Törvénybe foglalta a német parlament, hogy be kell zárni a szénerőműveket

Évekig tartó viták után pénteken elfogadta a német törvényhozás a szénalapú energiatermelés fokozatos leállításáról szóló csomagot, amelynek értelmében legkésőbb 2038-ig valamennyi szénerőművet leállítják - írj az MTI.

Az erőviszonyok bizonytalansága miatt a szövetségi parlamentben (Bundestag) úgynevezett ajtós szavazást tartottak, vagyis a képviselők elhagyták az üléstermet, és úgy szavaztak, hogy döntésüknek megfelelően az igen, a nem vagy a tartózkodás feliratú ajtón léptek be a terembe. A 709 képviselő közül 554 szavazott, a kormány javaslatait 314 igen szavazattal, 237 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett fogadták el.

Az eredményből úgy tűnik, hogy a 398 képviselőt összefogó kormánypárti frakciókban - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) képviselőcsoportjában - nem volt egyöntetű az előterjesztések támogatottsága.

A Bundestag után a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája (Bundesrat) is elfogadta a jogszabálycsomagot. A német törvényhozás így az atomerőművek fokozatos - 2022 végéig tartó - leállításáról 2011-ben hozott döntés után a szénalapú energiatermelés leépítéséről is határozott.

A szénalapú energiatermelés fokozatos leállításának legfőbb közép távú célja, hogy az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása 62 százalékkal csökkenjen 2030-ig 1990-hez képest. A távlati cél az, hogy Németország a 2015-ös párizsi nemzetközi klímaegyezmény előírásait teljesítve 2050-re elérje az úgynevezett karbonsemlegességet, vagyis megteremtse az egyensúlyt a kibocsátott szén-dioxid és a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.

Az új törvények alapja egy 2019 elején bemutatott javaslatcsomag a szénbányászat és a szénalapú áram-, és hőenergia-termelés fokozatos leállításáról. A javaslatokat egy politikusokból, környezetvédőkből, tudósokból, és az ágazatban tevékenykedő vállalkozói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőiből álló bizottság állította össze. A kormány nem ültette át valamennyit a törvénytervezetekbe. A 2038-as céldátumot ugyan átvette, de több részkérdésben szembehelyezkedett a bizottsággal, például lehetővé tette egy új szénerőmű üzembe helyezését az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Dattelnél.

Ezt azzal indokolták, hogy az ágazat egészének szén-dioxid-kibocsátását kell mielőbb csökkenteni, ezért hasznosabb bezárni több elöregedett, kevéssé hatékony erőművet és engedélyezni a legmodernebb technológiával működő Datteln IV nevű erőművet, mint megtagadni az engedélyt és tovább működtetni régi, korszerűtlen erőműveket.

Az importált feketeszénnel együtt az energiahordozó aránya nagyjából 30 százalékos a hazai áramtermelésben. Az ágazat hozzávetőleg 30 ezer embert foglalkoztat. 

A kormány szerint Németország a törvényekkel jogilag, gazdaságilag, ökológiailag és szociálisan fenntartható módon száll ki a szénkitermelésből és szénfelhasználásból. Az erőművek üzemeltetői és bányák működtetői jelentős támogatást kapnak a létesítmények felszámolására és a mezőfelhagyás utáni természeti helyreállításra, az RWE energetikai konszern például 2,6 milliárd euróra (910 milliárd forint) számíthat. Az érintett térségek gazdasági szerkezetének átalakítására, új munkalehetőségek biztosítására 40 milliárd eurót fordítanak a következő években.

Ellenzéki pártok élesen bírálták és elvetették a kormányzati terveket. A Zöldek szerint a CDU/CSU és az SPD koalíciója olyan pályára állítja Németországot, amelyen később nem lehet módosítani, így a Zöldek nem gyorsíthatják fel a folyamatot, ha kormányra kerülnek. A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szerint viszont éppen az a gond, hogy a kormány túlságosan siet, szerintük az ágazat felszámolását megfontoltabban, körültekintőbben kell végrehajtani, és bőven elég lenne 2050-re befejezni.