Rusvai Miklós: A száj- és körömfájásjárvány veszélyének még nincs vége

D MTI20250310004
2025.03.16. 11:56
Európában a ragadós száj- és körömfájáshoz (RszKF) köthető legsúlyosabb járvány 2001-ben volt, amikor is Nagy-Britanniában 7 millió haszonállatot kényszerültek a vírus miatt levágni. Magyarországon ötven év után jelent meg a kór egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, a teljes telepet fel kellett számolni. „Az utolsó fertőzés igazolását követő három hónapig fennáll a járványveszély” – mondta az Indexnek Rusvai Miklós. Az állatjárványtani professzor arra is kitért, hogy miért aggasztó, ha megjelenik a vírus az országban.

„A száj- és körömfájásvírus a párosujjú patások betegsége, a szarvas-, vaddisznó-, marha-, sertés-, juh-, kecskeállományban okozhat komolyabb fertőzést. Akár négy nap is eltelhet a tünetek megjelenéséig, a gazdák először annyit vesznek észre, hogy az állat gyenge, étvágytalan, majd megjelennek a jellemző sebek, hólyagok a szájban, lábvégeken, a szaru betöredezik, majd leválik, a betegség neve innen ered, mivel vélhetően ez fájdalommal járhat, a folyamat vége az elhullás” – részletezte Rusvai Miklós.

A víruskutató ugyanakkor hozzátette, az embereknél inkább gazdasági, mintsem egészségügyi kárt okoz. Nagyrészt tünetmentesen vagy rendkívül ritkán enyhébb hőemelkedéssel és szájkörnyéki hólyagokkal győzi le immunrendszerünk a fertőzést, ugyanakkor a vírust terjeszthetjük, akár ruházaton is be lehet hurcolni a telepekre a kórokozót. 

Rendkívül ragályos

A legnagyobb szerepet az élő állatok közötti közvetlen érintkezés játssza. Cseppfertőzéssel, de közvetetten tárgyak által is megbetegítheti a szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat. A ragadós/ragályos jelzővel azért illetik, mivel a száj- és körömfájás vírusa a megbetegített állatok takarmányában, minden váladékában, tejében, ürülékében megtalálható, a kórokozó nemcsak velük vagy az emberrel, de a szállító járműveken is bekerülhet a telepekre. Szerves anyagokban, száraz és hűvös környezetben egyaránt életképes marad, trágyában hetekig, a fagyasztott húsban hónapokig, a levált szaruban akár évekig is. A szél több száz méterre vagy kilométerekre is el tudja vinni. 

Ugyan létezik ellene oltóanyag, amit az uniós vakcinabankból lehet ilyenkor igényelni az érintett országoknak, de az csupán a vírusürítés mennyiségének csökkentésére szolgál addig, amíg a teljes állomány felszámolása nem történik meg. „Járványtani szempontból ez az egyetlen hatékony megoldás a további fertőzés megakadályozására” – húzta alá Rusvai Miklós. Ahogy megírtuk, a kisbajcsi telepen tartott 1400 szarvasmarhának is ez lett a sorsa, miután a hazánkban 50 éve nem látott kórokozó megjelent. A szigorú protokoll tiltja mind a fertőzött állatok, mind a fertőzött tetemek utaztatását, így a solti kemence helyett a bábolnai dögkútban lettek több méter mélyen elföldelve.

Igazán akkor nyugodhatunk meg, ha a következő három hónapban nem jelentenek száj- és körömfájást az országban

– fogalmazott Rusvai Miklós, hozzátéve: arról nem szabad megfeledkezni, hogy a fertőzés és annak észlelése között is eltelt pár nap, amíg a telepről ki-be jártak az emberek, járművek, hordták ki a trágyát. Miután zárlat alá vették a telepet, a hatósági begyűjtés megkezdődött, ahogy az alapos fertőtlenítés is, ami a kórokozó természetéből adódóan még a szállító járművek minden apró elemét, a kerekeit is érintette.

Nem tűnt fel évtizedekig

A professzor azt is elmondta, hogy a magas kockázatú fertőzés miatt az arra fogékony állatokat tartó más gazdaságokban is fokozott óvintézkedés van érvényben, a ki-be közlekedő emberek és járművek fertőtlenítését szintén végzik, védőruhát és maszkot használnak. A hatósági ellenőrzés folyamatos. 

A víruskutató elmondta, hogy a száj- és körömfájás az 1950-es és ’60-as években rendre megjelent az állományokban, addig ugyanis nem volt a teljes felszámolásra vonatkozó szabályozás, utoljára 1973 szilveszterén tűnt fel a fertőzés egy kis létszámú gazdaságban. 

A fertőzés szigetszerűen bukkan fel Afrika, Ázsia, a Közel-Kelet és Dél-Amerika egyes részein, de szórványosan megjelenik néha más országokban. A Panama-csatornától északra ritkán fordul elő. A száj- és körömfájás összes vírustörzsét egy brit laborban gyűjtik, ezért az Európában felbukkanó fertőzések azonosítása is itt történik, nem véletlenül, mivel az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági kárát Nagy-Britanniában okozta a fertőzés. A szigetországban 2001-ben 7 millió haszonállatot kényszerültek a járvány miatt levágni, mivel mire azonosították, ezernél több helyen tört ki fertőzés. 

Mint kiderült, a kisbajcsi vírus nem azonos a két hónappal korábban Németországban feltűnt törökországi RSzKF szerotípusával, hanem másik vírustörzsről van szó. A kisbajcsi telepen dolgozó egyiptomi vendégmunkások hónapok óta nem jártak otthon, ami kizárja ezt az eredetet.

Egyelőre nem tudni, hogy kerülhetett Magyarországra.

Érdekes, hogy a németek is évtizedek óta nem találkoztak a betegséggel, ugyanis ott utoljára 1988-ban érkezett ilyen fertőzésről jelentés, mielőtt 2025. január 10-én a Berlin közeli Brandenburg Märkisch-Oderland kerületében egy vízibivalycsordában újra feltűnt. A betegségben három bivaly elpusztult, majd a többi 11 állatot a járványügyi szabályok szerint elaltatták. Ilyenkor azonos protokoll szerint kell eljárni, vagyis a fertőzött állományt fel kell számolni, ahogyan azt a Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarhatelepen a fertőzés észlelését követő egy héten belül meg is tették. 

Fokozott óvinézkedések

Az állatjárványtani professzor elmondta, a száj- és körömfájás vírusa jelentési kötelezettség alá esik, éppen a nagyobb gazdasági károk megelőzése miatt. Mivel rendkívül fertőzőképes a kórokozó, az illetékes hatóságok még az alábbi korlátozásokat rendelik el: 

  • 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres felügyeleti körzetet alakítanak ki, ahol a betegség szempontjából veszélyeztetett párosujjú patások szűrése megkezdődik, és vadászatuk tilos;
  • csak vágásra vihetik, vagy technológiai mozgatásuk engedélyezett az ezen túli, de közel eső területeken;
  • nem lehet látogatni az állatkertekben, nemzeti parkokban a fogékony állatfajokat, a megyében ilyen bemutatókat nem lehet tartani;
  • ahogy az ilyen eredetű készítmények exportjára is kereskedelmi korlátozást rendelhetnek el.

Biztonságosak a hazai húsok, tejtermékek 

A hazai juh-, sertés-, szarvasmarha-húsáruk értékesítése nagyrészt külföldön, 85 százalékban az Európai Unióban történik, a legnagyobb felvevőpiacok közé tartozik például Németország vagy Olaszország, az eladások egyik kiemelkedő időszaka pedig a húsvéti ünnepekhez kötődik. Lengyelország, Szerbia, Moldova és Oroszország, az Egyesült Királyság is behozatali tilalmat vetett ki a magyar hús- és tejipari termékekre, ahogy Izrael és Japán is. Nagy István agrárminiszter ugyanakkor március 13-án jelezte, hogy az Európai Bizottság végrehajtási határozata szerint a kisbajcsi telep 10 kilométeres körzetére vonatkozó korlátozást lehet csak bevezetni az uniós piacon. 

Ennek alapján minden tagállamnak vissza kell vonnia a korábban nemzeti hatáskörben bevezetett importkorlátozó intézkedéseit.

Magyarország felkészült arra, hogy ha egy másik európai tagállam nem vonja vissza a behozatali korlátozásait, akkor válaszlépésként hasonló intézkedéseket vezessen be – szögezte le a tárcavezető az Agrárminisztérium közleménye szerint. Ha az exporttilalmat nem függesztik fel, az óriási veszteséget jelent a magyar gazdáknak, akik a feloldásig termékeiket csak a hazai piacon tudják értékesíteni. 

A állatjárványtani professzor hangsúlyozta, hogy a húskészítmények forgalmazására szigorú ellenőrzés vonatkozik, így a mostani eset mindössze a magyar fogyasztók pénztárcájára lehet hatással, ha a gazdák szorult helyzetükben leviszik áraikat.

Rusvai Miklós kiemelte, hogy a száj- és körömfájásvírus az emberre ártalmatlan, hőkezelés hatására a kórokozó elpusztul.

Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy elszigetelt esetről van szó, csupán egyetlen telepről jelentették a fertőzést, amit azonnal zárlat alá vettek, és a járvány elkerülése érdekében a teljes állomány felszámolása lezajlott, a hatósági fertőtlenítés pedig megkezdődött. A virológus azt is megjegyezte, hogy a kisbajcsi gazdaság jól izolálható, mivel lakott területektől távolabb, két település között, félúton helyezkedik el. 

(Borítókép: Száj- és körömfájás-betegséggel érintett szarvasmarhák a kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen 2025. március 10-én. Fotó: Benko Vivien Cher / MTI)