További Doki cikkek
Hány génünk is van? |
Barátaim a témáról szóló beszélgetéseink során ekkor önkéntelenül egy modern Taigetosz képét idézték fel. Való igaz, hogy a tudomány szinte valamennyi eredménye rosszhiszeműen is felhasználható, mégis úgy gondolom, hogy a tudomány hajtóereje a pozitív kétkedés, a természet és az anyag, benne az ember, szerkezetének és működésének megismerhetőségébe vetett hit volt és marad. Maga a tudományos eredmény nem irányul senki ellen, s reméljük, a jövőben sem fog! Horderejénél fogva ez a kutatás tabuk egész sorát fogja ledönteni: génmanipulációval gyógyítani lehet, netán immunizálni félelmetes és elterjedt betegségek (pl. AIDS) ellen, klónozással saját szöveti tulajdonságú, az eredeti szervvel azonos funkciójú transzplantátumot lehetünk képesek létrehozni!
A távlatok beláthatatlanok, az eredmények ellenőrzése és egyéb rasszok egyedein való megismétlése, a nemek különbségeinek génszintű tisztázása nyilván hosszú évekre megszabja a kutatás irányát; az elérhető maximális biztonság esetén is csak jó idővel következhet a gyakorlatban történő alkalmazás, aminek puszta felvetésére is felhördülnek a személyiségi jogok képviselői: az így ,,kinyert" azonosító birtokában a kívánatosnál sokkal több adat juthat illetéktelen kezekbe. Bízom benne, hogy új azonosítónk részletgazdagsága lehetővé teszi, hogy annak más-más szegmenseit használja majd az egészségügy, a kriminalisztika, az államigazgatás, a nevelésügy, stb.
A DNS készlet analízise máris meghökkentő eredményeket produkált: kiderült, hogy a kutatási célokra kitűnően használható harmatlégy - Drosophila-DNS kb. 70%-ban azonos az emberével, hogy a neandervölgyi ősember valószínűleg nem tekinthető közvetlenül a Homo sapiens elődjének. Ismertté vált, hogy az örök jég borította földrészek jégzárványai tartalmazzák az emberiség történelmének alighanem valamennyi korábbi kórokozóját, egyiket-másikat meglepően jó és kutatásra alkalmas állapotban. Mindez arra utal, hogy a genetikai kutatások szédületes szárnyalása esetleg megcáfolhatja azt a jóslatot, amely szerint a XXI. század a fertőző betegségek és az infektológia évszázada lesz.