A nőknek el kellene fogadniuk, hogy a férfiak képtelenek a házimunkára?

A stratégiai inkompetencia (angolul: weaponized incompetence) az internet révén vált közismertté, de pszichológusok elmondása szerint az egyik legrendszeresebben felvetődő probléma a párterápiák alkalmával. Mint írják, ez a dinamika megterhelheti a kapcsolatokat, akár otthon, a munkahelyen vagy más területen, illetve frusztrációt, neheztelést, bizalmatlanságot és konfliktusokat szül.

Legtöbbször párkapcsolati példák formájában mutatják be a működését, de nem csak ott fordulhat elő. Munkahelyeken, barátok között, szülő-gyerek viszonyban is megjelenik, és ugyanolyan rombolóan hat, mint egy romantikus kapcsolatban.

Férfiak, akik szerint a házimunka csak a nők dolga

A leggyakrabban férfiak vetik be a stratégiai inkompetenciát arra hivatkozva, hogy a házimunka a nők dolga. Többnyire tehát a házimunka kapcsán kerül elő ez a dinamika, és a heteroszexuális fehér férfiakra jellemző leginkább, hogy alkalmazzák. Elsősorban akkor romboló és bántó ez a viselkedésminta, amikor gyerekek is rendszeresen látják, hogy az édesapjuk ezt csinálja. Szakemberek úgy vélik, ez toxikus sémát alakít ki a fejükben a szülőkkel kapcsolatban, illetve hogy miként viselkedik egy férfi családfőként és romantikus partnerként. Nem utolsósorban arra is kitérnek, hogy lehet egy bántalmazási forma is, ami csendes gyilkosként lerombolja a kapcsolatba vetett bizalmat.

Michael Knowles konzervatív kommentátor az elmúlt években tartalomgyártásba kezdett, platformjain pedig rendszeresen hangoztatja álláspontját a tradicionális értékrend fontosságával kapcsolatban. Nemrégiben azonban egy igencsak megkérdőjelezhető kijelentést tett, miszerint nem tudja, hogyan kell beindítani a mosógépüket, és a feleségének lépésről lépésre végig kell vezetnie ezen a folyamaton, ha alkalomadtán mégis arra kerülne a sor, hogy neki kell ezt megtennie, amíg ő más feladataival foglalkozik. Knowles felháborodva jelentette ki:

Ez a férfiaknak nem jön természetesen, a háziasszonyok tudják, hogyan kell bekapcsolni egy mosógépet, én nem.

Mindezt abban a videójában fejtette ki, amit a háziasszonyokról és a feministákról készített.

A TikTok felületén szintén megannyi tartalomba belefuthatunk, amelyekben a férfiak felháborodva járják körbe a lakásukat, ahol nincs kitakarítva, tornyosulnak a mosatlan edények és a ki nem teregetett ruhák. A videó elnevezése pedig: „A feleségem nem hajlandó takarítani”. Arra is találunk példát, hogyan manifesztálódik, ha az illető narcisztikusként alkalmazza a stratégiai inkompetenciát: például ha látják, hogy tele van a mosogató, azokat az edényeket elmossák, amelyekre éppen szükségük van, de a többit ugyanúgy otthagyják.

A szakemberek úgy vélik, négyféle oka lehet annak, hogy valaki stratégiai inkompetenciát alkalmaz:

• ki akar bújni a felelősség alól,
• kerülni akarja a számára kellemetlen szituációkat,
• fel akarja hívni magára a figyelmet,
• kontrollálni akar.

Hozzátették, arra is van esély, hogy valóban nem képes valaki bizonyos feladatok teljesítésére, vagy csak nincs hozzászokva, hogy néhány teendőt neki kell elvégeznie a ház körül. Hangsúlyozzák azonban, minden esetben jelezni kell, hogy ez bizony probléma, és meg kell találni a közös nevezőt annak érdekében, hogy megmaradhasson az egészséges kapcsolati dinamika egyensúlya.

Aki ezt teszi, narcisztikus?

Ramani Durvasula klinikai szakpszichológus szerint a stratégiai inkompetencia látványos jele lehet annak, hogy az illető narcisztikus. Meglátása szerint ennek a dinamikának része a passzív agresszió és a megjátszott sérülékenység, amivel empátiát váltanak ki a másikból, és így elérik, hogy megcsináljanak helyettük mindent.

Én nem tudom megcsinálni, azt akarom, hogy te csináld meg helyettem. Ja, és az nem az én hibám, hogy én nem tudom megcsinálni

– fogalmazza meg a szakember a stratégiai inkompetenciát alkalmazók alapvető gondolatmenetét.

Arra is kitér, hogy különbséget kell tenni a tanult tehetetlenség és a stratégiai inkompetencia között, ugyanis mindkettő nagyon hasonlóan manifesztálódik. Előbbi azonban egyáltalán nem tudatos, és annak, aki így cselekszik, nincsenek hátsó szándékai. Míg utóbbi esetében egy már felépített és jól átgondolt stratégiáról beszélhetünk, aminek általában van ártó szándéka is.

Durvasula elmondta, aki narcisztikus, általában a másik hibáztatásával operál, gyakran hangoznak el a szájukból a

Úgy tesznek, mintha robotok lennének (ha házimunkáról vagy egyéb, számukra kellemetlen feladatról van szó), mintha kizárólag csak parancsra tudnának cselekedni. A pszichológus kiemeli, ezt az elszenvedő felek általában lustaságként vagy idegesítő szokásként szokták elkönyvelni, azonban fontos tudni, hogy ez hosszú távon nagyon is mérgező hatással van a kapcsolatokra.

Az idő és a következetesség megoldhatja

Ann Woo-Ming Park pszichiáter szerint kezelhető és meg is oldható problémáról beszélünk. Három hasznos lépést osztott meg, amivel eredményesek lehetünk a stratégiai inkompetencia kinevelésében. Elsőként kiemelte, bízzunk a megérzéseinkben. Ha az adott illetőnek már a látványától is elfáradunk, hiszen tudjuk, hogy szinte még levegőt is kell vennünk helyette, az már egy erős intő jel arra, hogy stratégiai inkompetenciát alkalmaz. Másodszor, lényeges, hogy megfogalmazzuk magunkban a konkrét problémát, és a másik letámadása nélkül közöljük azt. Végül pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy támasszuk alá szavainkat tettekkel, ha kijelentettük, hogy mostantól neki is be kell szállnia a házimunkába, akkor ne csináljuk meg továbbra is egyedül az egészet.

Hangsúlyozta, ez nem fog egyik napról a másikra eredményt hozni, időre és következetességre van szükség hozzá, hogy valóban beérjen, hiszen mindkét fél számára radikális változást jelent.

– írták.