Fogyasztói kosár

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 331,66 pontos, 1,49 százalékos csökkenéssel, 21 953,54 ponton zárt kedden. A Mol árfolyama 2,16 százalékkal 20 200 forintra csökkent, az OTP részvények ára 1,44 százalékkal 5 135 forintra esett.

Egy félkilós aranyrúd több mint négymillió forintba, egy hordó nyersolaj körülbelül tizenhétezer forintba kerül. Persze, ha egy ilyen aranyrúdban tartjuk megtakarításunk, viszonylag komoly biztonsági intézkedésekre is szükségünk lesz, és egy olajhordót sem egyszerűbb otthon tárolni. Mégis kereskedhet bárki velük, ráadásuk a fenti árak töredékéért. Elég egy egyszerű értékpapírszámla valamelyik pénzintézetnél, és már akár a forintárfolyam alakulására is fogadhatunk, nyereséget könyvelve el akár azon, hogy gyengül a forint.

Egy ilyen számlának a legtöbb esetben nincs, vagy csak minimális havi költsége van, és kereskedni is viszonylag olcsón tudunk a segítségével. Otthonról, interneten keresztül vásárolhatunk a magyar tőzsdén, vehetünk részvényt, állampapírt és befektetési jegyet is. Mi azt a kereskedési lehetőséget mutatjuk be, amely ezeknél általában jóval nagyobb nyereségre vagy bukásra ad lehetőséget - kis tőkével ugyanis annak összegénél lényegesen nagyobb értékű nyersanyagot vagy éppen devizát vehetünk papíron.

Ha megnyitottuk az értékpapírszámlánkat, akkor egy egyszerű internetes felületen köthetünk megbízást bármilyen termékre, ami elérhető a Budapesti Értéktőzsdén. Ilyen termékek azok a származékos értékpapírok is, amelyek lehetőséget nyújtanak többek között euró-, dollár-, olaj-, arany- vagy ezüsthátterű értékpapír vásárlására.  

Ezeket az értékpapírokat certifikátoknak nevezik, és egy olyan részvénynek kell ezeket elképzelni, aminek árfolyama valamilyen valós termék árváltozásának megfelelően emelkedik vagy csökken. Ilyen, úgynevezett származtatott részvényt gyakorlatilag bármiből lehet készíteni, csak az kell, hogy az eredeti terméknek is legyen egy nagyobb forgalmú piaca. Így születtek meg a kisbefektetők körében ma már rendkívül népszerű arany- vagy eurócertifikátok is.

A kereskedés igazi előnye, hogy nincs szükség nagy befektetési összegre, általában pár száz vagy pár ezer forintból megvehetőek ezek a termékek. Egy darab certifikát megvásárlásáért az arany esetében a héten nagyjából 1660 forintot, ezüstnél 355 forintot kellett fizetnünk. Ha olajra akarunk spekulálni, akkor minimálisan 2430 forintra, ha a dollár árfolyamára, akkor 130 forintra van szükségünk. Hangsúlyozzuk még egyszer: ennyi pénzért nem egy hordó olajat vagy konkrétan egy dollárt veszünk, hanem egy olyan értékpapírt, ami ezek árfolyammozgását követi.

Még izgalmasabbá teszi a kereskedést az, hogy mi döntjük el, milyen irányú pozícióba szállunk be. Játszhatunk az adott termék árfolyamának emelkedésére és esésére is.

Egy aranycertifikát árát például az határozza meg, hogy hogyan változik az arany tényleges árfolyama a világpiacon, annyi különbséggel, hogy ami a valóságban egy százalék változás, ilyen esetben akár húsz százalék is lehet. Ennek oka, hogy az ilyen típusú részvényeket kibocsátásukkor gyakran ,,felturbózzák”, így sokkal erőteljesebben reagálnak a piaci árváltozásokra.

Egy példa a közelmúltból: aki július 19-én 291 forintos euróárfolyam környékén megvette azt a turbó certifikátot, ami a forint erősödésére spekulált, 21-én már 60 százalékos hozammal értékesíthette az értékpapírjait, ugyanis ekkor az euró már csak 282 forintot ért. Ez a valóságban csak négyszázalékos forinterősödés, de az értékpapír az árképzésének köszönhetően tizenötszörösen reagálta le azt, ami a piacon valójában történt. 

A certifikátok esetében a név tájékoztat minket arról, hogy milyen befektetést is készülünk megvásárolni. Az előbb említett értékpapír az Erste EUR/HUF Turbo Short 09 típusú certifikát volt. Az Erste szó csak annyit jelent, hogy az Erste bocsátotta ki ezt a terméket, az EUR/HUF pedig azt jelenti, hogy az értékpapír megvásárlása esetén az euró forintban kifejezett árfolyamára fogunk spekulálni. A turbó a tőkeáttétel jelzője, vagyis a turbós papíroknál mindig arra kell számítani, hogy az értékpapír árfolyama jóval nagyobb mértékben mozog, mint az alapját képező termék árfolyama. Végül a short megnevezés azt fejezi ki, hogy mi akkor nyerünk az üzleten, ha csökkenni fog az euró forintban kifejezett árfolyama, vagyis erősödik a forint.

Ennél az értékpapírnál a turbó szó jelenti a legnagyobb kockázatot, ugyanis jelen esetben ez tizenötszörös érzékenységet jelentett a rendes euróárfolyamhoz képest. A klasszikus tőkeáttételes ügyleteknél persze a veszteség is ennek megfelelően alakulhat - szélsőséges esetben így könnyen akár a mögöttes termék (jelen esetben az EUR/HUF) árfolyamváltozásának a többszörösét, de akár a befektetett tőke többszörösét is el lehet bukni.

Az itt ismertetett certifikátok, bár nem tömegtermékek, kicsit mégis közelebb hozták őket az egyszerű fogyasztóhoz, és ezért vannak beépített, a veszteség maximalizálását szolgáló korlátok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az értékpapír tőkeáttétele nem állandó, hanem az árfolyammozgás függvényében változik: így nem lesz a tőkénket meghaladó veszteségünk, de kasszát robbantani is csak keretek között lehet. Az adott példában jókor szálltunk ki az ügyletből, de a forint további erősödése egy idő után már csak a tényleges árfolyamváltozáshoz egyre közelítő mértékben növelte volna a certifikát értékét. Azaz, ha váratlanul jelentősen erősödött volna a forint, akkor az egyre erősödő árfolyam már csak néhány százalékkal, és nem az árfolyamerősödés százalékának többszörösével emelte volna értékpapírunk értékét.

A veszteségmaximalizálás is hasonló módon működik. Ha a certifikátunk mögött álló termék árfolyama elér egy kritikus, úgynevezett kiütési szintet - az említett esetben ez 295 forint/euró volt -, akkor felfüggesztik a kereskedését, és a maradványértéket visszafizetik a tulajdonosoknak. Ha a múlt hétfőn a piacok még jobban megijedtek volna az IMF-fel való tárgyalások megszakadása miatt, és az euróárfolyam elérte volna a 295 forintot, akkor nem 60 százalékos hozama lett volna az ügyletnek, hanem majdnem a teljes értékét elvesztette volna. Ilyen esetben egyedül az vigasztalhat minket, hogy a tőkeáttétel ellenére nem veszíthetünk többet a befektetett pénzünknél, igaz, azt viszont majdnem egészében.

Ha ugyanakkor csak számunkra kedvezőtlen irányba változik az árfolyam, de nem éri el a kiütési szintet, várhatunk. Az adott papír esetében szeptember 30. volt az értékpapír végső lejárati ideje - ha addig nem adjuk el adott napi árfolyamon, akkor az ilyen certifikátok esetében általában a lejárat napján érvényes árfolyamon, vagy egy ahhoz közeli, úgynevezett bázisáron szállunk ki, voltaképpen a papír visszaváltását jelentő eladással az ügyletből.

Az értékpapír vétele és a lejárati idő között szabadon dönthetünk: a kiütési ár egy előre megadott szélsőértéket jelent, de ha csak közelítünk ehhez, dönthetünk úgy, hogy nem realizáljuk a veszteséget, hanem várunk arra, hogy a termék - jelen példánál maradva a forint - erősödjön.

Természetesen ez egy igen kockázatos befektetés, ezért sokan el is kerülik, és a szakértők azoknak szokták ajánlani ezt a kereskedési formát, akik már kicsit otthonosabban mozognak a tőzsdén. Nem tanácsos túl nagy összegeket egyszerre elhelyezni ilyen termékekben, inkább kis összegekkel érdemes kihasználni a piac ingadozásait.

Nekünk mindegy, hogy születés, vagy halál, a lényeg: mindkettőhöz virág kell, summázta üzletfilozófiáját egy virágboltos. Amíg emberek születnek, házasodnak és meghalnak, nekik lesz munkájuk. Hogy valójában meddig lesz divat ünnepekre vágott virágot adni, nem tudni, az mindenesetre tény, hogy ez a szokás évszázadok óta töretlen, és harmincezer embernek ad megélhetést Magyarországon.

A rendszerváltás óta nem csak egyre több virágot ajándékozunk, de megnőtt az igényünk a széles választékra is. Szeretnénk, hogy a virág, amit veszünk, ne csak friss, de különleges is legyen, derül ki az egyik nagykereskedés felméréséből.

Hétfőn Kenyában, kedden nálunk

A boltok alkalmazkodnak az igényekhez: a tízezer hazai üzlet többségébe a világ akár harminc-negyven különböző pontjáról is érkezhetnek virágok. A legnépszerűbb évek óta a rózsa, a krizantém és a tulipán, de feljövőben van a gerbera is, ami mára már maga mögé utasította a liliomot, a fréziát és a szegfűt is. A legfőbb importőr pedig még mindig Hollandia, közel ötmilliárd forint értékű vágott virág érkezik innen az országba. 

A 3 pontos javulás beleillik a pozitív nemzetközi trendbe - derül ki az 54 országban, köztük Magyarországon készült felmérésből.
Magyarországon a személyes pénzügyi helyzet megítélése a legkedvezőbb. A megkérdezett magyarok 21 százaléka jónak ítéli saját pénzügyeit a következő tizenkét hónapban. Tavaly április-márciusban még csak 13 százalék nyilatkozott így.

Pozitívabb a válaszadók véleménye az országos munkahelyi kilátásokról is. Tavaly ősszel mindössze 4 százalékuk látta jónak a helyzetet a következő tizenkét hónapban, most tavasszal pedig már 9 százalékuk.Ugyanakkor csak a megkérdezettek 19 százaléka vélekedett úgy, hogy a szükséges árucikkek megvásárlása szempontjából számukra kedvező a helyzet; arányuk 3 százalékponttal kevesebb, mint ősszel.

Globálisan a bizalmi index átlagosan 92 pont, az elmúlt két éven belül idén március-április során volt a legmagasabb. Mindössze 2-7 ponttal marad el a 2005-2007 közötti évek mutatóitól.Az 54 vizsgált ország közül az index Indiában a legmagasabb, itt 127 pont, Indonéziában 116 pont, míg Norvégiában 115 pont. Ősszel a magyarországi indexnél Európában még három országban állapított meg a Nielsen alacsonyabb mérőszámot. Most öt esetében kisebb a fogyasztók bizalma: Horvátország 48, Portugália 51, Litvánia 46, Lettország 53, Görögország 57 ponttal szerepel. Az említett országok mutatói globálisan is a legalacsonyabbak. A Nielsen félévente elvégzett kutatásakor mintegy 30 ezer internet-használó fogyasztót kérdez meg globálisan.

10 500 forint egy gramm fűért. Ennyi lenne itthon egy gramm marihuána, ha az ára 95 óta követte volna legalább az inflációt, ami több mint négyszáz százalékos volt. És akkor ebben még nincs benne, hogy az euró bevezetése óta a forint árfolyama leginkább a 240–280-as sávban ingadozott a devizával szemben, vagyis az elmúlt tizenegy évben gyakran gyengült 16-17 százalékot, vagy akár harminc százalékot is, amikor majdnem a 320-as szintet verte az árfolyam. 1995 óta mégis stabil, nagyjából 2000-2500 forint/gramm áron lehet marihuánát venni Magyarországon.

Filléres előállítás

A drogkereskedő szemlélete nem olyan konzervatív, mint egy hivatalos kereskedőé, aki mihelyst inflációt vagy árfolyamgyengülést tapasztal, érvényesíteni akarja azt az áraiban, hogy megmaradjon az árrése. A drogkereskedőnek az az érdeke, hogy minél több vevője legyen. Vagyis inkább enged kicsit az árréséből, csakhogy ne csökkenjen a használók száma, magyarázta az árpolitika egyik összetevőjét Varga Péter, a Budapesti Rendőr Főkapitányság Bűnözés Elleni Szolgálat Nyomozóalosztályának vezetője.

„A drogpiacon egyébként megfigyelhető, hogy folyamatosan emelkedik a kereslet és a kínálat is, de a kínálat egy kicsit mindig magasabb. A növekvő kereslet pedig ellensúlyozza azt a veszteséget, ami abból fakadna, hogy a drogárak nem követik az olyan folyamatokat, mint az infláció.”

Hosszú az út Peruból és kockázatos

Az árrés azonban már eleve hatalmas, mivel a drogok előállítási költsége töredéke az árnak. Az előállítási költségeken, valamint a keresleten és a kínálaton kívül alapvetően három tényező határozza meg a drogok árát . Egyrészt, hogy honnan hozzák az adott kábítószert, vagyis milyen távolságról szállítják. Másrészt, hogy mennyire kockázatos az adott drog szállítása, harmadrészt, hogy hány áttételen keresztül jut el a fogyasztóhoz, fejtette ki Demetrovics Zsolt pszichológus, az ELTE Addiktológiai Tanszéki Szakcsoportjának vezetője.

A kokain az egyik leginkább üldözött drog a világon. Vízen és levegőben, adott esetben észak-amerikai kitérővel szállítani Kolumbiából vagy Peruból elég kockázatos - magyarázta a szakértő, miért is lehet a legdrágább ismert kábítószer a kokain. Ehhez képest heroint szállítani valamivel egyszerűbb, hiszen azt elsősorban Afganisztánból, Pakisztánból, vagy az Indokínai-félsziget országaiból hozzák, vagy esetleg Törökországból, mindenesetre "csak" felrakják a kamionra, vagy a vonatra. Az amfetaminokat európai országokból hozzák be, füvet pedig itthon termesztenek, és szinte már önellátó az ország.

Mindent egy kézbe

„Az európai kokainpiac ötven-hatvan százalékát négy-öt éve ugyanaz a rokoni kapcsolatok révén szerveződő, nagyon zárt nigériai csoport tartja a kezében. Álházasságokkal állampolgárságokat szereznek az unió egyes országaiban, és így teljesen szabadon mozoghatnak a régióban. A csoport a dél-amerikai terjesztőktől való felvásárláson át a szállításon keresztül az európai dílereknek és fogyasztóknak való szétterítésig mindent egy kézben tart. Így a termesztőtől a fogyasztóig ugyanaz a csoport juttatja el az anyagot. Vagyis nincsenek áttételek, ami jelentős áremelkedést okozhatna, nem az történik, hogy minden egyes közvetítő csoport ráteszi a maga hasznát. Ez is az egyik ok, ami miatt nem emelkedik, hanem enyhén csökken a kokain ára” – mondta Varga Péter.

A Drog Fókuszpont fogyasztók körében végzett vizsgálata szerint 2006-ban még átlagosan 17 ezer forint/gramm körül mozgó kokain utcai átlagára 2007-ben 14-15 ezer forintra csökkent. 2008-ban is maradt ez az ár, mondta Tarján Anna, a Drogfókuszpont szakértője.

Laza a helyzet az afrikai vizeken

A másik tényező a kokain árának enyhe csökkenése mögött az áttételek eltűnése mellett a szállítás biztonságosabbá válása lehet. Az utóbbi években a nemzetközi kokain-csempészetre használt tradicionális hajóútvonalak egyre inkább háttérbe szorultak. Sokáig az volt a jellemző, hogy a kokaint Dél-Amerikából egyenesen Európába hozták, esetenként pedig Észak-Amerikán keresztül jött a drog. Néhány éve azonban az Európába áramló kokain jelentős része Afrika érintésével – jellemzően közép-afrikai vizeken történő kirakodást követően – érkezik. Az útvonal-áthelyezés egyik oka az afrikai térségben megfigyelhető korrupció, továbbá a rendőri-, vám-, valamint határellenőrzés gyakorlatilag teljes hiánya.

Úgy esszük a kokaint, mint tinik az amfetamint

Közben egyre nő a kokain iránti kereslet és kínálat is. A lefoglalási adatok alapján a kokain 2007-ben már a kannabisz és az amfetamin után a heroinnal és az ecstasyval azonos gyakorisággal előforduló kábítószer volt Magyarországon. 2001-ről 2007-re 1,3 százalékról 1,8 százalékra emelkedett a kokaint kipróbáló fiatal felnőttek (18-34 éves) aránya, mondta Tarján Anna.

A kokain mellett az amfetamin átlagos ára is enyhén csökkent az elmúlt években. Ez a szárnyaló keresletnek köszönhető, mivel így egyre nagyobb tömegben, tehát egyre költséghatékonyabban tudják előállítani, mondta Varga Péter.

A heroin átlagos utcai ára azonban 2008-ra mind pakett kiszerelésben (egy pakett 0,3-0,4 grammot jelent) mind 1 grammos tételben emelkedett. „A heroin ára valószínűleg a stagnáló kereslet miatt emelkedik. Ettől a drogtól félnek a leginkább, mert könnyű tőle függővé válni. Vagy ha lefoglalnak 100-150 kilót, azt már megérzi a piac, és a visszaeső kínálat miatt drágábban lehet a szerhez jutni átmenetileg” – mondta a nyomozó.

Made in Hungária

Ami a marihuána magyarországi piacát illeti, öt éve szinte még csak import fű volt az országban, mára azonban az elfogyasztott fű hatvan-hetven százaléka itthon terem. Tehát csökkent a beszerzési ár, a lerövidült beszerzési útvonal és a kevesebb áttétel miatt.

Minimálisan nő a marihuána iránti kereslet is: 2001 és 2007 között a fiatal felnőttek körében két százalékkal növekedett a kannabiszt valaha fogyasztók aránya, a tizenhat évesek diákok körében végzett felmérés szerint viszont enyhe, de csökkenő tendencia volt megfigyelhető, mondta Tarjáni Anna. Így nem csoda, hogy a marihuána és hasis ára lényegében évek óta változatlan, és az árakat szezonális hatások sem érintik.

Áremelés helyett új szer

Egy gramm marihuána utcai ára 2000 és 2500 forint közé esik már körülbelül 95 óta, fogyasztói megfigyelések szerint. Hivatalos adatok azonban csak 2004 óta léteznek, amióta a Drog Fókuszpont elkezdte a felméréseket. Európában egyébként csökken a kannabisz-származékok ára, de hozzánk még nem gyűrűzött be ez a tendencia.

Hogy meddig lehet ellensúlyozni a makrogazdasági folyamatok áremelő hatását a drogok piacán az egyre növekvő kereslettel, a szállítás kockázatának és az áttétételek csökkentésével, azt nem lehet pontosan belőni. Lehet, hogy három, de lehet hogy még tíz évig is. Valószínűleg akkor lesznek kénytelenek árat emelni a drogkereskedők, ha beáll egy stabil szintre a kereslet, és nem lehet újabb fogyasztókra számítani. De az is lehet, hogy addigra már kitalálnak egy olyan új drogot, aminek az eladásával ellensúlyozni tudják a már eddig ismert drogok keresletének stagnálásából származó kiesést, véli Varga Péter.

„Hát, kinek mi olcsó. A tesztert meg nem fújhatja meg, mi azt nem ingyen kapjuk” – válaszolta az egyik pesti aluljáró parfümériájának eladója. A kérdés az volt – miközben naiv álvásárlóként a Dior és Givenchy parfümjeiket szagolgattam –, hogy miért ilyen olcsó náluk a márkás parfüm. A hivatalos parfümboltban a Dior Fahrenheit ötven milliliteres kiszerelésben tizenhatezer forint, az aluljáróban tizenegyezer. A Givenchy Organza 30 ml-es üvegben a hivatalos kiskereskedőnél szintén tizenhatezer forintba kerül, az árusnál ugyanez csak hétezer forint.

Hamisítás csúcstechnológiával

„Ha valaki hamisítani akar egy bármilyen márkás parfümöt, akkor elmegy egy kisebb közel-keleti parfümgyárba, megmondja, hogy melyiket szeretné hamisítani, ők két perc alatt kikeresik ezt a típust a receptúra-gyűjteményükből, és legyártják többnyire szintetikus anyagokból és olcsóbb természetes anyagokból” – mondta Zólyomi Zsolt parfümszakértő, a Zólyomi Parfüm Kft. és a Le Parfum parfümériák tuljadonos-ügyvezetője.  Az eredeti receptúra lekkoppintása egyébként sok kísérletezés és analitikai vizsgálat eredménye.

„A közel-, de inkább a távol-keleten – Kínában, Malajziában, Vietnamban – hatalmas maffia szerveződött a parfümhamisításra. Csúcstechnológiával felszerelt nem hivatalos parfümgyáraikban az eredeti parfüm megjelenése után egy-két héttel kész a hamisítvány, csak olcsóbb és rosszabb minőségű összetevőkből” – mondta Kiss Kolos, a luxusparfümöket és -kozmetikumokat forgalmazó Primőr Kozmetikai Kft. kereskedelmi igazgatója is.

Színtiszta műanyag, akárcsak az eredeti

A hamisítvány azért nem lesz teljesen olyan, mint az eredeti, mert a hamisítóknak nem mindig sikerül beszerezniük minden összetevőt. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak, hiszen a hamisítók igyekeznek mindent a lehető legolcsóbban beszerezni, és ha egy összetevőhöz csak nagyon drágán jutnának hozzá, akkor inkább kihagyják, vagy helyettesítik az ahhoz legközelebb álló olcsó anyaggal, mondta dr.Balla József vegyészmérnök, a B&B Analitika Kft. igazgatója.

„Mindig van néhány fő összetevő, és ehhez jön több kísérő komponens. Mind ismert vegyület, így egy parfüm összetevőit  a megfelelő technológiával pontosan meg lehet határozni, és a lehető legpontosabban meg lehet állapítani, hogy melyik összetevőből mennyit tartalmaz.”

Egy parfüm általában ötven–százötven vegyületből áll, ezek egykor többségében növényi és állati eredetű illóolajok voltak, ma már csak az olyan csúcskategóriás parfümök tartalmaznak legalább nagyobb részben természetes anyagokat, mint a Chanel, a Hermes vagy  a kis parfüm-manufaktúrákban készült illatok.

Szereti a presztízst a magyar

Hamisítványokkal nemcsak a piacokon, hanem az utcai árusoknál is találkozhatunk. Ezeknek olyan profi a csomagolásuk, hogy egy igazán szakavatott szemnek tűnik csak fel, hogy nem eredeti. „Foglaltunk már le hamis termékeket a Váci utcában is, ahol szinte az eredeti luxustermékek árán adták a hamisítványokat. Tehát az eladás helye határozza meg a termék árát, de itt nincs egyenes ár-érték arányosság” – mondták el a VPOP sajtóosztályán.

A globális parfümpiac értékét negyven–ötvenmilliárd dollárra becsülik, és piaci pletykák szerint a hamis parfümök globális piaca is ugyanekkora lehet. „Csak a presztízsparfümök magyarországi piaca hat–nyolcmilliárd forint (negyvenmillió dollár) évente. A feketepiac ennek körülbelül harminc–harmincöt  százaléka”  – mondta Kiss Kolos.

A VPOP 2009-ben öszesen 3,26 milliárd forint értékben foglalt le hamis termékeket, de arról nincsenek adataik, hogy a lefoglalt illegális termékekből mennyi volt a parfüm. „Ebben az évben már volt egy kiemelkedő felderítés. Január 16-án egy közúti ellenőrzésen egy németországba tartó kamionon 19 374 darab (többnyire 100 ml-es kiszerelésű), különféle hamis márkajelzéssel ellátott parfümöt foglaltunk le háromszázharmincmillió forint értékben" – közölték a hatóság sajtóosztályán.

Alantas csatornán érkezik a presztízs

De a hamisítás csak az egyik ok, ami miatt olcsóbban találunk márkás parfümöt a kínai piacon.  A másik lehetőség, hogy eredeti tesztert vásárolunk, ami feketekereskedelemben érkezett, mondta Zólyomi Zsolt. A parfümszakértő szerint a teszterek bármilyen kiszerelésben létezhetnek, Kiss Kolos szerint viszont a teszterek általában csak nagy, 100 ml-es kiszerelésben érkeznek, és a dobozuk is más, de ez nem szokta zavarni a márkás parfümöket aluljáróban vásárló ügyfeleket.

A kereskedelmi igazgató azt is elmondta, hogy az aluljárókban megvásárolt parfümök fele-fele arányban lehetnek professzionálisan hamisított és eredeti termékek.

Az eredeti parfümök úgy kerülhetnek az illegális kereskedelembe, hogy a forgalmazó cég, amelyikkel az adott gyártó szerződést köt, szürke vagy fekete csatornákon értékesíti külföldön a parfümök egy részét. Ami természetesen szerződésszegés. Ha erre a gyártó rájön, szerződést bont a forgalmazóval, mivel a márkák mindig kikötik, hogy milyen kiskereskedelmi cégek árulhatják az illatszereiket. (A nem hamisított parfümöknél a lényegesen kisebb működési költséggel működő aluljárós vagy piaci árusok kisebb haszonkulcsot raknak a termékre.)

Szabadon áramlik az álpresztízs

„Minden egyes parfümnek van egy rejtett kódja. Vagyis amelyik országba először kiszállítja a forgalmazó, annak az országnak a kódját beleütik a parfümök dobozába. Így meg lehet tudni, hogy a feketepiacon árult márkás parfümök honnan érkeztek. Persze ha a kínai piacon lefoglalt parfümök dobozán egy uniós ország kódja van, akkor a VPOP nem tud mit tenni, az Unióban szabad a termékek áramlása – kivéve, ha az adott szállítmányhoz tartozó számla nincs teljesen rendben. A legtöbb esetben persze ez a helyzet” – mondta Kiss Kolos.

Ha a fekete csatornán értékesített parfümök az unióban készültek, akkor az egész európai közösség területén akadálytalanul, határok nélkül tud eljutni egyik pontból a másikba, a közös vámterületen nincs vámellenőrzés, a schengeni országok között határrendészeti ellenőrzés sincs, csak a vámhatóságok mobil ellenőrző csoportjai jelentenek veszélyt a szállítmányra, mondták a VPOP sajtóosztályán is.

Ledőltek a Józsefvárosi piac falai

A VPOP rendszeresen hajt végre ellenőrzéseket az ismert árusítóhelyeken, ahol rendszeresen foglalnak le illegális forrásból származó kozmetikai termékeket, köztük parfümöket is, de nincs mindenre kapacitásuk.

De nemcsak a hatóságok, hanem a gyártók és a forgalmazók is folyamatosan harcolnak a feketekereskedelem ellen. A nyilvánvaló presztízsveszteségen túl a parfümhamisítás óriási károkat okoz a márkáknak és a forgalmazóknak is, mondta Kiss Kolos. „Folyamatosan teszünk a hamisítás és az illegális kereskedelem ellen, akárcsak a gyártók, akik az illegális márkahasználatért feljelentik a hamisítókat. De nagyon nehéz eredményeket elérni. Több évbe telt az is, míg a ruházati és egyéb termékek forgalmazóival együtt ki tudtuk harcolni, hogy felszámolják a józsefvárosi piacot.”

Kiss Kolos elmondása szerint a forgalmazók két dolgot tehetnek. Egyrészt feljelenthetik az adott kiskereskedőt, aki hamisított árut tart, vagy fekete csatornán szerzi be a portékát, másrészt kimennek a piacra, mintát vásárolnak a parfümökből, és elküldik a gyártónak, aki aztán a kódból megállapítja, hogy melyik országban lévő forgalmazó partnere volt az, amelyik fekete csatornán is értékesített. Ahhoz azonban, hogy világszinten felszámolják a hamisított parfümök gyártását és kereskedelmét, nemzetközi kormányzati intézkedésekre lenne szükség.