robert C. Castel.

A biztonságpolitikai szakértő szerint egyáltalán nem mellékes, hogy mi lesz a Török Áramlattal, és akinek az érdekében állt az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékekben kárt okozni, annak érdekében állhat a Török Áramlatot is megrongálni. Ez pedig tovább fokozná az Európai Uniót uraló energiabizonytalanságot. A szakértő szerint semmi garancia nincs arra, hogy nem lesz következő robbantás egy másik vezetéken vagy szándékos károkozás más kritikus infrastruktúrában.

Tehát, a szeptember végi események sokkal messzebbre mutatnak. Ahogy Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára lapunknak kifejtette „minden spekuláció teljesen felesleges”. Így talán nem is az a kérdés, hogy ki tette, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan tudjuk politikailag garantálni ezeknek a vezetékeknek a védelmét, ha már fizikailag lehetetlen.

Eddig ezt a háborút lehetett úgy kezelni, hogy egy orosz–ukrán konfliktus, mostantól viszont, hogy ha a kritikus infrastruktúrák már nem tabuk, akkor már mindenkit érint, és azok az országok, amelyek tárgyai és nem alanyai a történelemnek, érdemi befolyás hiányában nem tudják megoldani ezt a helyzetet.

(Borítókép: Mikhail Svetlov/Getty Images)