Milyen világ vár a pedagógusokra, ha elfogadják a státusztörvényt?

MG 4993
2023.06.07. 14:00
Benyújtotta a kormány a státusztörvény tervezetét az Országgyűlésnek. A Belügyminisztérium álláspontja szerint számos helyen a pedagógus-szakszervezetek kérésének megfelelően módosult a javaslat, míg az érdekvédők azt mondják, hogy a dokumentumba számos olyan elem is bekerült, amelyekről még csak szó sem esett az egyeztetéseken. Igazságtétel helyett inkább arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk, mi minden került bele a tervezetbe, amelynek a sorsáról hamarosan a parlamentben döntenek.

Ahogy arról elsőként írtunk, Brüsszelhez fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt követően, hogy a kormány benyújtotta a státusztörvényről szóló tervezetet. A szakszervezet a döntését azzal indokolta, hogy a parlament oldalán megjelent javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken nem vagy nem abban a formában esett szó. A PDSZ lapunkkal azt közölte, hogy miután áttanulmányozták a tervezetet, arra jutottak, hogy az nem kevesebb mint

33 pontban tér el attól, amiben a tárgyalásokon maradtak.

Ezzel szemben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára május végén, a Pintér Sándor belügyminiszter által összehívott, ellenzéki politikusoknak és szakértőiknek szóló tárgyalás napján többek között azt írta Facebook-posztjában, hogy az egyeztetések nyomán 45 pontban módosult a tervezet eredeti verziója.

Noha a matek sehogy nem jön ki, cikkünkben összefoglaljuk, mit tartalmaz a tervezet, és melyek azok az elemek, amelyeken a tanárok a leginkább meglepődtek.

Mikor lép életbe a jogváltás?

  • A beterjesztett tervezet szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az erről szóló tájékoztatás 2023. szeptember 15-ig kapják meg az érintettek.
  • A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak. A pedagógusok részéről itt már rögtön felmerült egy olyan kifogás, hogy egyáltalán miért kell elkezdenie a tanévet annak, aki nem akar a törvény hatálya alatt dolgozni.
  • A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
  • Az érintett a jogviszonyváltás el nem fogadásáról szóló nyilatkozatát nem vonhatja vissza.
  • A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő. Egyházi és magánintézményekben felmondási idő van, amely alatt munkavégzési kötelezettség nincs.

A PDSZ az egyik legaggályosabbnak azt tartja, hogy a végkielégítés lényegesen kevesebb, mint ami elhangzott az egyeztetéseken: 

  • kevesebb mint 20 évnél 1 havi,
  • 20 és 30 közötti évnél 2 havi,
  • 30 év után 3 havi.
  • Ha valaki 30 napon belül új jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult.
  • Amennyiben az érintett 31. és 60. nap közötti időszakban létesít új jogviszonyt vagy munkaviszonyt, 1 havi végkielégítésre jogosult,
  • míg ha csak a 61. és 90. nap közötti időszakban jár el így, megkaphatja a kéthavit.

Szabadság, tanítási napok, átvezényelhetőség

  • A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, ebből az igazgató 15 nappal rendelkezhet.
  • A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony egy éve fennálljon. Ez teljesen új elemként került bele a javaslatba.
  • A tanév akár egy hónappal is meghosszabbítható. Erre akkor nyílik lehetőség, ha tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap.
  • Kikerült a tervezetből, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet, amelybe a beosztás szerinti rendes és a rendkívüli munkaidőt is be kell számítani. Így aztán ennél is több lehet az elrendelt napi és heti munkaidő.
  • A tanár átvezényelhető, annyi kitétellel, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, és meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulása is kell hozzá. A PDSZ ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nincs összhangban a legutóbbi munkatörvénykönyv-módosítás indoklásával, valamint az Európai Parlament és Tanács 2019-es állásfoglalásával, amely az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szól.

Szabad az ellenőrzés, jön a fegyelmi eljárás

  • A munkáltató betekinthet a tanárok laptopjába, táblagépébe, számítógépébe, Pintér Sándor ezzel kapcsolatban ugyanakkor arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy „ez így van minden munkahelyen”.
  • Visszakerül a fegyelmi eljárás intézménye, ami a Belügyminisztérium szerint szintén egy előnyös gyakorlat, eddig ugyanis nem volt ilyen közbenső lépés, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén.

Csak decemberben érkezne az első emelt fizetés

A javaslat alapján a havi illetmény összege az alábbiak szerint alakul:

  • Gyakornok esetén: a kormány által rendeletben megállapított összeg (erről a PDSZ tájékoztatása szerint szintén nem esett szó az egyeztetéseken)
  • Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,
  • Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,
  • Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig terjedhet,
  • Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet.

Új elem, hogy az illetményemelést nem január 1., hanem július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani, az új bért szeptember 15-éig kell közölni, és az novembertől járna a tanároknak, így az első emelt bér csak decemberben érkezne. Terv szerint ehhez csapnák hozzá a július 1. és. november 1. közötti illetménykülönbözetet is.

Teljesítményértékelés

A javaslat kimondja:

  • A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét.
  • Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni.
  • A teljesítményértékelést írásba kell foglalni.
  • A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét a fenti bérsávok alapján állapítja meg. Egyelőre ugyanakkor nincs végrehajtási rendelet, pedig az erre vonatkozó ígéret elhangzott az egyeztetéseken.

Irány a Nemzeti Pedagógus Kar

A tervezet kimondja azt is:

  • „a Nemzeti Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete.
  • A Kar kötelező tagsági jogviszony alapján működik.
  • A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus a kinevezéssel válik a Kar tagjává”. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyházi fenntartású és magánintézményekben dolgozók nem tartoznak a Nemzeti Pedagógus Kar alá.

Minden, amit felmentésről tudni érdemes

  • A tervezet eredeti szövegével összhangban az megmaradt, hogy „a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót mentesíteni a munkavégzés alól”.
  • A nyugdíjasok vonatkozásában ugyanakkor bekerült egy olyan új rész, hogy „amennyiben a felek megállapodása alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül közöttük ismételten köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy óraadói megbízási szerződés létesül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló írásba foglalt kérésére a felmentési idő teljes időtartama alatt munkavégzésre kerül sor”.
  • A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató rendkívüli felmentéssel akkor szüntetheti meg, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
  • A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén, ha a jogviszonyt a munkáltató rendkívüli felmentéssel szüntette meg, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló továbbfoglalkoztatását nem kérheti. Hogy miért, egyelőre rejtély.
  • Nyugdíjasoknál: a munkáltatónak a felmentési idő végét úgy kell meghatározni, hogy a felmentési idő letelte és társadalombiztosítási nyugdíjellátásról szóló törvényben megfogalmazott feltétel teljesülése egy időpontra essen.
  • Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya vagy munkaviszonya e törvény erejénél fogva a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlését követő hónap első napján megszűnik.

Minden is lehetséges

  • A tankerületi központ igazgatója magához vonhatja azt a munkáltatói jogot, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a kötött munkaidőben a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Ennek során indokolt esetben mérlegelési jogkörében a szabad felhasználású munkaidő tekintetében is előírhatja az intézményben történő munkavégzést.
  • A hivatal vagy az oktatási központ a pedagógus számára a közalkalmazottak jogállásáról, a közszolgálati tisztviselőkről vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvénytől eltérően részben vagy egészben hazai vagy európai uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítására célfeladatot akkor is kitűzhet és céljuttatást akkor is megállapíthat, ha az adott feladat nem tartozik a hivatal vagy az oktatási központ közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladatai közé. Ez az elem szintén újoncként került be.

Az Index a státusztörvény-tervezet eredeti, egyeztetés előtti verziójából is kivonatot készített, cikkünket ide kattintva tekintheti meg. 

(Borítókép: Tüntetők 2022. október 27-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)