Ursula von der Leyen: Az Északi Áramlat elleni támadás célja az EU energiaellátásának destabilizálása

Az EU szerint szabotázs okozta az Oroszországból Európába tartó két nagy gázvezeték szivárgását, de nem vádolta közvetlenül Oroszországot. Ukrajna korábban tovább ment, és „terrortámadással” vádolta Moszkvát. Az EU korábban azzal vádolta az oroszokat, hogy a gázszállításokat és az Északi Áramlat vezetéket fegyverként használják a Nyugat ellen.

Jelenleg egyik vezeték sem szállít, bár mindkettő tartalmaz gázt. Blinken nem vádolta közvetlenül Oroszországot, de azt mondta, hogy „senkinek sem állna érdekében”, ha szándékosan okoznák a problémát. Az Európai Tanács (ET) elnöke, Charles Michel is csatlakozott Ursula von der Leyen üzenetéhez:

Az Északi Áramlat szabotázsakciói az EU energiaellátásának további destabilizálására irányuló kísérletnek tűnnek

– írta a Twitter-csatornáján az ET elnöke.

Az Északi Áramlat 2 üzemeltetői hétfő délután nyomásvesztésre figyelmeztettek a vezetékben. A dán hatóságok ennek hatására közölték, hogy a hajóknak el kell kerülniük a Bornholm szigetének közelében lévő területet. Kedden az Északi Áramlat 1 üzemeltetője közölte, hogy a tenger alatti vezetékek egy nap alatt egyszerre „példátlan” károkat szenvedtek.

Az Északi Áramlat 1 vezeték – amely két párhuzamos ágból áll – augusztus óta nem szállított gázt. A bezárást karbantartással magyarázta a Kreml, de az EU szerint ezzel Európa gázellátását próbálta fegyverként használni.

Moszkva is „aggódik” a szivárgások miatt

Az Északi Áramlat 1 ezerkétszáz kilométer hosszan húzódik a Balti-tenger alatt a Szentpétervár melletti orosz partoktól Északkelet-Németországig. A hozzá tartozó Északi Áramlat 2 vezeték leállt, miután Oroszország megszállta Ukrajnát.

Szeizmológusok víz alatti robbanásokról számoltak be a szivárgások felbukkanása előtt. A dán védelmi parancsnokság közzétette a szivárgásokról készült felvételeket, amelyeken buborékok láthatók a Balti-tenger felszínén.

„Nem kétséges, hogy ezek robbanások voltak” – mondta Bjorn Lund, a svéd Nemzeti Szeizmológiai Központ munkatársa. Kedden Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta, hogy a szivárgás „nem több, mint egy Oroszország által tervezett terrortámadás az EU-val szemben” – írja a BBC.

A NATO is szabotázscselekménynek tartja az Északi Áramlat szivárgását

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán szabotázscselekményeknek tulajdonította az Északi Áramlat-vezetékekkel kapcsolatos szivárgásokat, és közölte, hogy a dán védelmi miniszterrel megvitatta a NATO-országok kritikus infrastruktúráinak védelmét.

Megvitattam az Északi Áramlat-vezetékeken elkövetett szabotázscselekményeket és a NATO-országok kritikus infrastruktúrájának védelmét Morten Bødskov védelmi miniszterrel 

– közölte a Twitteren Stoltenberg.

A svéd ügyészség dönt

A svéd ügyészek áttekintik az Északi Áramlat vezetékekben okozott károkkal kapcsolatos rendőrségi nyomozás anyagát, és döntenek a további intézkedésekről – közölte a svéd ügyészség szerdai közleményben.

Moszkva azonban bejelentette, hogy ragaszkodni fog ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a cső tulajdonosát, vonják be az Északi Áramlat vezetékeken történt balesetek kivizsgálásába. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta:

A csőnek van tulajdonosa, a Gazprom is az. Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy részt vegyünk a vizsgálatban.

„Ez nem egy elhagyatott vezeték” – tette hozzá.

Kreml: Ostobaság Moszkvát hibáztatni

A Kreml szerdán ostobaságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország állna valamilyen módon az Északi Áramlat gázvezetékek elleni esetleges támadás mögött.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újságírókkal tartott napi telefonos konferenciabeszélgetésen elmondta, hogy az incidenst ki kell vizsgálni, és a sérült vezetékek javításának pontos ideje sem világos. Arra a kérdésre, hogy Oroszország állhat az esetleges támadás mögött, Peszkov azt mondta: ez egy ostoba feltételezés. 

Ez nagy probléma számunkra, mert először is az Északi Áramlat 2 mindkét vezetékét feltöltöttük gázzal, az egész rendszer készen áll a gázszállításra. A gáz nagyon drága, most pedig a levegőbe repül”.

(Borítókép: Frederick Florin / AFP)