Szolnoki habos isler, geometria, számtani sorozat – ilyen volt a matekérettségi 2024-ben

12.26: Véget ért a matematikaérettségi. Az Eduline oldalán olvashatók az érettségi feladatok nem hivatalos megoldásai. 

11.50: Szolnoki habos isler és elektromos autó is szerepel a középszintű matekérettségi második részében. Egyes témaköröket erősen megrövidítettek, például a függvényeket, koordinátageometriát, míg többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei emelt szintről lekerültek középszintre. Ennek ellenére egy pénzügyi ismeretekhez kapcsolódó feladat sem jelent meg a matekérettségi feladatsorában, ami még a Studium Generale szakértőit is meglepte.

Nem okozhat nagy fejtörést az egyenlet a 13-as feladatban, esetleg a B része okozhat dilemmát a diákoknak, mert korábban nem nagyon fordult elő hasonló az érettségiben.

A 14-es egy egyszerű síkgeometria, ami nem okozhatott gondot, a 15-ös feladatban viszont már egy sodrófadiagram szerepel.

A B részében a feladatsornak a három feladat közül csak kettőt kell megoldani. A szakértők szerint valószínűleg a 16-ost hagyják majd ki a diákok, mert a koordinátageometria mindig riadalom keltőnek számít. A 17-es szolnoki habos islerről szóló feladat is félelmetes lehet elsőre, mert sok alfeladata van, de valójában nem nehéz: „korrekt, semmi újdonság nincs benne” – mondták az Eduline-nak a 17-es feladatról. Tavaly nagyon hasonló feladat szerepelt középszinten, mint az idei 18-as elektromos autós sorozatos feladatban, tehát akik azt begyakorolták, nem találkozhatnak újdonságokkal.

10.15: „Nem extrém nehéz, összességében korrekt, azok, akik tanultak a matekérettségire, meg tudták oldani” – fogalmaztak az Eduline-nak a Studium Generale matematika szekciójának szakértői.

A függvényes feladat egyes meglátások szerint problémát jelenthet, mert nem biztos, hogy megfelel az új középszintű matematikaérettségi követelményeinek. Az első feladatrészről a Studium Generale szakértői úgy vélik, hogy vannak benne nyakatekert kérdések, a nyolcadik feladat konkrét ismereteket igényel, nem elég a gyakorlati tudás.

A négyes feladatban pedig egy új NAT szerinti témakör is megjelenik, egy grafikus manipulációval találkozhatnak az érettségizők. A tízes feladatban a függvények kerülnek elő, ahol az egyik alkérdés problémás lehet, mert nem feltétlenül a középszintű érettségi követelményét kéri számon.

9.53: Már írják a matematikaérettségi második részét a vizsgázók. A következő témakörök vannak a hosszú feladatsorban:

• egyenletek,
• sodrófadiagram,
• gráfok,
• valószínűségszámítás.

9.45: Véget ért a középszintű matematikaérettségi első etapja. Hamarosan kiderül, milyen témaköröket kaptak a vizsgázók a második részben.

9.35: Van olyan feladat, amiben átlagot és szórást kell számítani. Ezenkívül valószínűségszámítással is találkoznak azok, akik ma középszinten adnak számot tudásukról. A százalékszámításos feladatnak aktualitása is van, ugyanis egy polgármester-választás eredményeit kell kiszámolni.

9.05: A témakörök középszinten az alábbi, hozzávetőleges arányokkal fordulnak elő:

• Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20 százalék
• Számelmélet, algebra: 25 százalék
• Függvények, az analízis elemei: 15 százalék
• Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 25 százalék
• Valószínűségszámítás, statisztika: 15 százalék

Ezekkel a példákkal kell megküzdeniük a középszinten matekból érettségizőknek:

• halmazok,
• függvények,
• geometria,
• számtani sorozat, 
• logaritmus, százalékszámítás.

Folytatódik a 2023/2024-es tanév tavaszi érettségi időszakának kötelező része, a hétfői magyarnyelv- és irodalomvizsga után kedden a matematikatudásukról adhatnak számot a diákok. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint ebből a tantárgyból középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an érettségiznek.

Mivel 2024-ben azok számára is elérkezett a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat, a magyarhoz hasonlóan ez a vizsga is tartogat újdonságokat. A szerkezete ugyan nem változott, de a témakörök igen: bizonyára sokan örülnek majd annak, hogy szinusz-, koszinusz-, illetve tangensfüggvényt már nem kell számolni. Meg kell birkózni ugyanakkor olyan gazdasági számításokkal, mint a törlesztőrészlet vagy a gyűjtőjáradék, de egy hitelfelvételi lehetőség, egy befektetés vagy egy megtakarítás kockázatait is ki kell tudni számolni.

A középszinten érettségizőknek szintén újdonság lehet, hogy megjelenik néhány olyan feladat, amit eddig csak emelt szinten kellett elvégezni, példaként említendő itt a geometriai valószínűség vagy a 10-es alapú számrendszer átváltása.

A matekérettségi rövidebb lesz, mint a tegnapi magyar volt: ma három óra áll rendelkezésre, vagyis délben be fogják tőlük szedni a kilenckor kiosztott feladatlapokat. Viszont itt is két részre lesz bontva a feladatlap: középszinten az elsőre 45 perc lesz, ebben rövid (többségében egyszerű, alapfogalmakat számonkérő, ellenőrző) feladatok lesznek, összesen tizenkét darab, majd jöhet a második feladatlap.

A második feladatlap a húzósabb rész, arra már 135 perc lesz. A második feladatsor két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9–14 pontos feladatot tartalmaz – ezek mindegyikét meg kell oldani. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat vár az érettségizőkre – ezek közül viszont már csak kettőt kell megoldani, és csak ezt a kettőt fogja a javító tanár értékelni. A feladatlapon látni fognak egy jelölőnégyzetet is, ott kell megoldani, hogy a három feladat közül melyik az, amit nem szeretnének, hogy értékeljen a javító tanár. Ha ezt elmulasztják, akkor a javító automatikusan az utolsó feladatot nem fogja figyelembe venni, még akkor sem, ha azzal több pontot szereznének.

Emelt szinten ugyanez a helyzet: ott a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldani, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné. A szabály ugyanaz, mint középszinten: ha valaki ezt elmulasztja, akkor automatikusan az utolsó feladatát nem fogják figyelembe venni.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)