Izgalmas időszak vár a diákokra, kezdődnek a szóbeli érettségik

Június 7-től szóbeli vizsgákkal folytatódik a 2022/2023-as tanév tavaszi vizsgaidőszaka. Szerdától egészen június 14-ig bezárólag először az emelt szintű vizsgákat tartják meg, majd június 19. és 30. között a középszintű szóbelik következnek.

Mint ismert, mostanra minden érettségiző megtekinthette az írásbeli vizsgák eredményeit. Azok, akik középiskolába járnak, és a jelentkezést ott adták le, annak a kijavított dolgozat átnézésére saját intézménye adott lehetőséget. Ezzel szemben azok, akik már nem járnak iskolába, tehát felnőttként érettségiztek, esetleg pótló- vagy javítóvizsgát tettek, egy fix időpontban, június 5-én tekinthették meg a kijavított feladatlapokat a vármegyei/fővárosi kormányhivatalok közreműködésével. 

Így tehát már minden érettségiző tisztában van azzal, miként sikerült az írásbeli, ez alapján pedig könnyen ki lehet következtetni, hogy a vágyott eredmény eléréséhez milyen teljesítményre van szükség a szóbelin. 

A fránya 12 százalékos szabály

A legfontosabb, hogy itt is érvényes az alapszabály, miszerint ha a vizsgázó a szóbelin nem ér el minimum 12 százalékot, a végeredmény a többi feladatban elért pontszámtól függetlenül elégtelen lesz. Ez alól kivételt jelent a középszintű matematikaérettségi, ahol alapvetően nincs szóbeli, csak akkor, ha a vizsgázó az írásbelin nem éri el a 25 százalékot.

Emellett érdemes szem előtt tartani azt is, hogy amennyiben az érettségiző a szóbelin 12 százalék feletti eredményt ér el, attól még az adott tárgyból megbukhat, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszám alapján kell elérni az elégségeshez szükséges 25 százalékos eredményt.

Nem érdemes a póttételre játszani

Milyen esetben kell/lehet a szóbeli vizsgán póttételt húzni? – merülhet fel a kérdés sok diákban.

Az Oktatási Hivatal (OH) közlése szerint ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy

Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Mi történik, ha önhibámon kívül maradtam le a szóbeliről?

Ugyancsak a gyakran ismételt kérdések közé tartozik, hogy mi történik akkor, ha a vizsgázó nem jelenik meg a szóbeli vizsgán. Az ide vonatkozó kormányrendelet ezt az alábbiak szerint tisztázza:

• „Amennyiben a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban pótlóvizsgát tehet. Fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.”
• Amennyiben a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból marad távol, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül távozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.

A vizsgaszabályzatban rögzítették azt is: a szóbelire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára is, amennyiben a feladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a teljesítményt értékelni. Ilyen típusú vizsga például a testnevelés gyakorlati része. 

16 nap alatt több mint 111 ezren vizsgáztak

Ahogy arról korábban több ízben is írtunk, az írásbeli vizsgák május 5-én kezdődtek, és egészen 26-áig tartottak.

„A tanév rendjében meghatározott 16 vizsganapon 1163 helyszínen mintegy 111 100 érettségiző vizsgázott” – írta az Oktatási Hivatal egy közleményben, melyben jelezték azt is, hogy az írásbeli vizsgák feladatlapjait és javítási-értékelési útmutatóit – az előzetes ütemezésnek megfelelően – nyilvánosságra hozták, már valamennyi vizsgaanyag elérhető az OH felületén.

(Borítókép: Diákok a történelem középszintű írásbeli érettségi vizsgán 2023. május 10-én. Fotó: Komka Péter / MTI)