Meglepő dolgok teszik boldoggá a magyarokat

A március 20-i boldogság világnap apropóján a Kometa felmérte, hogy mennyire érezzük magunkat boldognak, mi tölt fel minket. A 2025 márciusában végzett reprezentatív felmérésben részt vevő magyarok 54 százaléka kimondottan boldog vagy vannak ugyan boldogtalan pillanatai, de többször érzi magát boldognak, mint boldogtalannak. Tízből hárman (29 százalék) fele-fele arányban boldogok vagy boldogtalanok.

A fennmaradók többsége néha boldog, de inkább boldogtalan. 4 százalék vallotta magát boldogtalannak. A felmérésből kiderül, hogy a 16 és 29 év köztiek körében van a legtöbb boldog (58 százalék), őket követik a 60 év felettiek (55 százalék). A legtöbb boldogtalan a negyvenesek között van; körükben majdnem minden 4. válaszadó bevallása szerint boldogtalan vagy többször boldogtalan, mint boldog.

De vajon törekszünk-e a boldogságra vagy úgy gondoljuk, hogy az jár? A magyarok 49 százaléka igyekszik mindenben megtalálni a jót. A felmérés alapján a többség (58 százalék) úgy gondolja, hogy a boldogság belső munka eredménye. Vannak, akik ezt gondolják, de ennek ellenére nem keresik (6 százalék), és vannak, akik sokáig keresték, de már letettek róla (10 százalék).

A terített asztal a boldogság forrása – fontos a társaság és az étel is 

A családdal, barátokkal eltöltött idő sokakat boldoggá tesz. A magyarok 45 százaléka naponta legalább egyszer együtt eszik a családjával, barátaival. A felmérésben részt vevők háromnegyede úgy gondolja, hogy a közös étkezésektől boldogabbak leszünk. Minden másodikuknak a jó társaság és a finom étel egyaránt fontos. A közös étkezések olyannyira feltöltenek minket, hogy minden ötödik válaszadót már az is felvillanyozza, amikor családi, baráti összejövetelt tervez. A finom étel és a boldogság közti kapcsolatra utal az is, hogy minden negyedik magyart boldoggá tesz, ha finomakat főzhet másoknak.

Meggyőződésem, hogy jó élethez hozzátartozik a jó étel. Nem véletlenül választottuk új szlogenünknek a Buona vita!-t, ami magyarul azt jelenti, hogy jó élet. A jó élethez a szoros családi, baráti kapcsolatainkon és hobbijainkon túl a finom étkezések is hozzátartoznak. Sőt, ha tudunk társaságban jókat enni, jókat beszélgetni, boldogabbak leszünk

– mondja Giacomo Pedranzini, a cég ügyvezető igazgatója.

Filmek, sorozatok, természet, zene, főzés – ezektől érezzük magunkat boldognak

A főzés és a közös étkezés is feltölti tehát a magyarok jelentős részét, de mik azok a tevékenységek ezeken túl, amelyektől különösen boldogok leszünk? A dobogó élére a 16 és 29 év közti korosztályt eltekintve a filmnézés, sorozatnézés került. A 16 és 29 éveseknél a zenehallgatás került az élre, de szorosan utána náluk is a filmek, sorozatok szerepelnek. A második legnépszerűbbnek az bizonyult, hogy a természetben vagyunk, amit a zenehallgatás, majd a már említett főzés követnek.

A nőknek nagyobb boldogságot ad a séta, az olvasás és az olyan játékok, mint a sudoko vagy keresztrejtvény vagy az, ha finomakat főzhetnek másoknak. Míg a férfiakat inkább feltölti a mozgás, sport, kulturális programok, az online játék és a hobbijuk, mint a nőket. A kávézás a harmincon túliaknak sokkal inkább boldogságfaktor, mint a fiatal felnőtteknek. Az evést pedig sokkal inkább kapcsolják össze a boldogsággal a negyven alattiak, mint az afölöttiek. A séta a lista 9. helyén végzett és a nőknél került be a top10-be, míg a férfiaknál az aktívabb sport került bele.

Amint arról beszámoltunk, Finnország immár nyolcadik éve vezeti a világ legboldogabb országainak rangsorát a 2025-ös Világboldogsági Jelentés szerint, amelyből kiderül, hogy a boldogság nem csupán anyagi jólét kérdése, hanem a bizalomé, a kapcsolatoké és a közösségi támogatásé. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya rámutat, hogy meglepő tényezők befolyásolják az emberek boldogságérzetét, miközben az Egyesült Államok történelmi mélypontra csúszott a ranglistán.