Alvászavarok, súlyproblémák, ingerültség ‒ lehet, hogy hormonzavar áll a háttérben

Két éve hirdette meg az európai hormonnapot az Európai Endokrinológiai Társaság azzal a céllal, hogy eloszlassa az emberekben élő megannyi, hormonokkal kapcsolatos tévhitet, idén április 24-re tették a kontinensen átívelő kampányukat, amihez hazai szakemberek is csatlakoztak. A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság főtitkára ebből az alkalomból beszélt a leggyakoribb endokrinzavarokról lapunknak.

A hormon egy hírvivő molekula, amely a vérkeringés által a termelődés helyétől a távoli szövetekbe eljut, ez az endokrin hatás. Több százféle emberi hormont ismerünk

– mondta dr. Igaz Péter.

A hormontermelő szerveink:

• az agyalapi mirigy (a hormonrendszer egyik fő szabályozója, ami a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg és a nemi mirigyek működését szabályozza);
• a pajzsmirigy (és a kalcium-anyagcsere szabályozásában fontos mellékpajzsmirigy);
• a hasnyálmiririgy (az inzulint termeli);
• a mellékvesekéreg (az anyagcserét, a vérnyomást és a só-víz háztartást szabályozó hormonokat termeli): idetartozó betegségek a túlzott kortizoltermelés okozta, ritka Cushing-szindróma (évente 1 millió emberre vetítve 40 új eset fordul elő), valamint az ennél jóval gyakoribb, súlyos magas vérnyomást okozni képes aldoszteron-túltermelés (egyik formája a Conn-szindróma); valamint
• a petefészek és a herék.

A hormonok termelődése finoman szabályozott. A hormonrendszer feladata a szervezet belső egyensúlyának a fenntartása, az anyagcsere-folyamatok, a növekedés, fejlődés, a külső környezethez való alkalmazkodás, a vérnyomás szabályozása. Az adott hormon csak adott receptorhoz tud kötődni, úgynevezett jelátviteli utat nyitnak meg a sejten belül.

Az elhízás ok és következmény is lehet

Az egyik, endokrin rendszerrel összefüggésben álló népegészségügyi probléma az elhízás, ami egy szintén egyre több embert érintő betegséggel, a diabétesszel is párhuzamba hozható. A statisztikák szerint a cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 2/3-a elhízott. Néhány évtizede jöttek rá kutatók, hogy a zsírsejtek által termelt leptin kulcsszerepet játszik az étvágy szabályozásában.

A leptin csökkenti az étvágyat. Az elhízásra jellemző, hogy a súlygyarapodással a leptin hatásával szemben érzéketlenség alakul ki

– jegyezte meg dr. Igaz Péter.

Az Európai Endokrinológiai Társaság korábban már felhívta arra a figyelmet, hogy a zsírsejtek számos ismert hormont termelnek, tehát az elhízás endokrin probléma is. Következményeként pedig inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség alakulhat ki, csökken a szervezet tesztoszteronszintje. Az elhízott embereknél a daganatos megbetegedések előfordulása is gyakoribb, különösen azoknál, akik gyermekkoruk óta küzdenek túlsúllyal. A felmérések szerint a 13,7 millió 6 és 9 év közötti európai gyermek közül mintegy 400 ezer súlyosan elhízott – támasztotta alá az Európai Endokrinológiai Társaság, hogy egyre jelentősebb problémáról van szó kontinensünkön, ami miatt a hormonzavarok is növekvő gyakoriságot mutatnak.

A pajzsmirigyproblémák vannak többségben

A pajzsmirigy rendellenességei meglehetősen gyakoriak, az érintettek háromnegyede ráadásul nő. A pajzsmirigy alulműködése a népesség 2-3 százalékát érinti, de a csak laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható formák még gyakoribbak. Míg 50-100 évvel ezelőtt a strúma, a pajzsmirigy-megnagyobbodás népbetegségnek számított itthon, mivel a tengertől távol eső vízkészletünk jódhiányos, így az ezzel táplált növények többsége kevés jódot tartalmaz, a jódozott só bevezetése után azonban nagy arányban csökkent a betegség előfordulása hazánkban. „A jódhiány következményeként a pajzsmirigy hormontermelő képessége csökken, és a mirigy megnagyobbodik, ezt hívjuk strúmának.”

Napjainkban a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka a pajzsmirigy idült gyulladása, ami akár az európaiak 1-2 százalékát, főként nőket érint, ez a Hashimoto-pajzsmirigy-gyulladás.

A jódpótlás a Hashimoto-pajzsmirigy-gyulladást ugyanakkor nem javítja, sőt ronthatja is – ismertette a MEAT főtitkára.

A jódhiányos állapot gyakorisága ugyan csökkent hazánkban, de még mindig a pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb endokrin betegség, amelynek tünetei: elhízás, gyengeség, hajhullás, székrekedés, bőrszárazság. A túlműködésnél épp ellenkezőleg, fogyás, izgatottság, verítékezés, gyakori székletürítés.

Ezek általános tünetek, és a krónikus fáradtság szinte mindegyik endokrin és számos más eredetű betegségnél is előfordul

– egészítette ki dr. Igaz Péter. A pajzsmirigybetegségek szűréséhez a háziorvosnak van jogosultsága laborvizsgálatot kérni, speciálisabb esetekben endokrinológushoz adhat beutalót. A MEAT főtitkára elmondta, hogy sok hormonbetegség nem jár markáns tünetekkel, csak a vérvételt követően mutatják ki. A hormonbetegségek többsége gyógyszerrel jól kezelhető, és az egészséges életmód is fontos. E betegségek sokszor életen át tartó odafigyelést, folyamatos orvosi kontrollt, bizonyos esetekben állandó gyógyszerezést igényelnek.

A D-vitamin nem is vitamin

„A D-vitamin-ellátottság is kihatással van hormonháztartásunkra, napi 2000 NE (nemzetközi egység) a mi éghajlatunkon az ősz végétől késő tavaszig tartó időszakban egészen addig ajánlott, amíg szervezetünk napfénynek való kitettséggel nem tudja maga megtermelni. Ehhez a fényvédelem mellett megfelelő felületet, legalább az arcot, vállat, a nyakat és a karokat 15-20 percig kell érje napsütés” – részletezte dr. Igaz Péter. Az endokrinológus azt is kiemelte, hogy tulajdonképpen inkább hormonról, mint vitaminról van szó, aminek hiánya kihat hangulatunkra, az immunrendszerre, a szív- és érrendszerre, segíti a kalcium beépülését a csontokba, daganatellenes hatással is bír. Egy korábbi reprezentatív felmérés szerint a magyar lakosság 95 százaléka nem ideális D-vitamin-ellátottságú, 20 százaléknál kritikus hiány alakul ki.

Akár a nők 5-18 százalékát érintő egyik leggyakoribb hormonbetegség a policisztásovárium-szindróma (PCOS), amely során az androgén hormonok kerülnek túlsúlyba, jellemző az elhízás mellett a menzesz kimaradása, a ciklus zavara, inzulinrezisztencia, szőrösödés. A testsúly csökkentésével, rendszeres testmozgással az állapot javítható, de gyógyszeres kezelésre is szükség lehet – fogalmazott Igaz Péter.

Tévhitek a hormonkezelésről

Mint az endokrinológus rámutatott, az emberekben sok tévhit él a hormonokkal kapcsolatban, ódzkodnak az ilyen tartalmú gyógyszerektől. Igaz Péter az aggályok eloszlatására aláhúzta:

Ha szakorvos által előírt hormonpótlásra kerül sor, azzal csak a hiányzó hormon bevitele történik, így ez előnyös a szervezet számára.

Sokan nem tudnak róla, de egyes növények is tartalmaznak hormonszerű anyagokat természetes formában, fitoösztrogén van például a szójában, a babban, borsóban.

Az Európai Endokrinológiai Társaság tájékoztató kampányát elsősorban azzal a céllal hirdette meg, hogy az emberek jobban megértsék szervezetük működését, és még a betegségek kialakulása előtt tegyenek az egészséges endokrin rendszer egyensúlyának megőrzéséért.

Ehhez többek között megfelelő D-vitamin-, jód- és kalciumbevitelre van szükség

– hangsúlyozta dr. Igaz Péter, hozzátéve, hogy a rendszeres testmozgás szintén kedvezően hat ezekre a folyamatokra, amiket zöldség- és gyümölcs-, valamint ómega-3-dús egészséges étrend követésével lehet támogatni. Az európai ajánlás a PET-palackok helyett üvegből készült palackok használatát javasolja, illetve a műanyag edények mikrózásának mellőzését.

Környezeti ártalmak is közrejátszanak

A környezeti ártalmaknak komoly szerepet tulajdonítanak egyes betegségek kialakulásában, például a férfiak termékenységének világszerte megfigyelhető csökkenésében. Ma olyan ingerek érik az embereket egészen magzati kortól kezdve, amik korábban nem voltak ismertek. Nyolcszáznál is több olyan kemikáliát azonosítottak, amik negatívan befolyásolják a hormonokat. Naponta több száz szintetikus anyaggal érintkezhetünk, amelyek a kozmetikumok mellett az élelmiszereinkben is jelen vannak, ilyenekből állítják elő a játékokat, bútorokat. Többségük hasznos, de vannak egyes, hormonokat negatívan befolyásoló vegyületek is. Az Európai Endokrinológiai Társaság több rovar- és gyomirtót idesorol, például a DDT-t, az atrazint, glifozátot, de ebbe a körbe tartoznak a perfluor-karbonok, a biszfenol A, valamint a több kozmetikumban jelen lévő ftalát, parabének és triklozán.

Az Európai Endokrinológiai Társaság az idei évben arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos a tünetek mielőbbi felismerése, és azzal mielőbb szakorvoshoz kell fordulni. Az alábbi panaszok kivizsgálását javasolják annak érdekében, hogy tisztázódjon azok esetleges endokrin háttere:

• megmagyarázhatatlan súlygyarapodás vagy fogyás,
• hidegérzékenység,
• változás az étvágyban,
• túlzott szomjúság,
• hajhullás, törékeny haj és körmök, fokozott szőrösödés,
• aknés vagy száraz hámló bőr,
• depresszió,
• korai vagy késői pubertás: lányoknál 8 éves kor alatt vagy 13 éves kor fölött, fiúknál 9 éves kor alatt vagy 14 éves kor fölött,
• felnőtteknél libidóvesztés, termékenységi problémák, szabálytalan menstruációs ciklus.

(Borítókép: FluxFactory / Getty Images Hungary)