Törvényjavaslatok: ha ellenzéki vagy, jobb, ha felhagysz minden reménnyel
További Belföld cikkek
- Csaknem négyezren jelentkeztek a honvédségbe a júniusban indított toborzókampány óta
- Gyermekvédelmi ellátásban dolgozóknak indult pénzügyi képzés
- Ilyen még nem volt: szokatlan akcióba kezdett az Állami Számvevőszék a MÁV-nál
- Itt a szerződés, amit a kormány kötött az arab befektetőkkel, több mint 50 milliárd forint a tét
- A Sukoró-per emlegetésével üzent Karácsony Gergely a maxi-Dubaj-szerződés aláíróinak
Az ingyenes készpénzfelvételi limit emeléséről adott be még szeptember elején egy törvényjavaslatot az MSZP-s Vajda Zoltán az Országgyűlésnek. Az ügynek hétfői cikkünkben jártunk utána, de már ebben jeleztük, hogy a javaslatnak vajmi kevés esélye van arra, hogy átmenjen a törvényhozáson. Ezt pedig statisztikai adatokkal is alá lehet támasztani.
Mint hétfőn írtuk: 2010 óta, azaz a kormányváltás óta ugyanis alig egytucatnyi ellenzéki beadványt támogatott a kormány. Emlékezetes volt 2021-ben például Szabó Tímea párbeszédes politikus javaslata, mely szerint már lehet népszavazást tartani országos választással egybekötve. Ezt támogatta a kormány. De az is érdekes helyzet volt, amikor tavaly decemberben a Mi Hazánk – fővárosi listás szavazatok visszaállításáról szóló – javaslatát úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy maga az ellenzéki párt végül tartózkodott, a kormánypárti képviselők viszont megszavazták azt.
Tragikus eredménytelenség
Nos, cikkünk megjelenése után, több olvasói visszajelzés hatására úgy döntöttünk, alaposabban górcső alá vesszük, hogy milyen esélyekkel mennek át az ellenzéki törvényjavaslatok a parlamenten. Nos, az eredmény az, hogy szinte semekkorával. Ugyanis még az egytucatnyit is túlbecsültük.
A parlament.hu oldalon megtalálható összehasonlító statisztikai adatok halmazából ugyanis kiderült, hogy 2010 májusa és 2024 júniusa között – tehát a Fidesz–KDNP első kétharmados győzelme óta – mindösszesen kilenc alkalommal ment át ellenzéki kezdeményezésű törvény a T. Házon. Pedig gyártották szép számmal a beadványokat a DK-s, Mi Hazánk-os, jobbikos, LMP-s, párbeszédes, MSZP-s, momentumos képviselők, de a függetlenek is, mégsem jártak sikerrel.
Régen sem volt másként
Ellenzéki képviselők ugyanis összesen ezalatt a 14 év alatt 1649 darab törvényjavaslatot nyújtottak be. Statisztikailag tehát a nullához közelít az eredményességük, a kormányzati kétharmad gyakorlatilag az összes ötletüket elkaszálja. Mindössze a beadványaik 0,54 százaléka ment keresztül és lett belőle törvény. Mint fentebb írtuk, ezek is jórészt olyan törvények voltak, amelyekhez a kormánynak is fűződött érdeke.
Az ellenzéki beadványok semmibevétele természetesen nem csak 2010 óta hagyomány, hanem gyakorlatilag a rendszerváltozás óta állandó töréspont. A korábbi baloldali kormányok is hasonló arányban támogattak fideszes ellenzéki törvényjavaslatokat 2010 előtt.
Közösen is próbálkoztak
Picit jobban áll statisztikában az a néhány, rendkívül elhanyagolható számú törvényjavaslat, amelyet közösen jegyeztek kormánypárti és ellenzéki képviselők. Ilyenből a 14 év alatt csak hat darab volt, utoljára 2017-ben próbálkoztak a képviselők így törvényt alkotni, akkor viszont elutasította az Országgyűlés. A közös kezdeményezésekből inkább azok mentek át, amelyeknél nemzetiségi képviselő is ott volt a beadványt jegyzők között.
A kormánynál sem minden zöld
A statisztikai adatokból még a bizottságok által benyújtott javaslatokat és a kormány, valamint a kormánypárti képviselők által jegyzett beadványokat listáztuk. Ez utóbbiakat közösen. A bizottságok kevésszer éltek a lehetőséggel, 14 év alatt mindössze 70 alkalommal, amelyekből 60-szor sikerrel is jártak.
A kormány és a kormánypárti képviselők összesen 2443 törvényjavaslatot nyújtottak be, ezek közül 2341 ment át, azaz több mint százat saját részéről is vagy nem szavazott meg, vagy már szavazás előtt elkaszált a Fidesz és a KDNP, vagy maga a kormányzat. Arányaiban tehát 96 százalékos eredményességgel dolgozott a kormányzati törvénygyár.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)